Szív neurózis: leírás
Fontos megjegyezni, hogy a szívneurózis idővel tényleges szívbetegséggé fejlődhet. Hasonlóképpen azonban a szívneurózis is lehet egy testi betegség kísérő tünete. Például az egyszer szívrohamon átesett embereknél nagyon gyakran szívneurózis alakul ki, mert félnek egy újabb rohamtól.
Szívneurózis: gyakoriság
Szívneurózis: tünetek
A szívneurózis fontos tünete egyrészt a szívbetegségtől való félelem, amely folyamatosan kíséri az érintettet. Bizonyos körülmények között ez a félelem olyan erőssé válhat, hogy pánikrohamokhoz és halálfélelemhez vezet.
A szorongásos állapotok során az érintett személy pulzusa felgyorsul, vérnyomása megemelkedik. Ezt szívdobogásérzés, szívfájdalom vagy szívdobogás kísérheti. Emellett szédülés, légszomj, izzadás és remegés is előfordulhat. A betegek általában több tünetre panaszkodnak, amelyek váltakoznak.
Ha ezek a tünetek kizárólag szorongásos vagy pánikbetegséggel összefüggésben jelentkeznek, akkor nem szívneurózisról van szó!
Szociális visszahúzódás
A szívneurózis elsősorban pszichés probléma, ennek megfelelően a szenvedők lelkileg is szenvednek. Ez felülmúlja a mindennapi élet legtöbb egyéb érzetét. Az érintettek belső nyugtalanságban szenvednek, állandó védelmező testhelyzetben élnek, és gyakran depressziós tüneteket mutatnak. Megpróbálhatják elkerülni a fizikai megerőltetést, az izgalmat vagy a stresszt, mert félnek és meg vannak győződve arról, hogy különben szívrohamot kapnak.
A szívneurózisban szenvedők a legtöbb odafigyelés ellenére úgy érzik, hogy félreértik őket, és meg vannak győződve arról, hogy senki, még orvos sem tud segíteni rajtuk.
Ennek eredményeként sok szenvedő magától visszavonul. Néha a barátok is egyre inkább elfordulnak az érintetttől tehetetlenségből és tanácstalanságból. A társas magány ezt követően ismét felerősíti a szívneurózis tüneteit.
Szívneurózis: okok és kockázati tényezők
Számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy hol keressük a szívneurózis okait:
- Betegségek a társadalmi környezetben: A tudósok azt feltételezik, hogy a szívneurózis kockázata nagyobb, ha egy közeli hozzátartozója vagy közeli barátja már szenvedett szívneurózistól vagy tényleges szívpanaszoktól. Így a szívhez való szorongásos megközelítést a környezet példázza és az érintettek átveszik.
- Konfliktusok és problémák: A mindennapi élet megoldatlan problémái, konfliktusai szintén hozzájárulhatnak a szívneurózis kialakulásához. Normális módon befolyásolják a szívműködést: A szív gyorsabban ver. Ezt a reakciót gyakran súlyos betegségként értelmezik. Így aztán a többi konfliktus háttérbe szorul.
Hogyan alakul ki a szívneurózis?
A szívneurózisban ezeket a tüneteket túlbecsülik. Ennek eredményeként az érintettek jobban odafigyelnek testük változásaira, mint bárki más. Ez a félreértelmezett szívműveletek ördögi körévé fejlődik, amelyet már nem lehet egyedül megtörni.
Fizikai feltételek
Szívneurózis: vizsgálatok és diagnózis
Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat során általában először nyugalmi EKG-t és terheléses EKG-t végeznek. Ezek a vizsgálatok fájdalommentesek a betegek számára. Segítségükkel rögzítik a szívműködést. Így például a szívritmuszavarok egyértelműen kimutathatók.
A szívneurózis tisztázása érdekében vérvizsgálatot is végeznek.
Ha az orvosok mindezen vizsgálatok során nem találnak szervi okot a panaszokra, akkor felerősödik a pszichés ok, így hátterében álló szívneurózis gyanúja. A pácienssel folytatott részletes megbeszélés döntő támpontokat ad a diagnózishoz. Ebből a célból általában pszichiáterhez vagy pszichológushoz kell fordulni.
Első pszichiátriai konzultáció
A szívneurózisra is jellemző, hogy az érintettek szeretnek sokat beszélni magukról, részletesen beszámolni panaszaikról. A tünetek nem feltétlenül korlátozódnak a szívre. Például emésztési, gyomor- vagy alvászavarok is zavarhatják az érintetteket. Korábbi pszichés panaszokat is gyakran jelentenek.
Nehézségek
A szívneurózis a tényleges szívbetegség kísérő tünete lehet. Ugyanígy azonban a szívneurózisból olyan betegeknél is kialakulhat szervi megbetegedés, akiknek kezdetben nincsenek szervi tünetei.
Szívneurózis: kezelés
Mivel a szívneurózis pszichológiai jellegű, kezelése pszichiáter, pszichoterapeuta vagy pszichoszomatikus orvostudomány és pszichoterápia orvosa.
A tünetek javulása
Ezután a kezelőorvos gondoskodik a szívneurózis tüneteinek, például szívdobogásérzékelési tüneteinek javításáról. Ez magában foglalja a relaxációs technikák (mint például a progresszív izomrelaxáció, az autogén tréning), a megküzdési stratégiák és a kedvező viselkedések tanítását, amelyeket az egyén használhat (észlelt) szívproblémák esetén.
Az alapproblémák kezelése
A páciens problémájától és személyiségétől függően két lehetőség közül választhatunk: kognitív viselkedésterápia és pszichodinamikus terápiák, például pszichoanalízis. Vegyes forma is lehetséges mindkettő elemeivel.
A pszichodinamikai eljárások azon alapulnak, hogy a páciens felismeri személyes történetének és fontos kötődési figuráinak szerepét a szívneurózis kialakulásában. Az ilyen tapasztalatok feldolgozása, pszichológiai stabilitás és önbizalom megszerzése képessé teheti a tünetek leküzdésére.
Gyógyszeres kezelés
Szívneurózis: a betegség lefolyása és prognózisa
Mint a legtöbb más betegségre, a szívneurózisra is ugyanez vonatkozik: minél hamarabb észlelik a betegséget, annál nagyobb a gyógyulás esélye!
Minél tovább tartanak a szívneurózis tünetei, annál valószínűbb, hogy krónikussá válnak. Ez megnehezíti a terápiát. Krónikus szívneurózis az összes beteg körülbelül felében alakul ki.
A pszichoterápiás intézkedések akkor is segíthetnek, ha valaki már hosszú évek óta szívneurózisban szenved. Ha a tünetek ennek hatására nem is szűnnek meg teljesen – az érintett legalább stratégiákat dolgozhat ki a funkcionális panaszok kezelésére, és újra jobban hisz az erősségeiben. Ez jelentősen javíthatja a szívneurózisos betegek életminőségét.
