Bulbar agy szindróma a középagyi szindróma szövődménye. Ilyen szindróma a agy struktúrák a koponyaűri nyomás növekedését követően a középső agyfossa. Míg a középagy szindróma általában reverzibilis, bulbar agy szindróma nagy a kockázata a végleges agyhalál.
Mi a bulbar agy szindróma?
Az alábbiak kivételével: kisagy, az agytörzs magában foglalja a diencephalon alatt található összes agyrészt. Így a középagy (mesencephalon) és a híd (pons) mellett a meghosszabbított medulla (medulla oblongata) is része a agytörzs. Bulbar agyi szindróma akkor van jelen, ha teljes kudarc van agytörzs funkciókat. Ez a meghibásodás visszafordítható lehet, és általában a hüvely és a medulla oblongata kétoldalú akut károsodásából ered. A legtöbb esetben a meghibásodás tüneteinek oka a agytörzs szerkezetek a kisagyi mandulák által. Ez a jelenség általában a koponyaűri nyomás növekedésével összefüggésben fordul elő, és alacsonyabb befogásnak nevezik. Ettől meg kell különböztetni a felső befogást, amely úgynevezett középagyi szindrómát eredményez. A bulbar agyi szindróma általában a középagyi szindróma szövődménye. Így a két jelenség általában ugyanazoknak az elsődleges okoknak köszönhető.
Okok
A középagy szindróma a koponyaűri nyomás növekedéséből származik a koponya fossa közegében. A nyomás növekedése a koponya az agyi struktúrák elmozdulását eredményezi. A korlátozott miatt kötet az koponya, az agykomponensek csak korlátozott mértékben mozoghatnak ki és akadhatnak el. Például középagyi szindrómában a középagy beszorul a sátor résébe, ami a tömörített szerkezetek meghibásodását eredményezi. A kiváltó koponyaűri nyomásnövekedés okai lehetnek stroke-ok vagy traumával kapcsolatos vérzések. A helyet elfoglaló elváltozások emellett a koponyaűri nyomás emelkedését is előidézik. Ugyanez vonatkozik az ödéma és a cerebrospinalis folyadék kiáramlási rendellenességeire is. Ez utóbbi jelenségre hivatkoznak minden olyan folyamatban, amely elzárja az ürítő cerebrospinalis folyadék útvonalait, és így akadályozza a cerebrospinalis folyadék kiáramlását a külső cerebrospinalis folyadéktérbe. A középagy-szindróma vagy a felső megrekedés akkor alakul ki alsó befogássá, ha a koponyaűri nyomás tovább emelkedik, ami bulbar agyi szindrómát eredményez.
Tünetek, panaszok és jelek
A bulbar agyi szindróma tünettana az agytörzs akut kudarcából áll reflex. A legtöbb esetben a bulbar agyi szindrómában szenvedő betegek kómás betegek, akiknek csak hipotonikus izomtónusuk van a vázizmokon belül. Az érintett egyének szintén areflexiában szenvednek. Így a reflex a vázizmok megbuknak. A szemizmok szintén nem mutatnak reflexes magatartást. Emiatt tartós mydriasis van. Ezen túlmenően általában jelen vannak az életfunkciók zavarai. Például a légzőszervi hajtás gyakran csökken, és biotikus vagy zihálást eredményez lélegző. A szívverésre az is jellemző bradycardia. Míg a középagyi szindrómában még van idő, a bulbar agyi szindróma akut életveszélyesnek tekinthető feltétel ezt a lehető leghamarabb meg kell oldani. Mivel a kínálat alul van oxigén az összenyomás miatt a velőhosszig, a központi szabályozó központok visszafordíthatatlanul károsodhatnak. Az ilyen károsodás keringési leállást (szív- és érrendszeri elégtelenséget) eredményezhet.
