A mantle él szindróma a palást szélének károsodása. Ehhez társul agy kár. Ez elsősorban a lábak mozgás- és érzékenységzavarát okozza.
Mi a köpenyél szindróma?
A mantle edge szindróma nagyon ritka rendellenesség. A köpenyél a név a hosszanti hasadás nagyagy. A fissura longitudinalis cerebri a hasadék, amely megosztja a nagyagy félbe. A nagyagy Telencephalon névre hallgat, és a két agyfélteke a jobb és a bal félteke. A palást széle középen fut a agy elölről hátra. Ez képezi az átmenetet a külső felületről a belső felületre agy. A palást pereme tartalmazza a keményt agyhártya vagy dura mater encephali. Feladata az agy mechanikai támogatása. A köpenyél szindrómában károsodik az agyfélteke palástjának széle. Ez azt jelenti, hogy a margo superior cerebralis funkcionalitása, a tompa éle a kéreg domború részétől a félgömb közepes felületéig tartó átmenetnél, károsodott. Az elsődleges eredmény a mozgás és az érzékelés zavara mindkét lábon. Ez paraparesist és ennek következtében a végtagok bénulását eredményezheti. Ezen túlmenően van egy vizelési zavar a szenvedőnél. Ez problémákat jelent a hólyag.
Okok
A köpenyél szindróma leggyakoribb oka egy parasagittal meningiómák. Ehhez társul a lábak spasztikus paraparesise és ellenőrizhetetlen hólyag ürítés. meningeoma egy olyan agytumor hogy a betegek gyakran felnőttkorban alakulnak ki. 40-60 éves kor között diagnosztizálják. A nőket ez sokkal gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Jellemző a meningiómák lassú növekedése agytumor és kiszorító megjelenése. Emiatt a tünetek okát nem ritkán csak néhány hónap vagy év után lehet megtalálni. A köpenyél szindrómában mindkét agyfélteke érintett. Ez a kérgi reprezentációs mezők diszfunkcióját eredményezi. A meningioma kompressziója a kéregben kontralaterális vagy bilaterális eredményt eredményez láb paratesis. Az agyzúzódásnak és az ebből következő szövetkárosodásnak azonban más okai is lehetnek. Rendkívül ritka esetekben mindkét félteke elváltozása külső okokból származhat. Köztük vannak például a csúcs közepén legelésző lövések. Hasonlóképpen, a leeső tárgyak a fej kiváltó okai lehetnek a palást szélének károsodásának. Az erő alkalmazása például a csúcsra történő súlyos ütéssel a kéreg és a palást szélének elváltozását is okozhatja.
Tünetek, panaszok és jelek
A köpenyél szindróma tünetei elsősorban a lábak szenzomotoros bénulását és hólyag diszfunkció. Ellenőrizetlen hólyagürítés van a páciensben. Ezenkívül dokumentálták a kezdeti lábemelés gyengeségét. A lengés fázisában a lábemelő izomzavar zavart. Ez lehetővé teszi a láb hogy szabadon átlendüljön. A lábak paratéziséhez hasonlóan az egyik vagy mindkét láb érintett lehet. Jackson-rohamok fordulnak elő egyes betegeknél. Ezek fokális epilepsziás rohamok. Az egyes testrégiók vagy végtagok érintettek. Extrém esetekben a test teljes fele érintett lehet. A köpenyél szindrómában a végbél megeshet. A hólyag diszfunkciójához hasonlóan csak a külső záróizom önkéntes irányítása veszik el. Bruttó neurológiai hiányosságok fordulnak elő a köpenyél szindrómájában is. Mindez az érintett agyi régiók diszfunkciójának tudható be.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A köpenyél szindróma diagnosztizálását nagyon nehéznek tartják. A vizsgálatok során gyakran figyelmen kívül hagyják, vagy hosszú időn keresztül nem ismerik el, vagy nem értékelik megfelelően. A betegség általában több év alatt előrehalad. A. Lassú növekedése agytumor az egyik oka. Ezenkívül az elváltozásokat gyakran alábecsülik a külső behatások, és nem vizsgálják kellően. A betegség során meg kell különböztetni a köpenyél szindrómáját gerincvelő szindróma. A diagnózist általában olyan képalkotó eljárással állapítják meg, mint pl mágneses rezonancia képalkotás (MRI). Ennek során meghatározzák a kéreg szerkezetét és funkcionális aktivitását, és látható a palást szélének károsodása.
