Az intelligencia olyan gyakran használt fogalmának meghatározása általában nehézkes. A mindennapi használat során különféle módokon használják, és mindig másként határozzák meg. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy vannak különböző típusú intelligenciák, amelyek ebben a kifejezésben szerepelnek.
Mi az intelligencia?
A mindennapi és a szakmai életben az intelligencia fontos funkciót tölt be. Leírja, hogy az ember mennyire képes megbirkózni a feladatokkal és a problémákkal. Elvileg az intelligencia nem más, mint a pszichológiában használt gyűjtőfogalom. A definíció legmagasabb szintjén a pszichológusok az intelligenciát az ember kognitív képességének tekintik. A kifejezés latin eredetű, és valami olyasmit jelent, hogy „választani valami között”. Ez inkább a szűkebb értelemben vett definíciót segíti elő. Az intelligenciát az ember cselekedeteivel mérik, és meghatározzák annak szempontjából, hogy mit választ - mit választ. Mivel azonban a kognitív képességek lehatárolása önmagában vita tárgya a szakértők körében, problémás egy általánosan érvényes, iskoláztatható definíció kidolgozása. Felülről szólva az intelligencia az a képesség, hogy képes megbirkózni a különböző helyzetekkel és gondolkodással megoldani a problémákat. A neuropszichológia, valamint az általános és a differenciális pszichológia az intelligenciával foglalkozik, a fejlesztési és a különféle módszerek felhasználásával agy kutatás. Az úgynevezett intelligencia tesztekkel az ember intelligencia hányadosa (IQ) mérhető. Itt különböző területekről különböző gondolkodási feladatokat tesznek fel, amelyeket meg kell oldani. Az IQ-t az eredmény alapján mérik. Az intelligencia egyik legismertebb modellje Charles Spearman elmélete, amely szerint összefüggés van az ember különféle képességei között, amelyet g faktorként ír le. Az intelligencia ezen általános tényezője határozza meg az ember intelligencia szintjét. Más pszichológusok több intelligenciáról beszélnek, amelyek viszonylag függetlennek tekinthetők egymástól.
Funkció és feladat
Nagy mértékben az intelligencia tekinthető viszonyítási alapnak. A pszichológusok feltételezik, hogy a populáció intelligencia hányadosa átlagosan 100. Az egyénekben végzett mérések alapján orvosok és pszichológusok ellenőrzik, hogy van-e eltérés az átlagos intelligenciától. 15 IQ pont különbség felel meg a tipikus ingadozásoknak. A mindennapi és a szakmai életben az intelligencia fontos funkciót tölt be. Leírja, hogy az ember mennyire képes megbirkózni a számára rendszeresen kijelölt vagy elvetett feladatokkal és problémákkal. Így az intelligens emberek átlagosan jobb osztályzatokkal rendelkeznek az iskolában, és magasabb pozíciókat töltenek be a szakmai életben. Ennek ellenére más tényezők is szerepet játszanak ezen a területen, így itt valóban csak referenciaértékekről beszélhetünk. A szorgalom és az ambíció képes egyensúly alacsonyabb IQ-val. Ehhez azonban bizonyos alapintelligencia szükséges. Statisztikailag az intelligens emberek egészségesebb életet is élnek, és így magasabb korba jutnak. Az intelligencia a társadalmi interakcióban is fontos szerepet játszik. Befolyásolja a másokkal való interakciót, és így gyakran eldönti, hogy az egyének kivel veszik körül magukat önként. Sok esetben az intelligencia korrelál a társadalmi osztállyal, így aligha lehet statikusnak nevezni. Ebben a kérdésben azonban mind az öröklődés, mind a környezeti hatások nagy szerepet játszanak. Ezen felül a jelenlegi lelkiállapot és koncentráció döntő szerepet játszanak az intelligencia tesztekben. Ezenkívül a gondolkodási feladatok bizonyos mértékig megtanulhatók és gyakorolhatók. A szakértők még nem találtak egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy az intelligencia hányadosa milyen mértékben társul mentális betegségek. A tanulmányok azonban azt találták, hogy a különösen intelligens és kevésbé intelligens embereket egyaránt érintik.
Betegségek és rendellenességek
Nem ritka, hogy a különösen tehetséges emberek szenvednek intelligenciájuktól. Ennek okai sokfélék, de gyakran összefüggenek a környezetük megértésének hiányával. Azon közvetített érzésen kívül, hogy nem egy hullámhosszon vannak másokkal, sok esetben a nagyon tehetséges embereknek hiányzik valaki, akivel hasonló témákat tudnának megvitatni. Gyakran tudatlansággal vagy megértés hiányával találkoznak. Ezenkívül különféle személyiségzavarok vannak, amelyek állítólag magas intelligenciához kapcsolódnak. Ezek közé tartozik a skizoid személyiségzavar, amely társas interakciós készségek hiányával jár. A különféle rendellenességek és betegségek csökkent intelligenciát okoznak. Ezek tartalmazzák autizmus, Asperger-szindróma, és különféle genetikai hibák. A genetikailag okozott fogyatékosságok gyakran kiváltják az intelligencia csökkenését is. Ez a helyzet például a 21. triszómiával. Az intelligencia képességeinek csökkenése szociális, motoros és nyelvi rendellenességek révén válik észrevehetővé. A lakosság mintegy 15% -a szenved a tanulás fogyatékosság, más néven határhírek. Az érintettek átlagos IQ-ja 70 körüli, és nehézségeik vannak tanulás anyag az iskolában. Az orvosok különbséget tesznek az intelligencia romlásának különböző szintjei között. 20-nál kisebb IQ-val az intelligencia legsúlyosabb csökkentéséről beszélünk, amely a beszéd képességében, az kontinensben és a mozgásban nyilvánvalóvá válik. Azok a betegségek, amelyek az intelligencia csökkenését okozhatják, többek között rubeola, agyhártyagyulladás, epilepszia, terhesség trauma, koraszülés és anyai dohányzás alatt terhesség. De az anyagcsere-betegségek negatív hatással lehetnek az intelligenciára is. Továbbá, alultápláltság hibás lehet a csökkentésért agy teljesítmény. Ennek oka gyakran a D-vitamin szintek. Különböző módszerek léteznek a súlyos intelligencia-károsodott emberek támogatására vagy segítésére. Integratív intézkedések és a terápia programok, valamint a segített életmód lehetőséget kínál számukra a társadalmi kapcsolatok kialakítására. Az intézményekbe történő elhelyezés már nem gyakori.
