Bevezetés
Az ágyéki gerinc sérvkorongja után fontos a terhelt struktúrák tehermentesítése, a helytelen testtartás és megterhelés elkerülése. Ezt speciális gyakorlatokkal lehet erősíteni és mozgósítani, tornával vagy akár felszereléssel támogatott edzéssel otthon, valamint fizioterápiás kezelésben. Az elején fontos egy részletes diagnózis felállítása, hogy pontosan kiderüljön, mely struktúrák okoznak egyedi problémákat a beteg számára, illetve mely testhelyzetek vagy tevékenységek vezettek a porckorongsérvhez.
Gimnasztika
A herniált lemezeknél a torna gyakorlása ajánlott, mivel ezek könnyen elvégezhetők és nem igényelnek speciális felszerelést. Edzhet a saját testsúlyával, és ezáltal javíthatja bizonyos testhelyzetek érzékelését, amelyek károsíthatják az ágyéki gerincet. Először is elengedhetetlen a jó testérzékelés edzése.
Ezt tükör előtt lehet gyakorolni. A fizioterápiás gyakorlatok a porcsérv az ágyéki gerincben viszonylag könnyen kivitelezhetők, de pontosan és helyesen kell végrehajtani őket a további káros helytelen terhelés elkerülése érdekében. A testtudat függőleges helyzetben jól gyakorolható.
A páciens frontálisan a tükör elé helyezi magát, és lehunyta a szemét. Ezután a lábára irányítja a figyelmét, amelyek körülbelül csípő szélességűek, és eltolja a súlyt elöl a sarokig és jobbról balra. A cél az, hogy egyenlő súlyt helyezzen mindkét lábra.
A jobb és a bal láb egyformán nyomja a földet. Most a térdekre irányítjuk a figyelmünket, amelyeket egyenesen állva soha nem szabad teljesen átnyomni, hanem kissé hajlítva. Itt is könnyebb megtalálni a helyes helyzetet teszteléssel, először a térdeket nagyon erősen hátrafelé nyomva, majd szándékosan kissé meghajlítva.
Kényelmes középső helyzetet kell találni. Közben a beteg a tükörben figyeli testtartását. Most megközelítjük az ágyéki gerincet.
A beteg most a medencéjére koncentrál. Gyakran segít, ha a kezeket a kiálló részre helyezzük medencecsontok az elején. Most a medence dőlését gyakorolják.
A medence mozgását az ágyéki gerinc mozgása kíséri. A porckorongsérv utáni mobilitást gyakran korlátozza fájdalom vagy enyhíti a testtartásokat, és vissza kell szerezni. A mobilitás hiánya azonban az egyes gerincoszlop szakaszok állandó helytelen terheléséhez is vezethet, és így a sérvkorong kialakulásának egyik oka lehet.
Az ágyéki gerincünk több mozgást is képes végrehajtani. A medencén keresztül különösen jól lehet gyakorolni a ventrális és a háti medence dőlését. Ez azt jelenti, hogy a medence előre billen (ventrális), amelyben megnövekedett üreges hát jön létre az ágyéki gerincben, és a medence hátrafelé gördülése (háti), amelyben az ágyéki gerinc kerekít és meghajlik.
E mozgás során a beteg érzi, hogy a medencecsontok először haladjon előre és lefelé, majd hátra és felfelé. Fontos, hogy a mellkas ne mozogjon a mozgással (önkontroll tükör), és hogy a mozgások az ágyéki gerincből származzanak. Ha a gyakorlat nehéz helyzetben, akkor ülő helyzetben is elvégezhető.
Itt az ischiális tuberozitások szolgálnak kontrollpontként, amelyek előre-hátra mozognak a szék felületén, amikor a medence gördül (üreges háttámla - az ischiális tuberozitások hátrafelé mutatnak, púp az ágyéki gerincben - az ischiális tuberozitások előre mutatnak). Ezek a mozdulatok alapvetőek a tudatos és korrekt edzés szempontjából, ezeket jól kell gyakorolni és internalizálni. A megállapításoktól függően ezután az ágyéki gerinc herniás porckorongjának speciális edzésprogramja kidolgozható.
Gyakori összetevője az úgynevezett alapfeszültség vagy alaptevékenység. Ez a gyakorlat a hátsó izmok, azaz a fenék, a hátsó izmok megerősítését szolgálja comb és a hátizmok. A páciens hanyatt fekvő helyzetben fekszik a szőnyegen és semleges gerincpozíciót vesz fel (próbálkozzon újra, először készítsen megnövelt üreges hátat, majd nyomja a hát alsó részét a szőnyegbe - a középső helyzet a helyes kiinduló helyzet ehhez a gyakorlathoz).
