Nyilatkozatos emlékezet a hosszú távú memória része. Ez a tudás emlékezet amely szemantikus memória tartalmakból áll a világról és epizodikus memória tartalmakból a saját életéről. Az amnéziák a szemantikai vagy epizodikus tartalmakra korlátozódhatnak, a lokalizációtól függően.
Mi a deklaratív memória?
Nyilatkozatos emlékezet a hosszú távú memória része. Ez a tudásmemória. A rövid távú memória mellett minden ember rendelkezik hosszú távú memóriával. Ez az állandó memóriarendszer nem egységes entitás, hanem többféle típusú információ tárolására alkalmas. Eddig semmi nem ismert a hosszú távú memória kapacitásának korlátozásáról. Alapvetően a hosszú távú memória két formáját különböztetik meg, amelyek különböző információkat tárolnak. Az eljárási memória viselkedési információkat tárol, például műveletsorokat vagy tanultakat mozgásformák például biciklizni. Ezenkívül létezik egy deklaratív memória, amelyet ismereti memóriának is neveznek. A deklaratív emlékezetben tényeket vagy eseményeket tárolnak, amelyeket az ember tudatosan észlel és tudatosan reprodukálni is képes. A deklaratív emlékezet két területből áll. A világismeret szemantikai memóriája mellett epizodikus memóriát tartalmaz a saját életével kapcsolatos tényekről. A különféle információformák egymástól függetlenek, és másként vannak tárolva agy területeken.
Funkció és feladat
A hosszú távú memória a kéreg és a kéreg alatti területek kölcsönhatásán alapszik agy. Bevonul a deklaratív memóriába és így a tudásmemória a teljes agykéregben. Az epizodikus memória különösen a jobb frontális és temporális kéreg bevonásán alapul. A szemantikus emlékezet elsősorban a temporális lebenyben található. Sok szubkortikális területe agy részt vesznek a deklaratív memória folyamataiban. Ez különösen igaz a tárolási folyamatra, amely magában foglalja a limbikus rendszer, a mediális temporális lebeny rendszer, az hippocampus, és a szomszédos területek. Az érintett struktúrák a Papez neuronkörbe vannak csoportosítva. A memória alapvetően az idegsejtek plaszticitásán alapul. A memória tartalma az idegsejtek összeköttetésében kerül elhelyezésre, és mint ilyen tárolódik a memóriában. Így a deklaratív memória memóriatartalma lényegében megfelel a specifikus neuronhálózatok szinaptikus hatékonyságának. A deklaratív memória nemcsak az ismeretek tárolásáért felelős, hanem kódolásáért és visszakereséséért is. A szemantikus memória ezeket a feladatokat a világra vonatkozó tényinformációkkal kapcsolatban látja el. Az epizodikus emlékezetet viszont saját epizódokkal és eseményláncokkal bízzák meg a saját életéből. A deklaratív memória tartalmát kontextusban kódolják a szemantikai és az epizodikus memóriában, és ugyanúgy lekérik. Az epizodikus memóriatartalmak ezáltal használják a deklaratív memória szemantikai memóriatartalmait, de a személyes hivatkozások miatt meghaladják azokat. Az epizodikus memória idegi komponensei tehát megfelelnek a kortikális és subcorticalis agyterületek széleskörűen elágazó hálózatának, amely keresztezi a szemantikus memória hálózatait. A szemantikus memóriával ellentétben az epizodikus memória nem tartalmaz „kemény tényeket”, hanem nagyrészt érzékszervi észlelésekből és érzelmekből áll, amelyeket egy személy az életének egy adott pillanatában gyűjtött össze. A szemantikus memória viszont objektív tudást tárol a világról. Egyes tudósok azt állítják, hogy a deklaratív emlékezet epizodikus része ebben a formában kizárólagos az emberek számára.
Betegségek és betegségek
Az emlékezet kapcsán a legfontosabb kóros jelenséget kell hangsúlyozni amnézia. Amnézia különböző formájú lehet, és minden esetben a sérült agyrégióktól függ. Az ilyen szemantikai memóriazavarokban a szemantikus deklaratív memória hosszú távon tárolt memória-tartalma érintett. Ez egyes esetekben magában foglalja például a szakmai ismereteket, a szó jelentéseinek tárolását vagy a fogalmi asszociációs kapcsolatot. Mivel a szemantikai és epizodikus memória tartalmáért az agy különböző régiói felelősek, a szemantikai amnézia ép epizodikus vagy önéletrajzi memóriája lehet. Amnézia ilyen esetben általában a temporális lebeny elváltozásai vannak jelen, így a szemantikus memória csak részleges szakaszait érintik a rendellenességek. A trauma mellett degeneratív agy-szerves betegségek, mint pl Alzheimer-kór demenciája befolyásolhatja a szemantikus memóriát. A szemantikus memória romlásánál is gyakrabban fordul elő, hogy az agy-szerves károsodás anterográd memóriazavarhoz vezet. Az amnéziában szenvedő betegek nehezen emlékeznek a napi eseményekre, a személynevekre és az új ténybeli ismeretekre. Anterográd amnézia elsősorban agyi neurológiai vagy pszichiátriai rendellenességek összefüggésében fordul elő. A trauma mellett az agy keringési zavarai, stroke, hypoxia vagy gyulladásos agyi megbetegedések lehetnek az oka. A legtöbb esetben az elsődleges ok a hippocampus rendszer helyi elváltozásai, amelyek a funkcionálisan károsodott betegek hosszú távú potenciáljának csökkenését eredményezik. hippocampus vagy az új ismeretek és a meglévő memória tartalmának nem megfelelő összekapcsolását okozhatja. A disszociatív memóriazavart meg kell különböztetni az amnézia ezen formáitól, amely tisztán pszichológiai jellegű, és a legtöbb esetben elsősorban a személyes információkat érinti, különösen a pszichológiailag stresszes eseményekkel kapcsolatos információkat. A memóriahiányok ebben az amnézia formájában nem állandóak, hanem a naptól függenek. Bizonyos esetekben a disszociatív memóriazavar az identitás teljes elvesztését jelenti. A deklaratív memória amnéziájával összefüggésben gyakran hivatkozott betegség a beteg HM esete. Kétoldalú volt hippocampus eltávolítása terápia súlyos epilepszia. Övé epilepszia a műtét meggyógyította. A műtét után azonban súlyos formáját mutatta anterográd amnézia és már nem tudta új ismereteket beépíteni deklaratív memóriájába. A korábban megszerzett memória tartalma azonban érintetlen maradt.