Szövődmények
A palást perem szindróma miatt általában különféle károsodások és korlátozások fordulnak elő, amelyek főleg a beteg agyában fordulnak elő. E károsodás miatt további érzékenységi zavarok és bénulás is jelentkezik. Ezek aztán megbénítanak vezet a mozgáskorlátozások és a beteg mindennapi életének egyéb korlátai. Epilepsziás rohamok is előfordulnak, amelyek a legrosszabb esetben is megtörténhetnek vezet a beteg sérüléséhez vagy halálához. A palást perem szindróma miatt az érintett személy életminősége jelentősen korlátozott és romlott. Hasonlóképpen jelentkezhet kellemetlen érzés a hólyag ürítése vagy a székletürítés során, és így vezet a mentális kényelmetlenséghez. A mentális kellemetlenség azonban nem jelentkezik a köpenyél szindróma következtében. A köpenyél szindróma kezelését sebészeti beavatkozással hajtják végre a beteg agyán. Mivel ez egy nagyon súlyos műtét, különféle komplikációkhoz is vezethet. Nem minden esetben lehet teljesen eltávolítani a daganatot. Bizonyos esetekben az érintett személy függhet a pelenkától. A páciens várható élettartamát a köpenyél szindróma nem befolyásolja. A mozgáskorlátozások különféle terápiák segítségével is kezelhetők.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A motoros működés zavarai a meglévő szabálytalanságok jelei. Az orvoslátogatásra szükség van, amint a mozgás zavara vagy a bénulás jelei jelentkeznek. Orvosra van szükség abban az esetben fájdalom, érzékelési zavarok vagy rossz közérzet. Az ok megállapításához további vizsgálatot kell végezni. Ha a lábemelő izmokat már nem lehet a szokásos módon mozgatni, akkor ajánlott orvoshoz fordulni. Ezekben a helyzetekben az érintett áttapasztalja a láb és nincs ellenőrzése a végtagok felett. A javulás érdekében orvoshoz kell fordulni Egészség hogy a kezelést azonnal meg lehessen kezdeni. Ha a lábaknál jelentkező kellemetlenségek mellett a WC-re járás következetlenségei is jelentkeznek, ezek további tünetek, amelyeket orvosnak tisztáznia kell. Ha a záróizmot nem lehet önkéntes ellenőrzésnek alávetni, vagy ha kellemetlen érzés jelentkezik a hólyag ürítésekor, orvoshoz kell fordulni. Ha a nedvesedés vagy a székletürítés nappal vagy éjszaka történik, ajánlatos orvoshoz látogatni. Ez vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik még növekedési fázisban vannak. Roham rendellenesség esetén görcsök vagy betegségérzet esetén orvoshoz kell fordulni. Ha a mindennapi feladatok ellátása során károsodások vannak, vagy ha a közérzet jelentősen csökken, akkor az érintettnek orvoshoz kell fordulnia és segítséget kell kérnie.
Kezelés és terápia
A köpenyél szindróma kezelése egyénileg történik, a félgömb károsodásának típusától függően. Ha agydaganatot diagnosztizálnak, a beteget megműtik. Ebben az eljárásban a meningioma műtéti úton teljesen eltávolításra kerül. A palást szélét az elülső agy biztosítja ütőér. Ha ez az ellátás megsérült, megpróbálják helyreállítani. Hólyag és széklet esetén inkontinencia, gyógyszeres kezelést adnak annak szabályozására. Alternatív megoldásként pelenkák viselése ajánlott. A lábemelő gyengeségét ortopédiai kísérik. Ez csökkenti a megbotlás vagy leesés kockázatát. Az ortézisek például egyéni támogatást jelenthetnek. Ezek funkcionális elektromos stimulátorok, amelyek stimulálják a láb felületét és az izmokat. Alternatív megoldásként neuroimplantátumok is alkalmazhatók.
