Ételallergia (szinonimák: IgE-közvetített ételallergia; ételallergia; NMA; ételallergia-immunológiai reakció; élelmiszer-intolerancia; étel túlérzékenység; ICD-10-GM T78.1: Egyéb élelmiszer-intolerancia, máshová nem sorolt) túlérzékenységi reakció, amelyet étkezés után immunológiai mechanizmusok okoznak. Ételallergia általában IgE által közvetített allergiás reakció (1. típus allergia); lehet antitest- vagy sejtközvetített.
Az ételallergia két formáját különböztetik meg kiváltó okaik szempontjából:
- elsődleges ételallergia: a túlnyomórészt stabil ételallergének (pl. tej csirke tojásfehérje, szója, búza, földimogyoró és fa diófélék).
- Másodlagos étel allergia: szenzibilizáció az aeroallergének, pl. pollen iránt, és ennek eredményeként keresztallergia a gyakran instabil ételallergének ellen (az esetek 90% -a; felnőtteknél gyakrabban fordul elő, mint gyermekeknél)
A nemek aránya: a férfiak és a nők 1: 2. Lehetséges okok a genetikai hatások, a fokozott expozíció (pl. főzés), valamint a hormonális tényezők.
Gyakorisági csúcs: Az ételallergia maximális előfordulása csecsemőkorban van.
A prevalencia (betegség előfordulása) 4-8% (Németországban). Az ételekkel szembeni elsődleges szenzibilizáció legmagasabb gyakorisága csecsemőkorban, körülbelül 6.6%, és az élet 3.2. évében körülbelül 5% -ra csökken. Az ételallergia előfordulásának gyakoriságát az egyes országok fogyasztási szokásai is meghatározzák. Például a mogyoróallergia az USA-ban és Nagy-Britanniában gyakrabban fordul elő, mint Németországban. A halallergia gyakoribb Spanyolországban és Portugáliában, a búzaallergia pedig Németországban.
Tanfolyam és prognózis: Minden étel kiválthatja a allergiás reakció (elsődleges étel allergia). A leggyakoribb kiváltó okok a következők diófélék, tej, tojás, fűszerek, halak és kagylók. A gyermekek különösen allergiásak a tehénre tej, szója és csirke tojás, míg a serdülők és felnőttek allergiásak a nyers zöldségekre és gyümölcsökre, a fűszerekre és diófélék. Miután az allergiát okozó ételt diagnosztizálták (lásd: laboratóriumi diagnosztika alatt), az érintettnek lehetőség szerint kerülnie kell a megevését (korlátozott diéta) annak érdekében, hogy tünetmentesek maradjanak. Annak biztosítása érdekében, hogy a diéta a korlátozások ellenére is kiegyensúlyozott marad, ajánlott egy allergiás szakértelemmel rendelkező táplálkozási szakember képzése. Ritka esetekben anafilaxiás sokk, amely keringési összeomláshoz vezet, ételallergia esetén fordulhat elő. Megjegyzés: A halallergiásoknak nem kell teljesen elkerülniük a halakat. Egyesek tolerálják bizonyos típusú halakat, ezért túlérzékenységük ellenére sem kell lemondaniuk erről a fehérjeforrásról. Az ételallergia toleranciává válhat: Ha az ételallergia csecsemőkorban jelentkezett, általában hatéves korára visszafejlődik. A spontán remisszió (a betegség teljes vagy részleges eltűnése) prognózisa különösen kedvező a tehéntejfehérje, a csirke tojásfehérje, a búza és a szója allergiája esetén. Az ételallergia felnőttkorban általában az egész életen át fennáll.
Komorbiditások (kísérő betegségek): a betegek kétharmadának vannak atópiás betegségei, például allergiás nátha, bronchiális asztmaés atópiás dermatitis.
