A globus pallidus, más néven pallidum, a agy, ahol az emberi test minden mozgási folyamatának aktiválásáért felelős. Ebből a függvényből a Alapi idegsejtek (bazális magok), amelyek a nagyagy és az agykéreg alatt helyezkednek el.
Mi a globus pallidus?
Fejlődési szempontból a pallidum a diencephalon része. Német neve latinról lefordítva „halvány földgömb”. Ez a név a globus pallidus mikroszkóposan szinte színtelen megjelenésére utal, amely sok nagy és feltűnően pigmentszegény neuronból áll. Körülveszi a agy a putamen, az úgynevezett héj test, és a fehér anyag lamellája választja el tőle. A fehér anyag összekapcsolt idegrostokból áll, amelyek információs áramokat vezetnek át a különféle agy területeken. Ez a lamina a lamina medullaris lateralis (externa). Ezenkívül a lamina medullaris medialis (interna) elválasztja a pallidumot oldalirányú vagy külső részre (globus pallidus lateralis) és középső vagy belső részre (globus pallidus medialis). A „sápadt földgömb” e két területe különféle feladatokat lát el. Ezeket a mozgás elősegítésére (pars externa) és a mozgás gátlására (pars interna) lehet leírni. Itt azonban a pallidum funkciójának megfelelően a mozgást elősegítő rész dominál, amely végül konkrét fizikai tevékenységekké alakul át. Így a globus pallidus összeköttetésként működik a striatummal (striate testtel), valamint a talamusz (diencephalon), amelyből a mozgási impulzusok származnak. A putamen és pallidum mellett a caudate mag (caudatus) az egyik legfontosabb területe a Alapi idegsejtek. Ezek a teljes motoros rendszer szabályozását eredményezik az emberekben. A pallidum a legmesszebb belül fekszik a teljes területén Alapi idegsejtek. Korongszerűen kapcsolódik hozzá a putamen, amelyet viszont a farok ölel át, mint egy farok. Ezért a farokmag neve a farokmagnak. A bazális ganglionok egyes magjait rosttestek határolják kölcsönösen, valamint a diencephalonhoz viszonyítva. Ezeket a rostos tömegeket orvosilag belső kapszulának (capsula interna) is nevezik. Ez a kapszula a farok és a putamen között is nagyon keskeny csíkok formájában nyúlik át, ezért a striatumot ragasztott testnek hívják.
Anatómia és felépítés
A globus pallidus a striatumtól kapja a mozgást gátló impulzusokat, a mozgást elősegítő impulzusokat pedig a talamusz. Az erősebb mozgást elősegítő parancsok viszont a talamusz. Ez magyarázza a szervezet mozgásszervekre gyakorolt túlnyomóan aktív hatást. Ugyanakkor az alapmagok egészében olyan szűrőrendszerként működnek, amely lehetővé teszi a kívánt és lehetséges mozgásokat az adott pillanatban, miközben megakadályozza a nem kívánt vagy éppen nem lehetséges mozgásokat. A bírság egyensúly a mozgás gátlása és stimulálása között a globus pallidus különlegessége. Ez a két tulajdonság együttesen kiemeli a rendkívül bonyolult visszacsatolási folyamatot, amely percenként sok ezer alkalommal fordul elő az ember motoros tevékenységének részeként.
Funkció és feladatok
Ez a visszacsatolás pozitív jellegű, és idegi huroknak hívják. Annak megakadályozása érdekében, hogy ez a motoros rendszer túlzott gerjesztéséhez vezetjen, állandó „lengéscsillapítókra” van szükség a mozgást gátló impulzusok formájában. Ezt a csillapítást a külső pallidális végtag biztosítja az úgynevezett nucleus subthalamicus-szal (Luys-test). A diencephalon ezen magja gerjesztő jeleket küld a belső pallium tag felé, ahol gátlóvá alakulnak szinapszisok. Ez a negatív visszacsatolási hurok lelassítja az egész motorrendszer aktivitását, és azt okozza, hogy az ne irányuljon ki. Ha ilyen „visszacsatolási katasztrófa” következne be, például a nucleus subthalamicus elpusztításával, az érintett személyeknek a végtagok kontrollálhatatlan, atipikus és rohamszerű mozgásainak túllövését kellene tapasztalniuk. Ezeket a hatásokat „ballizmusoknak” nevezzük, amelyek a görög „ballein” (dobni) szóból származnak. Megnyilvánulhatnak abban, hogy egy személy hirtelen szabálytalanul mozog a nyilvánosság előtt, mintha hangos labdarúgást vagy kézilabdát próbálna rúgni. Az így érintett személy más, a látóterén kívül eső embereket veszélyeztethet, és ezeket a mozgásokat a legkevésbé sem tudja megakadályozni egyedül.
Betegségek
A bazális ganglionok, amelyeknek támaszpontja a pallidum, nemcsak az egész úgynevezett önkéntes motoros rendszert irányítják, hanem részt vesznek a külsőleg észrevehető emberi teljesítmények teljes rendszerében. Így jelentőségük van az olyan cselekvési területek szempontjából, mint a lendület, a kezdeményezés, a tervezés, a részvétel, a spontaneitás és az akaraterő. Ha a bazális magokon belüli bonyolult kommunikációs utak megszakadnak, az érintett idegsejtek idő előtti degenerációja (öregedése) eredményezheti. Ezek a folyamatok képesek vezetpéldául a a Parkinson-kór tünetei. További lehetséges neurológiai rendellenességek ebben a tekintetben a multisystem atrophia (MSA), számos dystonia szindróma, Huntington-kór, ADHDés Tourette-szindróma. Pontosabban: Parkinson kór, ezek a degenerációk mozgásvesztést (hypokinesia), testtartási instabilitást, izomtónus-változásokat, csökkent szagés remegés (remegés). A bazális ganglionok megelőző károsodása már korán kiválthatja az ilyen tüneteket gyermekkor fejlődési stádium például a következményeként bekövetkező agykárosodás után oxigén hiány. A lerakódás réz az alapmagokban okozhat Wilson-kór, komplex motoros és mentális rendellenességeket okozó rendellenesség. Az ismétlődő kényszeres cselekvések a globus pallidus területén tapasztalható hiányosságokkal is magyarázhatók. Tehát az úgynevezett tic rendellenességeket az jellemzi, hogy a bazális ganglionok hibás kapcsolása miatt újra és újra bekövetkezik egy szabálytalan mozgássorozat, amely szilárdan megalapozódik a beteg napi viselkedésében, és később nem kerülni kell.