Kitekintés és előrejelzés
A prognózis mánia a betegek többségében kedvezőtlen. Ha nem kezelik, életveszélyes feltétel gyakran kialakul. Vakmerő magatartás, megnövekedett balesetveszély és súlyos túlzott önbizalom az érintett személyt kedvezőtlen helyzetbe hozza. Gyakran felmerülnek olyan konfliktusok, amelyek a beteget legálisra is vezetik Egészség fenyegetések. A mániás időszakban végrehajtott cselekvések oda vezetnek, hogy az érintett személy cselekvőképtelen. Ez azt jelenti, hogy kötelező kezelésre van szükség, és a legrosszabb esetben is meg lehet kezdeni. A terápiás és az orvosi ellátásban a panaszok jelentősen javulnak. Az erős eufórikus hangulat mellett gyakran nagyon depressziós időszakok fordulnak elő. Sok beteg öngyilkos, ezért nagy valószínűséggel saját maga választott idő előtti véget vet életének. Hosszútávú terápia szükséges a stabilitás megteremtéséhez Egészség. Ha elfogadják, és a beteg ebben együttműködik terápia, az egészségügyi rendellenességek enyhítésének kilátásai nőnek. Optimális körülmények között a tünetektől mentes időszakok, valamint az általános helyzet jelentős javulása áll fenn. Önálló életvitel érhető el, így az érintett személy nem függ a további napi ellátástól. Ennek ellenére a létező tünetek visszafejlődésére az élet folyamán bármikor számítani lehet.
Megelőzés
Alapvető megelőző intézkedések köpenyél szindrómára nem alkalmazható. Ha az oka agydaganat, akkor nincs előzetes terápia vagy bizonyítékok, például szennyezett genetikai anyagok, amelyek figyelembe vehetők ebben a ritka rendellenességben. Mivel a külső hatások befolyásolhatják a félgömbök elváltozásait, védő intézkedések lehet venni. Különösen megelőző védő intézkedések tevékenységek során vagy olyan helyeken kell venni, ahol leeső tárgyak vannak. A tetején koponya ezekben az esetekben sisak viselésével védhető.
Utógondozás
Mint minden daganatos betegség esetében, a kezelés után kezdetben szoros nyomon követésre van szükség a köpenyél szindróma esetén. Ennek célja az életminőség megteremtése és tartós biztosítása a betegség ellenére. Ezért agydaganat esetén az utógondozás ellenőrzése évente többször, néhány hónapos időközönként történik. Ha semmilyen rendellenességet nem találnak, a következő ellenőrzések közötti intervallumok megnőnek. Mivel a palást perem szindróma ilyen súlyos megszakításokkal jár a beteg szokásos életében, az utógondozás során a mindennapi élethez megfelelő körülményeket kell kialakítani, hogy javítsák a beteg helyzetben való megbirkózási képességét. A gyógyszerek kezelése továbbra is nélkülözhetetlen lesz az esetleges enyhítés érdekében fájdalom hogy előfordulhat. Ha azonban az utóellenőrzésen kívül szokatlan fizikai tünetek jelentkeznek, erről haladéktalanul jelenteni kell a kezelőorvosnak. Így gondoskodik a nyomon követés minél gyorsabb intenzitásáról.
Mit tehetsz te magad
A köpenyél szindrómában szenvedőknek kevés lehetőségük van az önsegítésre. Ha a feltétel agydaganat okozza, műtétre van szükség. A kezelési periódus alatt az orvosok útmutatásait be kell tartani a jó gyógyulás lehetőségére. Mivel a szindróma súlyos betegség, a betegnek nemcsak fizikai tartalékokra, hanem elegendő mentális képességekre is szüksége van erő hogy kezelje a kellemetlenséget. Támogatni a immunrendszer, kiegyensúlyozott diéta gazdag valamiben vitaminok értékes. Teljesen kerülni kell a káros anyagok és méreganyagok fogyasztását. Különösen a alkohol or nikotin tartózkodni kell. Az érzelmi stabilitás különféle módszerekkel elősegíthető kikapcsolódás technikák. Qi Gong, autogén tréning, jóga or elmélkedés gyakran sikeresnek bizonyultak. A beteg ezeket a módszereket saját felelősségére és önállóan alkalmazhatja. A rendszeres cserék bizalmasokkal vagy önsegítő csoportokban sok beteg számára hasznosak. A tapasztalatokat megbeszélik és tanácsokat adnak a betegséggel való együttéléshez. A korlátozott lehetőségek ellenére a betegnek szabadidős tevékenységeket kell folytatnia, hogy erősítse jólétét. A mindennapi életet úgy kell átalakítani, hogy a legjobban megfeleljen a beteg igényeinek. Tanulmányok kimutatták, hogy a pozitív gondolkodás és az optimista alapszemlélet hasznos a betegség kezelésében.
