Megnövekedett allergia, aggodalmak az allergiás vakcina reakcióval és az allergia kialakulásának elősegítésével a szokásos immunizálásokkal vezet hiányos oltási lefedettség. A következők: „Ajánlások a megnövekedett kockázatú gyermekek és serdülők oltására allergia”Alapján a Német Gyermekallergológiai Társaság állásfoglalása és Környezetgyógyászat (GPA). Potenciális allergén források vakcinák (módosítva innen).
| Aktív vakcina antigének | Toxoidok, toxinok |
| Egyéb vakcina antigének (natív, rekombináns) | |
| Szennyező anyagok a táptalajból | Tyúktojás |
| Csirke embrió | |
| Lószérum | |
| Egerek, majmok, kutyák sejtkomponensei. | |
| Egyéb szennyeződések | Latex |
| adalékok | |
|
Amfotericin B |
| gentamicin | |
| Kanamicint | |
| Neomicin | |
| polimixin B | |
| sztreptomicin | |
|
Formaldehid |
| Nátrium-timerfonát | |
| Oktoxinol | |
| Tiomersal | |
| 2-fenoxietanol | |
|
Zselatin |
| Laktóz | |
| Poliszorbát 80/20 |
A gyermekek és serdülők szokásos oltása okoz-e allergiás reakciókat?
Számos kohorszvizsgálat adatai nem mutatnak fokozott allergiás érzékenységet a környezeti allergének iránt pertussis oltás vagy utána MMR oltás [lásd az 1. szakirodalmat]. 1. állítás: A szokásos oltások nem segítik elő az allergiás betegségek, például az atópiás dermatitis, a bronchiális asztma és az allergiás nátha (szénanátha) kialakulását.
Az allergiás hajlamú gyermekek kapjanak-e rendszeres oltásokat?
2. megállapítás: Atópiás hajlamú, klinikai tünetek nélküli allergiás szenzibilizációban szenvedő gyermekek vagy allergiás betegségek, mint pl atópiás dermatitis, bronchiális asztmaés széna láz a STIKO ajánlásai szerint kell beoltani, standard körülmények között (standard vakcina, osztatlan adag, nincs kötelező követési időszak) (A. ajánlási fokozat). 3. állítás: Ha a szubkután immunterápia folyamatban van, az oltásokat a fenntartó szakaszban és 2 allergén beadás között félúton kell beadni (B ajánlási fokozat).
Oltás oltás komponensek allergiájában
Csirke fehérje A vakcinák akinek vírusok csirke fibroblaszt sejtkultúrában termesztették (kanyaró-mumpsz-rubeola, veszettség, TBE) legfeljebb nyomokban tartalmazhat csirke fehérjét (nanogramm). Anesztesztikailag ismert csirke tojásfehérjével rendelkező gyermekek allergia ellen be lehet oltani kanyaró, mumpsz és a rubeola különösebb kockázat nélkül. A Robert Koch Intézet csak azoknak a gyermekeknek javasolja, akiknek klinikailag nagyon súlyos a csirke tojásfehérje allergia (pl anafilaxiás sokk fogyasztás után vagy csak a legkisebb mennyiségű csirke tojásfehérjével való érintkezés után) speciális védőintézkedésekkel és későbbi megfigyeléssel (szükség esetén kórházban) be kell oltani. MMR oltás 4. állítás: Nyilvánvaló csirke tojásfehérje allergiában szenvedő gyermekek (bőr reakció) csak standard körülmények között lehet MMR-oltani. A légzőszervi, keringési vagy gyomor-bélrendszeri reakciókban szenvedő gyermekeket olyan orvosnak kell beoltania, aki jártas az anafilaxiás reakciók felismerésében és kezelésében (osztatlan) adag, minimum ellenőrzés idő 2 óra) (ajánlási fokozat A). Néhány sárga láz és a befolyásolja vakcinák inkubált csirke felhasználásával készítjük tojás. Ezek a gyártás miatt magasabb szintű csirke tojásfehérjét tartalmazhatnak. Allergológiai szempontból, ha a tyúktojás reakciója kizárólag bőr, a TIV-vel való oltás az irodában végezhető (osztatlan adag, 2 órás követés); ha légzőszervi vagy gyomor-bélrendszeri reakció lép fel a tyúktojással szemben, a TIV-vel való oltást az anafilaxiás reakciók kezelésében jártas orvosnak kell elvégeznie (osztatlan adag, 2 órás követés). 5. állítás: Influenza Oltás Nyilvánvaló csirke tojásfehérje allergiás gyermekek (bőr csak inaktivált influenza vakcinával (TIV, osztatlan adag, minimális követés 2 óra) (A ajánlási fokozat). A légzőszervi, keringési vagy gyomor-bélrendszeri reakciókkal küzdő gyermekeket az anafilaxiás betegségek felismerésében és kezelésében jártas orvosnak kell beoltania. reakciók gyermekeknél (osztatlan dózis, minimum ellenőrzés idő 2 óra) (ajánlási fokozat A). 6. állítás: Sárga Láz Vakcinázás A nyilvánvaló csirke tojásfehérje allergiás gyermekek kapjanak sárgaláz oltás csak az egyéni előny-kockázat gondos mérlegelését követően (A. ajánlási fokozat). Ha a vakcinázás javallt, azt olyan orvossal együtt kell elvégezni, aki jártas az anafilaxiás reakciók felismerésében és frakcionált kezelésében fekvőbetegeknél. ellenőrzés (A. ajánlási fokozat). Zselatin, élesztőgombák Ha klinikailag allergiás az adalékszerekre, ajánlott ettől mentes oltást alkalmazni. Ha ez nem lehetséges, akkor a frakcionált oltást elvégezhetjük egyéni kockázat-haszon értékelésben, a fent leírt eljáráshoz hasonlóan sárgaláz oltás.
Milyen allergia diagnosztika hasznos?
Az allergológiai diagnosztikával kapcsolatos általános ajánlásokat lásd:Allergiadiagnosztika. ” Kérjük, olvassa el a 7-9. Ezenkívül legalább 4 hetes időtartam ajánlott az allergiás vakcinareakció óta bőr tesztelés. 7. állítás: Bőrvizsgálat előrejelzés vagy kizárás céljából allergiás reakció Az oltóanyag kezelését nem szabad vakcinára adott korábbi klinikai allergiás reakció nélkül végrehajtani (B. ajánlási fokozat). 8. állítás: Bőrteszt vakcinával vagy oltóanyag-összetevőkkel egy korábbi klinikai vizsgálat után allergiás reakció vakcinához, hogy minimalizálják a jövőbeni vakcinareakciók kockázatát (B fokozat). 9. kijelentés: A vakcina antigének elleni szérum IgE meghatározása az allergiás vakcinareakciók előrejelzése vagy diagnosztizálása érdekében nem végezhető el (B ajánlási fokozat).
Eljárás oltásra gyanús allergiás reakció esetén
Az allergiás oltási reakció után kockázat-haszon elemzésre van szükség a pácienssel és a szülőkkel folytatott megbeszélés előtt, mielőtt bármilyen diagnosztikai beavatkozást elvégeznének, áttekintve a reakció súlyosságát. A diagnosztika csak akkor hasznos, ha a vakcinában található megfelelő vakcina-antigénnel vagy potenciálisan allergén komponensekkel történő további oltások jelennek meg. A diagnosztika első lépése a gondos anamnézis. A kardinális kérdések magukban foglalják a reakció megjelenésének idejét (azonnali típusú reakció - 4 órán belül - vagy késleltetett típusú), mértékét (helyi vagy szisztémás), a klinikai reakció részletes leírását és a vakcina összetevőinek lehetséges kiváltó okként történő azonosítását. Késleltetett reakció esetén további információkra van szükség, különösen a lehetséges egyéb okok vagy kofaktorok körvonalazásához. 10. állítás: Az allergiás kezelésnek az anafilaxiás vakcinareakciót kell követnie a jövőbeni anafilaxiás reakció kockázatának minimalizálása érdekében (A. ajánlási fokozat). Kórtörténet információk a feltételezett allergiás vakcinareakciókról (módosítva).
| Time |
|
| Terjeszkedés |
|
| Tünetek |
|
| Időtartam |
|
| Regresszió |
|
| Kofaktorok |
|
| Oltási előzmények |
|
| Egyéb ismert allergia / betegség |
|
11. kijelentés: Az anafilaxiás oltási reakció vagy az oltóanyag-komponens elleni anafilaxiás reakció utáni utóoltásokat fekvőbeteg-felügyelet mellett (iv. Hozzáférés, frakcionált adag, minimális ellenőrzési idő az utolsó részleges adagolás után 2 órával) kell elvégezni olyan orvosnak, aki tapasztalt a felismerésében és kezelésében anafilaxiás reakciók gyermekeknél (A. ajánlási fokozat). Ha lehetséges, kerülni kell a kiváltó allergént (A. ajánlási fokozat).
Az allergiás vakcinareakciók megelőzése és kezelése
12. állítás: Ismeretlen allergológiai és oltástörténet esetén a korábbi allergiás vakcinareakciókról és a vakcina összetevőire adott allergiás reakciókról az oltás előtt érdeklődni kell (A. ajánlási fokozat). 13. kijelentés: Ha megnő az allergiás oltási reakciók kockázata, az általános védőoltási információk mellett (A. ajánlási fokozat) ezen információkról is tájékoztatást kell adni. 14. állítás: Ha az oltással szembeni anafilaxiás reakció megnövekedett kockázattal jár, akkor legalább 2 órás nyomon követést kell biztosítani (B. ajánlási fokozat). 15. kijelentés: Az igazgatás minden oltáshoz szakképzettségre és felszerelésre van szükség a lehetséges anafilaxiás reakciók kezeléséhez (A. ajánlási fokozat). 16. állítás: Az oltással szembeni allergiás reakciók kezelése egyenértékű más etiológiájú szisztémás allergiás reakciók kezelésével (A. ajánlás fokozata). 17. kijelentés: Az oltásvédelem késleltetése a potenciálisan fogyatékossággal élő vagy halálos kimenetelű betegségek ellen az allergia vagy a asztma nem indokolt (A. ajánlás fokozata). Állásfoglalási következtetés: Összefoglalva, a jelenleg rendelkezésre álló adatok nem mutatnak allergiavédő hatást a nyilvánosan ajánlott oltások késleltetése miatt.