Diagnózis és lefolyás
A neurológus az agytörzs ellenőrzése után diagnosztizálja a bulbar agyi szindrómát reflex. Meghibásodás esetén a diagnózis megerősítettnek tekinthető. Az agytörzsi reflexek vizsgálata is lehetővé teszi megkülönböztető diagnózis a bulbar agyi szindróma középagyi szindrómából. Elvileg az izmos hipertóniától az extenzor szinergizmusok és az izom hipotónia közötti fokozatos átmenet úgy tekinthető, hogy ez utat mutat a középagyi szindróma diagnosztizálásához. Már a középagyi szindróma diagnosztizálásakor meg kell határozni a koponyaűri nyomást. Ezenkívül a képalkotás segít meghatározni a koponyaűri nyomás progresszív növekedésének okát. A legtöbb esetben a neurológus MRI-t alkalmaz, ha a középagy vagy a bulbar agyi szindróma gyanúja merül fel. A szeletképeken daganatok kontrasztanyag alatt igazgatáspéldául viszonylag jellegzetes képet mutatnak. Ugyanez igaz a vérzésekre is. A prognózis meglehetősen kedvezőtlen a bulbar agyi szindrómában szenvedő betegek számára. Akut életveszélyes feltétel.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Bulbar agyi szindróma esetén minden esetben orvosi vizsgálatra és kezelésre van szükség. Legrosszabb esetben a szindróma az érintett halálát okozhatja. Mivel azonban a bulbar agyi szindróma általában ben jelentkezik eszik betegeknél nincs szükség további vizsgálatra. Orvost kell azonban hívni, ha az érintett személy már nem mutat szokásos reflexeket. Ebben az esetben a szemek sem mozgathatók tovább. A lélegzetvétel vagy az eszméletvesztés szintén jelezheti a szindrómát, és azt meg kell vizsgálni. Akut vészhelyzetekben sürgősségi orvos azonnali kezelésre van szükség. Ha az agy visszafordíthatatlanul károsodik, szív kudarc általában eredményez. Az orvoshoz kell fordulni, ha a beteg hirtelen abbahagyja a reflexek megjelenését különösebb ok nélkül. A vizsgálatot neurológus végezheti. Sajnos a kezelés a legtöbb esetben nem lehetséges, ezért az érintett személy a kórházi tartózkodás függvénye.
Kezelés és terápia
A bulbar agyi szindróma stádiumáig a középagy struktúrák összenyomódását általában reverzibilisnek tekintik. Az agytörzsi reflexek kudarcától kezdve a betegek teljes gyógyulása általában lehetetlen. A hangsúly terápia bulbar agyi szindrómában szenvedő betegeknél az életfunkciók biztosítása. Ezenkívül az agy anyagcseréje a lehető legnagyobb mértékben megmarad. Szellőzés ellenőrzött eszközökkel biztosítja hiperventilláció. Továbbá katekolaminok, az orvosok adnak kötet helyettesítés. A másodlagos terápiás cél oksági kezelés az intrakraniális nyomás progresszív növekedésének megállítására. A nyomásnövekedés elsődleges okát meg kell szüntetni a koponyaűri nyomás hatékony csökkentése és ezáltal a megelőzés érdekében agyhalál. Alapvetően, mannit adják a nyomás csökkentésére. Az októl függően kamrai vízelvezetés vagy kraniotomia végezhető. Az invazív eljárások során folyamatos ellenőrzés és a létfontosságú jelek Intenzív osztály ellenőrzés rendelkezésre áll a megfigyeléshez. Az elsődleges ok végleges eltávolítása általában idegsebészeti. Ha vérzés lép fel, vérömleny a kiürítésnek meg kell történnie. Az okozó térfoglaló elváltozások tumor extirpációt igényelnek. Ha a betegek túlélik a bulbar agyi szindrómát, gyakran súlyos károsodások maradnak fenn, mint például az apallicus szindróma. Támogató intézkedések rehabilitációra mindig a középagy vagy a bulbar agy szindróma után utalnak. Míg ezek intézkedések közepes agyi szindróma után viszonylag ígéretesek, a bulbar agyi szindróma után sokkal kevesebb az esély a sikerre.
Kitekintés és előrejelzés
A bulbar agyi szindróma prognózisa általában nagyon gyenge, ami agyhalál a legtöbb esetben. Ennek eredményeként a beteg akkor is meghal. A halált csak tüneti kezelés késleltetheti, ezzel növelve a beteg várható élettartamát. A bulbar agyi szindrómában azonban már nem lehet teljes gyógyulást elérni. A betegek függenek mesterséges lélegeztetés a kezelés részeként. Az agy halálát is csökkenteni kell az agyban lévő nyomást. A pontos várható élettartam nagyban függ az Egészség körülményei és a bulbar agyi szindróma súlyossága. Csak nagyon ritka esetekben maradhat életben az érintett. Ezekben az esetekben azonban az agy nagy károkat okoz, így az érintett személy motoros és mentális korlátoktól szenved. Ezeket már nem lehet kezelni, ezért visszafordíthatatlanok. Ha a bulbar agyi szindrómában nem következik be kezelés, az érintett általában agyhalál következtében rövid idő után meghal. Halál előtt a beteg általában a eszik és nem reagál.
Megelőzés
A bulbar agyi szindróma csak annyiban akadályozható meg, hogy a medulla oblongata okozati összenyomódása megakadályozható legyen. A megelőzés általában az előző középagyi szindrómát kezelő neurológusok feladata. Bezárás ellenőrzés a koponyaűri nyomás és a nyomásarányok hatékony csökkentése a középagyi szindróma kezelése során javallt a bulbar agyi szindróma megelőzése érdekében.
Követés
Az utókezelés lehetőségei általában nagyon korlátozottak a bulbar agy szindrómában. Elengedhetetlen, hogy magát a szindrómát orvos kezelje az érintett személy halálának megakadályozása érdekében. A szindróma korai diagnózisa és kezelése nagyon pozitív hatással van a betegség további lefolyására, és megakadályozhatja a további szövődményeket. Az érintett személy általában gyógyszert kap az alacsonyabb szintre vér nyomás. Fontos biztosítani, hogy ezeket rendszeresen bevegyék, és tisztázni kell a más gyógyszerekkel való kölcsönhatást is. Hasonlóképpen, a bulbar agyi szindróma teljes kezeléséhez általában sebészeti beavatkozásra van szükség. Egy ilyen műtét után az érintettnek mindenképpen pihennie kell és gondoznia kell testét. Ebben az esetben a gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében mindenképpen kerülni kell a sporttevékenységeket vagy más megerőltető tevékenységeket. Ha a bulbar agyi szindrómát daganat okozta, akkor mindenekelőtt az egész test rendszeres vizsgálata ajánlott annak érdekében, hogy a további daganatokat korai stádiumban észleljék és eltávolítsák. A legtöbb esetben azonban a beteg várható élettartamát korlátozza a bulbar agyi szindróma. A szindróma által érintett másokkal való kapcsolat szintén hasznos lehet, mivel ez gyakran információcseréhez vezet.
Itt tudod megtenni magad
A bulbar agyi szindróma orvosi vészhelyzet. Amikor bekövetkezik, a sürgősségi orvosi szolgálatokat riasztani kell és elsősegély az érintettnek adják. A kezelés után a betegnek eleinte nyugodtan kell tennie. A szindróma súlyosságától függően számos gyógyászati vagy terápiás intézkedések ezután jelzik. Ha a szindróma következtében neurológiai rendellenességek jelentkeznek, ez az agy károsodására utalhat, amelyet a további vizsgálatok során diagnosztizálni kell. Súlyos agykárosodás esetén a betegnek gyakran gondozásra és pszichológiai segítségre is szüksége van. Ha a bulbar agy szindróma pozitív, a pihenés és a mérsékelt testmozgás általában elegendő a nyomon követéshez. A betegnek figyelnie kell a szokatlan tünetekre, és tájékoztatnia kell az orvost. Fontos továbbá megbeszélni a mellékhatásokat ill kölcsönhatások az előírt gyógyszerek közül az orvossal a nagyobb szövődmények elkerülése érdekében. Ha minden intézkedés ellenére a beteg Egészség romlik, a bulbar agyi szindrómát neurológushoz kell vinni. Az illetékes orvosi szakember további tippeket adhat az önsegítő intézkedésekhez, és ezáltal elősegítheti a bulbar agyi szindróma gyors csillapítását.
