A Borrelia burgdorferi a csavaros baktérium neve. Okoz Lyme-kór az emberekben.
Mi a Borrelia burgdorferi?
A Borrelia burgdorferi egy gram-negatív csavar baktérium, amely a Borrelia nemzetséghez tartozik. Rendszertelenül tekercselt szerkezete van. A Borrelia burgdorferi a kórokozója Lyme-kór. A betegséget a Borrelia burgdorferi sensu stricto, a Burgdorferi afzelli és a Burgdorferi garinii alfaj okozza. A baktériumfaj Willy Burgdorfer svájci bakteriológusról (1925-2014) kapta a nevét, aki 1981-ben fedezte fel. fertőző betegségek mint például Lyme-kór és visszaeső láz a Borrelia burgdorferi okozza. Európában azonban a Lyme-kór kifejezést gyakran azonosítják a Lyme-borreliosis-szal.
Előfordulás, eloszlás és jellemzők
Észak-Amerikát tartják a legfontosabbnak terjesztés Borrelia burgdorferi területe. A baktérium azonban megtalálható az európai kontinensen is. Ebben az összefüggésben a kórokozók mindig ott laknak, ahol vendéglátójuk lakik. Így mind az embereket, mind a különféle emlősöket megfertőzte a Borrelia baktériumok. A fertőzés kiváltása érdekében azonban a baktériumok tetvekre vagy kullancsokra van szükségük hordozóként. Ez azt jelenti, hogy a Borrelia baktériumok csak egy parazita harapásával juthat be egy másik élőlény testébe. Lehetetlen viszont az emberről emberre való továbbadás. Míg a Borrelia burgdorferi sensu stricto a legelterjedtebb az USA-ban, addig a Burgdorferi garinii és a Burgdorferi afzelli Európában. Azonban nagyobb eltérések vannak a terjesztés fajok, valamint a kullancsok fertőzöttségében. Minden ismert európai Borrelia burgdorferi faj megtalálható Németországban is. Európában a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) felelős elsősorban a Borrelia fertőzésekért, míg az USA-ban ezeket az Ixodes scapularis és az Ixodes pacificus pajzs kullancsok okozzák. Ázsiában a tajga kullancs (Ixodes persulcatus) Borrelia burgdorferi fertőzéseket okoz. Kisebb rágcsálók, például egerek és patkányok, valamint szarvasok szolgálnak a borrelia rezervoár gazdájaként. Ezeknél az állatoknál általában nem jelentkeznek betegség tünetei. A baktériumokat a teknősök átvihetik más gazdaszervezetekbe. A Borrelia képes túlélni olyan emlősökben, amelyek kiegészítik más élőhelyeket, mert alkalmazkodni tudnak azokhoz gén kifejezés az új környezet számára. A Borrelia burgdorferit a kullancslárvák fogyasztják az a során vér étkezés fertőzött rágcsálón, majd később más gazdaszervezeteknek továbbítják. A baktériumok megfertőzik a kullancs nimfák belét, ahol az OspA lipoprotein révén a külső membránhoz kapcsolódnak. Miután a Borrelia megsokszorozódott, az OspA-t az OspC lipoproteinnel helyettesítik. A belekből vándorolnak a nyálmirigyek, ahonnan bejuthatnak a következő gazdatestbe. A kullancsok, amelyek mára felnőtt korukba értek, most nagyobb emlősöket fertőzik meg. Ezek azonban nem jelentenek megfelelő tározógazdát a Borrelia burgdorferi számára, ami zsákutcát eredményez. Amikor az emberek megfertőződtek, a Lyme-kór a immunrendszer, amely megvédi magát a baktériumok anyagai ellen. A Borrelia burgdorferi a kevesek egyike kórokozók amelyek képesek túlélni anélkül vasaló. Így a baktérium anyagcseréje felváltja a vasaló-kén enzim komplexek enzimek alapján mangán. Ez lehetővé teszi a csíra megkerülését a bonyolult folyamatban vasaló toborzás a fogadó testületben. A Borrelia burgdorferi aktívan mozgékony és spirális gram-negatív baktériumot képvisel. Csak néhány tekercs van benne, és az átmérője eléri a 0.3 mikrométert. Hossza 10 és 20 mikrométer között változik. Bevont flagella kötegeket használ a mozgás eszközeként. Az adott fertőzési ciklus fázisától függően változások következnek be a sejtfal és a külső membrán összetételében.
Betegségek és tünetek
Európában és Észak-Amerikában a Borrelia burgdorferi elsősorban Lyme-kórt okoz. Egy másik betegség a kullancsok vagy a tetvek által terjesztett betegség láz, amely elsősorban a trópusi és szubtrópusi régiókban fordul elő. A fertőzés csak ritkán jut el Németországba utazók útján. A Borrelia burgdorferi által okozott leggyakoribb betegség az európai kontinensen tehát a Lyme borreliosis. Azonban nincsenek tipikus Lyme-kórterületek, mint a nyár elején meningoencephalitis (TBE). Növényekben gazdag és erdős területek, ahol a kullancsok letelepednek, veszélyeztetettnek tekinthetők. Rágcsálók élnek ezekben az erdőkben, amelyeket a kullancsok fertőznek meg, így a Borrelia baktériumok lenyelik a kullancsot. A baktériumok képesek telelni a kullancsban. Ez a Lyme-kór évenkénti újjászületéséhez vezet. Az emberre történő átvitel elsősorban a nyári hónapokban fordul elő. A Borrelia fertőzés azonban csak az összes 1–6 százalékában fordul elő kullancscsípés. A fertőzés kockázata a szopási folyamat időtartamával növekszik. De még fertőzés esetén sem mindenki automatikusan betegszik meg. A Lyme-kór 5 és 30 nap közötti inkubációs periódus után válik észrevehetővé. A Borrelia baktériumok képesek elrejtőzni a immunrendszer az emberi testben. Így olyan területeken telepednek le, mint a ízületek vagy a agy, amelyeket a védelmi rendszer nehezen tud ellenőrizni. Az első a Lyme-kór tünetei tartalmazzák a vörösség fájdalommentes terjedését bőr a fertőzés helyén, valamint olyan általános tünetek, mint pl fejfájás, izom fájdalom, láz, kötőhártya-gyulladás, ízületi fájdalom és duzzadt nyirok csomópontok. Azonnali kezelés nélkül fennáll a súlyos szövődmények kockázata, amelyek sokkal megnehezítik a teljes gyógyulást. Antibiotikumok alkalmasak a Borrelia baktériumok eltávolítására.
