Hogyan működik az emésztés?
Az emésztés akkor kezdődik, amikor szilárd vagy folyékony táplálékot veszünk a szájba, és a táplálékpép emészthetetlen maradványainak (ürülék, széklet) kiürülésével ér véget. Az átlagos emésztési idő 33-43 óra, az étel típusától függően.
Emésztés a szájban
Az emésztés első szakasza a szájban kezdődik. Itt az ételt a fogak mechanikusan összezúzzák, és összekeverik a három nyálmirigy (fül, nyelv alatti és mandibula) nyállal. A nyál, amelyből napi 0.5-1.5 liter termelődik, már tartalmazza az első emésztőenzimeket (például ptyalint), amelyek megemésztik a táplálékpépet.
A nyelv és az orcák a zúzott, megemésztett élelmiszerpépből kis adagokat képeznek, amelyek könnyen lenyelhetők. A nyelőcsőben ez a pép a falizomzat ritmikus összehúzódásaival a gyomorba kerül.
Emésztés a gyomorban
A gyomornyálkahártya bizonyos sejtjei (fősejtek) pepszinogént választanak ki – a pepszin emésztőenzim inaktív prekurzorát. A gyomor savas környezete aktiválja, amelyet a sósav okoz. Ezt a gyomor nyálkahártyájának vesztibuláris sejtjei (parietális sejtjei) juttatják a gyomor belsejébe. Ezenkívül ezek a sejtek termelik a „belső faktort” – egy glikoproteint, amely a vékonybélben szükséges a B12-vitamin (kobalamin) vérbe való felszívódásához.
Annak érdekében, hogy az agresszív gyomorsav ne emésztse fel a gyomor falát, azt védő nyálkaréteg borítja. A nyálkát a gyomornyálkahártya másik sejttípusa, az úgynevezett járulékos sejtek termelik.
Emésztés a bélben
A zsír emésztése
A zsíremésztés a szájban kezdődik a lipáz zsírbontó enzimmel, amelyet a nyál tartalmaz. A gyomorban folytatódik, ahol a zsírokat a gyomorfal motoros aktivitása emulgeálja, majd a lipáz tovább bontja a gyomornedvből.
A zsíremésztés fő része azonban a vékonybélben zajlik: A vékonybél fala felszabadítja a kolecisztokinin hormont. Serkenti a hasnyálmirigyet és az epehólyagot, hogy váladékukat a nyombélbe válassza. A hasnyálmirigy-lé lipázokat tartalmaz, amelyek lebontják a zsírokat. Az epe többek között epesavakból áll, amelyek a zsíremésztéshez szükségesek.
Szénhidrát emésztés
A szénhidrát emésztés is a szájban kezdődik, az amiláz enzimmel. Nagy léptékben azonban a vékonybélben játszódik le (a gyomorban egyáltalán nem emésztődnek fel szénhidrátok): A nyombélben a szénhidrátokat a hasnyálmirigy amiláz, glükozidáz és galaktozidáz enzimei bontják le.
A fehérje emésztése
A fehérje emésztése a vékonybélben folytatódik. A felelős enzimek a hasnyálmirigyből származnak: a tripszin, a kimotripszin, az elasztáz, valamint a karboxipeptidázok A és B. Ezek is először prekurzorként választódnak ki, és csak a bélben aktiválódnak.
Mennyi ideig tart az emésztés?
A felszívódott táplálék körülbelül egy-három órán át a gyomorban marad. A vékonybélben az átlagos retenciós idő hét-kilenc óra, a vastagbélben pedig 25-30 óra. Néha azonban sokkal tovább tart, amíg az emészthetetlen maradványok székletként ürülnek ki: A retenciós idő a végbélben 30-120 óra.
Milyen problémákat okozhat az emésztés?
Az emésztés különböző okok miatt megzavarható. Például a gyomorinfluenza (gasztroenteritisz) hasmenést és hányást vált ki.
Az irritábilis bél szindróma (vastagbél irritábilis) hasi görcsökkel, puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel jár.
A lisztérzékenységben (gluténintolerancia) a gabonafélék emésztése zavart szenved: a szervezet nem tudja elviselni a benne lévő glutén fehérjét. A vékonybél nyálkahártyája károsodik, ami más tápanyagok felszívódását is rontja.