A beteg felteszi a lábát, és felhúzza a lábujjait, hogy csak a sarkával érintkezzen. Körülbelül két ököl fér el a térd között. A kezek a test mellett fekszenek tenyérrel felfelé, a fej a padlón nyugszik a gerinc meghosszabbításában, a tekintet térdre megy (hogy az ember ne kerüljön a nyaki gerinc túlnyúlására).
Ez a kiinduló helyzet ehhez és sok más alternatív gyakorlathoz. Most a páciens a kilégzéssel építi fel alapvető feszültségét, ez azt jelenti, hogy megpróbálja megfeszíteni az izmait, hogy az egész test szilárd legyen, és ha térdre fordítaná oldalra, akkor az egész test követné. Ezt a feszültséget szisztematikusan felépítjük úgy, hogy a sarkakat erősen benyomjuk a párnába, megfeszítjük a feneket, a köldökcsillagot a gerinc felé húzzuk, a lapockákat és karokat erősen a párnába nyomjuk, és enyhén kettős áll velünk fej.
A feszültséget 2-5 lélegzetvételig tartják, és apránként elengedik. Ebből a helyzetből, ha az alapfeszültség biztonságosan felvehető, sok gyakorlatot lehet elvégezni az ágyéki gerinc összehangolt megerősítésére, például a fenék kiemelése az alapfeszültségből (áthidalás), a láb, felemeli a karokat, esetleg rúddal, a feszültség oldása nélkül. Az egyes gyakorlatokat a beteghez kell igazítani, és először gyógytornászával vagy edzőjével kell megbeszélni és gyakorolni az esetleges helytelen és káros végrehajtás elkerülése érdekében.
Mivel az ágyéki gerinc sérvkorongját gyakran elégtelenül erős kíséri hasizmok, az is fontos, hogy speciálisan képezzük őket. Erre a célra ajánlott az alapfeszültség kiinduló helyzetéből a hanyatt fekvő helyzetben tartani a gyakorlatokat. Kilégzés közben például kissé behajlított karjait a felálló combokhoz nyomja, miközben a lábai nem akarnak engedni a nyomásnak.
Ez feszültséget okoz az egyenesben hasizmok. Az egyik oldalon megnövekedett nyomás lehetővé teszi az oldalirányú edzést hasizmok kimondottan. A ropogások és a felülések variációit sürgősen gyakorolni kell egy terapeutával, itt számos kedvezőtlen hibát el lehet követni.
Egy másik jó gyakorlat a alsókar támasz, amely a fekvő helyzetben lévő alapfeszültséghez hasonlóan most az elülső izomlánc (azaz a hasi izmok, a mellső izmok) erősödéséhez vezet comb, mellkas izmok). A beteg hajlamos helyzetben van, és felemeli a felsőtestet. A könyök a váll alatt van, az alkar párhuzamos és egymás mellett van.
A térdek az elején a padlón maradnak, és később felemelhetők, hogy megerősítsék a gyakorlatot. A gerinc egyenes vonalat képez a combokkal, a kilátás a padló felé mutat, a nyaki gerinc hosszú és kifeszített. Szintén ebből a pozícióból sok testvariáció felépíthető, amelyeket egyénileg kell kidolgozni edzésterv.
Például „tartóoszlopok” (azaz egy kar vagy egy láb) felemelhetők a padlóról, miközben a beteg megpróbálja bent tartani a csomagtartót egyensúly és nem enged meg ott semmiféle mozgást. További kedvező helyzet a négylábú helyzet, az ülés, a térdhajlás és még sok más. Az alapvető feszültség elsajátítása esetén a gyakorlatok minden lehetséges helyzetben a pácienshez igazíthatók.
Ezenkívül a tornagyakorlati program az ágyéki gerinc porckorongsérvét követően természetesen magában foglalja az esetleges izomgyengeségek vagy parézisek edzését is, amelyek a prolapsus következményei lehetnek. Esetében a láb dorsiflexiójának gyengesége, a láb meghúzása gyakorolható, és a gyengeség esetén comb az izmok, a térdhajlítások például edzhetik a legyengült izmokat. Később a torna kiegészíthető olyan kis eszközökkel, mint a súlyzók vagy a Thera-szalag. Az érzékenység javítása, ha korlátozni kellett volna, elérhető a tornán is. A páciens saját testtömegével edz, sokat érintkezik a padlóval, vagy olyan gyakorlatokat végez, amelyek nagyfokú önérzékelést igényelnek.
A sorozat összes cikke:
