Meghatározás
In könnycsatorna-szűkület, a könnycsatorna különféle okokból zárva van, ami gátolja a könnyfolyadék Az könnyfolyadék a szem felső részén található könnymirigyben termelődik. Innen a könnyfolyadék eléri a szem felszínét, ahol megvédi a szemet a kiszáradástól és a kórokozók behatolásától.
A szemhéj villog, a könnyfolyadék a teljes szemfelületen át a szemhéj belső sarkáig terjed. A könnyfolyadékot ezután általában a könnypontokon, a könnycsatornákon, a könnyzsákon és végül a nasolacrimalis csatornán keresztül engedik le a könnyfolyadékból. orr. Esetében könnycsatorna-szűkület, ez a kiáramlás zavart és könnyfolyadék halmozódik fel a szemben, aminek következtében a szem folyamatosan öntözik. Ez egyrészt nagyon bosszantó lehet, másrészt a könnyfolyadék felhalmozódása a szem fertőzését okozhatja baktériumok, ezért kitartó könnycsatorna-szűkület mindig kezelni kell.
Milyen gyakran fordul elő könnycsatorna-szűkület?
A könnycsatorna-szűkület gyakori klinikai kép. Az újszülöttek körülbelül 30 százalékát érinti veleszületett könnycsatorna-szűkület. Az érintett újszülöttek többségében azonban a feltétel gyorsan alábbhagy.
A megszerzett könnycsatorna-szűkület előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, és minden 90. életévét betöltött embert érint. A könnycsatorna-szűkület a könnyfolyadék elvezetési rendszerének rendellenessége. Ez állandó könnyekhez vezet, és egy könnyes tó képződik az érintett szemben.
Ha túl sok könnyfolyadék halmozódik fel, ez a könny folyadékának túlcsordulásához vezet szemhéj, amelyet „könnycsepegésnek” vagy „epiphorának” neveznek. Mivel a könnyfolyadék a könnyzacskóban is megáll, mivel nem tud kifolyni a könnycsatornán és a nasolacrimalis csatornán, a könnyméreg megfertőződhet baktériumok. A gyakori tünetek ilyenkor olyan tünetek, mint a gennyes váladék szekréciója, amikor nyomást gyakorolnak a belsőre szemhéj szöget, valamint a belső szemhéj szögének vörösségét és duzzadását.
A szemhéj szögében gennyes kéreg is kialakulhat. Komplikációként a gyulladás átterjedhet a környező lágy szövetekre, amelyeket aztán flegmonnak neveznek. A könnycsatorna-szűkületben szenvedő betegek tipikus tünetei a könnyek (epiphora) csöpögése és az érintett szem folyamatos öntözése.
Ezek a tünetek azonban más szembetegségeknél is jelentkezhetnek, amelyeket ki kell zárni, mielőtt a könnycsatorna-szűkület diagnosztizálható lenne. A könnycsatorna-szűkület diagnosztizálása szempontjából fontos a páciens körültekintő kérdése kórtörténet, valamint a szem szemészeti vizsgálata, amely magában foglalja a szemhéjak, a könnypontok és kötőhártya az érintett szem. Bizonyos esetekben, például a könnycsatorna-szűkület pontos lokalizációja érdekében, olyan képalkotó eljárások, mint pl ultrahang, Röntgen, a komputertomográfiát (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotást (MRI) is használják a leeresztő könnycsatorna vizualizálására.
Szerzett könnycsatorna-szűkület esetén egy fül által végzett további vizsgálat, orr és torok szakorvosra lehet szükség, ha polipok, daganatok vagy a orrsövény gyanúja szerint a könnycsatorna szűkületének oka. Ezt általában egy endoszkópia, amelynek során a orr, amely akadályozhatja a könnyfolyadék elvezetését, nagyon jól láthatóvá tehető. Különböző intézkedéseket lehet figyelembe venni a könnycsatorna-szűkület kezelésében.
A veleszületett könnycsatorna-szűkületben gyakran előfordul a Hasner-membrán spontán visszafejlődése az élet első évében, és ezáltal javul a könnyfolyadék kiáramlása. A könnycsatorna nyitása elősegíthető a könnycsatorna indexes indexelésével ujj. A könnyfolyadék kiáramlása szintén javítható dekongesztáns alkalmazásával szemcsepp és orrcseppek.
Antibiotikus szemcseppek a szem fertőzésének kezelésére használják. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szemcsepp és az orrcseppek korántsem alkalmasak hosszú távú terápiára. Ehelyett, ha a tünetek nem javulnak az élet hatodik hónapja után, más eljárásokat kell alkalmazni, például hiperbarikus öntözést vagy a leeresztő könnycsatornák szondázását.
Ha a nasolacrimalis csatorna ilyen módon nem nyitható meg, különféle műtéti eljárások állnak rendelkezésre a könnyfolyadék rendszeres elvezetésének lehetővé tétele érdekében. Ha olyan tünetek, mint könnyek vagy fertőzések gyakoribbá válnak, a fent említett intézkedések, például a hiperbarikus öntözés, a szondázás és a műtét szükségesek. hat hónapos kor előtt ajánlott. A megszerzett könnycsatorna-szűkület esetén az októl függően további különböző kezelési lehetőségek alkalmazhatók. Ezek közé tartozik az orr eltávolítása polipok daganatok vagy a téves helyzet korrekciója orrsövény.
