A gyógynövény Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában a mérsékelt éghajlaton honos, és elsősorban száraz erdei réteken és erdőszéleken növekszik. Óriás aranyvessző és a kanadai aranyvessző is honosított Európa nagy részén. A kereskedelmi termék németországi kultúrákból származik, vagy a kelet-európai vadgyűjteményekből (Magyarország, volt Jugoszlávia, Lengyelország, Bulgária) származik. Gyakran a kereskedelmi termék is mindhárom keveréke aranyvessző faj, de a leghatékonyabb az aranyvessző.
Aranyvessző a gyógynövényekben
In gyógynövény, szárított föld feletti részei aranyvessző virágzási időben (augusztus-október) gyűjtötték.
Aranyvessző: tipikus jellemzők
Az aranyvessző évelő, legfeljebb 1 m magas, felálló, hosszúkás levelű gyógynövény. Az alsó szárlevelek ellipszis alakúak, míg a felsők keskenyek. A számos élénk sárga virágfej, kb. 6-12 mm hosszú sugárvirágzattal, összetett fajokban található. A kapcsolódó óriás aranyvessző (solidago gigantea) és kanadai aranyvesszőt (Solidago canadensis) hasonló betegségek esetén alkalmazzák.
Gyógyszerként használt alkotóelemek
Az aranyvesszőt jellemzően aranysárga virágfejek jellemzik, amelyeket tetőcserepes, zöldes lapok és sugárvirágzatok vesznek körül.
A gyógyszer egyéb összetevői közé tartoznak az egyes lehullott sárga virágok és a szürkétől zöldig terjedő, kissé meghúzott levéltöredékek. Henger alakú, sötét, hosszanti csíkos szártöredékek is előfordulnak. A szártartalomnak azonban kevesebbnek kell lennie 20% -nál, mivel a hatékonyságot meghatározó összetevők elsősorban a virágokban és a levelekben találhatók.
Milyen illata és íze van az aranyvessző gyógynövényének?
Az aranyvessző gyógynövénye nem bocsát ki különösebb szagot. A íz aranyvessző gyógynövénye savanykás és kissé összehúzó (összehúzó).
