Inzulinnal összefüggő betegségek | Inzulin

Inzulinnal összefüggő betegségek

A metabolikus betegség néven ismert inzulin ellenállás (szinonima: pre-cukorbetegség) a 2-es típusú cukorbetegség előzetes szakasza. Most bebizonyosodott, hogy ennek a betegségnek az okai erős genetikai összetevővel bírnak. Tanulmányok kimutatták, hogy azoknak a gyermekeknek a 40% -a, akiknek szülei 2. típusúak cukorbetegség szenvedni valamitől inzulin ellenállás.

Ha két szülő érintett, a valószínűség 80% -ra nő. Nem minden beteg érintett inzulin az ellenállásnak ki kell alakítania a 2. típusú teljes képet cukorbetegség. Sok esetben csak az inzulin-specifikus receptorok csökkent reakcióképessége marad megkötő partnereikkel szemben.

Inzulinrezisztencia klinikailag diagnosztizálható az ún böjtölés vér glükózszint. A vér a 100 és 125 mg / dl közötti glükózszintet korai figyelmeztető jelként kell értelmezni. Ilyen esetekben az úgynevezett HbA1c érték meghatározására kell törekedni.

Míg az vér a cukorbetegség előtti cukorbetegség sok esetben csak kismértékben emelkedhet, szinte minden érintett személy vérében nagy mennyiségű inzulin mutatható ki. A végzetes dolog a tiszta inzulinrezisztencia az a tény, hogy általában teljesen tünetmentes és emiatt általában csak a károsodás után diagnosztizálják a hasnyálmirigy. Az 1-es típusú cukorbetegség abszolút inzulinhiányon alapul (szinonima: elsődleges inzulinfüggő cukorbetegség).

Genetikai hiba és speciális kialakulása miatt antitestek béta sejtjei ellen irányul a hasnyálmirigy, az inzulintermelő sejtek megsemmisülnek. Ennek eredményeként a szerv már nem képes elegendő mennyiségű szöveti hormont előállítani és a véráramba engedni. Az étkezés útján elfogyasztott glükóz már nem, vagy csak elégtelenül képes felszívódni a sejtekben zsírszövet, izmok vagy a máj.

A vércukor az érintett betegek szintje általában nagyon magas (hiperglikémia). Ez feltétel számos veszélye van. Egyrészt a különféle sejteket nem lehet elegendő mennyiségű cukorral ellátni.

Ez azt jelenti, hogy nem tudnak elegendő energiával ellátni, és csak nem megfelelően tudják ellátni feladataikat. Ha az 1-es típusú cukorbetegséget nem kezelik, hosszú távon a vér túlsavasságához és a szervezeten belüli sok anyagcsere-folyamat súlyos károsodásához vezet. A legrosszabb esetben az 1-es típusú cukorbetegség akár halálhoz is vezethet. Az inzulinhiány ezen formája közismert nevén fiatalkori cukorbetegség.

Sokáig azt feltételezték, hogy különösen a fiatalok szenvednek 1-es típusú cukorbetegségben. Ezt a tényt még ma sem lehet teljesen tagadni, mivel a cukorbetegség ilyen formájának első előfordulásának életkora 11 és 14 év közötti. Vannak azonban olyan esetek is, amikor az érintett betegek csak középkorban jelentkeznek az első tünetekkel.

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelését általában külső inzulinellátás útján végzik. Ez történhet orális beadással vagy a hormon injekciójával. Különösen gyermekeknél használják az úgynevezett inzulinpumpák használatát.

Az 1-es típusú cukorbetegséggel szemben, amelyet kezdettől fogva inzulinhiány jellemez, a cukorbetegségnek ez a formája korai szakaszában a specifikus inzulinreceptorok hibás működésén alapul. Különösen a máj, az izom- és zsírsejtek fokozatosan elveszítik a szöveti hormonra való reagálás képességét. Ezt a szakaszt az orvostudományban úgy ismerik inzulinrezisztencia.

A 2-es típusú cukorbetegséget sok tankönyvben relatív inzulinhiánynak is nevezik. A kezdeti szakaszban a hasnyálmirigy megpróbálja kompenzálni a meglévő inzulinrezisztenciát a hormon termelésének és szekréciójának növelésével. Hosszú távon ez a kompenzációs mechanizmus felülmúlja a hasnyálmirigyet.

A receptor rezisztencia előrehaladtával a mobilizálható inzulin mennyisége már nem elegendő a megfelelő csökkentéshez vércukor szintek. A kezdeti inzulinrezisztenciát tehát inzulinhiány követi. Különösen ebben az időpontban a legtöbb beteg olyan nem specifikus tüneteket mutat, mint pl fáradtság, gyengeség, éhség és súlygyarapodás. Ezenkívül a depressziós hangulatok első jelzései lehetnek a 2-es típusú cukorbetegség jelenlétének. A nagyon nem specifikus jelek miatt a cukorbetegségnek ezt a formáját általában túl későn észlelik.