Kezelés | Olecranon törés

Kezelés

Olecranon kezelése törés a legtöbb esetben műtéti. Csak gyermekek nem elmozdult (nem elmozdult) törése esetén lehet a törés konzervatívan kell kezelni, mint őket csontok van még egy gyógyító képessége. Ebben az esetben a törés Gilchrist vagy Desault kötéssel rögzítik.

Az immobilizáció biztosítja, hogy a csont részek pontosan illeszkedjenek egymáshoz. Az összes többi törést azonban műtéti úton kell kezelni. Különbséget tesznek egyszerű avulziós törések között, ahol az olecranont egyszerűen áttörik, és a felső részt a tricepsz izma húzza felfelé, és az aprított töréseket, ahol az olecranon több részre szakad.

Mindkét törés kezelésében a hozzáférés a sugárból (beszélt) védelme érdekében ulnar ideg. A. Fontos feladatai ulnar ideg magában foglalja a alsókar és a kéz, valamint a hajlítás a csukló és széttárva az ujjait. Az avulziós törést feszítő öv oszteoszintézisének segítségével kezeljük. Ebben a technikában a csonttöredékeket széthúzó húzóerők huzalhurkok segítségével nyomóerőkké alakulnak.

A frakciókat így összehozzák és megtartják, hogy újra gyógyulhassanak. Aprított törés esetén az egyes törésdarabokat (csontrészeket) lemezes oszteoszintézissel stabilizálják. Kis lemezeket használnak a törmeléktöredékek egymáshoz rögzítésére és a megfelelő helyzetben tartására, hogy együtt növekedhessenek.

Mindkét esetben a fémet általában egy másik kisebb műtéti eljárás során távolítják el. Ez legkorábban 2 hónap után történik. A törés gyógyulásának ideje alatt szükség lehet immobilizációra, a törés mértékétől függően. A fizioterápiás gyakorlatok támogathatják a mobilitást és ellensúlyozhatják az erővesztést.

Prognózis

Megfelelő orvosi kezelés, valamint a műtéti technika helyes megválasztása és kivitelezése esetén az an olecranon törés nagyon jók. A prognózis lényegében a törés mértékétől és a szomszédos struktúrák sérülésétől függ, mint pl hajók, izmok és inak or idegek. Az aprított törések a gondos műtéti kezelés ellenére szabálytalanságokat okozhatnak az ízületben.

Ennek eredményeként ez az ízület kopásához vezethet porcogó (arthrosis) vagy fájdalmas mozgáskorlátozások. Ez problémás lehet olyan megerőltető sportokban, mint pl tenisz, golf vagy evezés, de általában nem befolyásolja az ízületet mindennapi működésében. Maga a műtét alacsony kockázatúnak minősíthető, és csak ritkán vezet fontos szerkezetek sérüléséhez, gyulladáshoz vagy sebgyógyulás rendellenességek.