A könnycsatorna-szűkület lehet veleszületett vagy szerzett. A veleszületett könnycsatorna-szűkület a szövet degenerációja a könnycsatorna és az orr közötti átmenetnél. Normális esetben az itt lévő szövet a gyermek születése előtt visszahúzódik, de egyes esetekben ez a regresszió nem, vagy egyáltalán nem fordul elő.
Ezt a szövetet, amely gátja a könnyfolyadéknak, Hasner-membránnak nevezik. Hasner-membrán jelenléte miatt a könnyfolyadék nem tud kifolyni, és az érintett újszülöttek a szem folyamatos könnyezésével szembetűnővé válnak. A könnycsatorna-szűkület azonban előrehaladott életkorban is előfordulhat.
A megszerzett, azaz nem veleszületett könnycsatorna-szűkület okai például a kifolyó könnycsatorna területén fellépő sérülések, például könnycsövek vagy a könny- és orrcsatorna, amelyek károsítják a könnyfolyadék elvezetését. Ezek lehetnek harapási sebek vagy vágások. A könnycsatorna korábbi gyulladása szintén a szerzett könnycsatorna-szűkület oka lehet.
Azonban nemcsak magának a könnycsatornának a betegségei, hanem az orr betegségei, Mint például a polipok, daganatok, a orrsövény vagy az orrnyálkahártya megfázás okozta duzzanata elzárhatja a nasolacrimalis csatornát, és ezáltal a könnyfolyadék elvezetésében is zavart okozhat. Sok esetben nem lehet megakadályozni a könnycsatorna szűkületét. A megszerzett könnycsatorna-szűkület megelőzhető a sérülések és a könnycsatorna gyakori gyulladásának elkerülésével, vagy ha szükséges, az orrban lévő polipok és daganatok eltávolításával.
Veleszületett könnycsatorna-szűkület esetén azonban a gyors kezelés különösen fontos az olyan szövődmények megelőzésére, mint pl szemfertőzések. A veleszületett könnycsatorna-szűkület prognózisa jó. Gyakran gyógyítanak a Hasner-membrán spontán visszafejlődésével az élet első évében.
A gyógyulási folyamat elősegíthető különféle intézkedésekkel, például masszázsokkal vagy a könnycsatorna tapintásával. A szerzett könnycsatorna-szűkület prognózisa a okklúzió. Tünetek / panaszok A okklúzió A nasolacrimalis csatorna nem csak a nyálka felhalmozódását okozza, hanem a könnyfolyadékot is, amely általában a nasolacrimalis csatornán keresztül az orrba ereszt a szemből.
Ez a könnycsatorna-szűkületre jellemző tünetekhez vezet, például a szem folyamatos szakadásához és a könnyfolyadék túlcsordulásához a szemhéj peremén, amelyet könnycseppnek vagy epiphorának neveznek. Diagnózis Az újszülöttek könnycsatorna-szűkületének diagnosztizálását általában a tipikus klinikai tünetek, például az érintett szem folyamatos szakadása és könnycseppje alapján állapítják meg. Bizonyos esetekben további vizsgálatok képalkotó technikákkal, mint pl ultrahang, röntgen, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) szükségesek a könnycsatorna szűkületének diagnosztizálásához.
Terápia Ha az öntözés és a szondázás a könnycsatornák szintén sikertelenek, különféle műtéti intézkedések állnak rendelkezésre a könnyfolyadék megfelelő elvezetésének biztosítására. A. Szűkülete könnycsatornák, a könnycsatorna-szűkület felnőttkorban is előfordulhat. A felnőttek könnycsatorna-szűkületének okai azonban eltérnek az újszülöttektől.
Ok Gyakran sérülések vagy korábbi gyulladás a könnycsatorna területén okozzák a könnycsatorna-szűkületet felnőtteknél. De szintén az orr betegségei, például polipok, daganatok, az orrszeptum rossz elhelyezkedése vagy a orrnyálkahártya a rhinitis miatt elzárhatja a könnycsatornát, és ezáltal akadályozhatja a könnyfolyadék elvezetését. Tünetek A könnycsatorna szűkületét a könnyfolyadék kiáramlásának megzavarása jellemzi, ami az érintett szem állandó könnyezéséhez és a szemhéj széle fölött folyó könnyfolyáshoz vezet (könnyezés vagy epiphora).
A könnyzsákban is az elzáródott vízelvezetés leállíthatja a könnyfolyadékot, ami elősegítheti a könnytáska fertőzését baktériumok.Az egyik során a könnycsatornák gyulladásaEzután olyan tüneteket adunk hozzá, mint a gennyes váladék szekréciója, amikor nyomást gyakorolunk a belső szemhéj szögére, valamint a belső szemhéj szögének vörössége és duzzanata. Diagnózis A diagnózist a tipikus tünetek alapján állapítják meg. Szükség esetén vizsgálatok képalkotó technikákkal, mint pl ultrahang, Röntgen, számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy endoszkópia orrnyálkahártyára lehet szükség a könnycsatorna-szűkület vagy annak okainak diagnosztizálásához.
Terápia A könnycsatorna szűkületének kezelésére felnőtteknél, az öntözés és a szondázás könnycsatornák, valamint különféle műtéti intézkedéseket fontolgatnak, mint például az újszülöttek könnycsatorna-szűkülete esetén. Ezenkívül a könnycsatorna-szűkület okától függően szükség lehet az orrpolipok és daganatok eltávolítására vagy az orrszeptum helytelen korrekciójára.
