Sárgaláz

Bevezetés

Sárga láz fertőző betegség, amelyet szúnyogok közvetítenek. A betegséget okozó vírust sárgának hívják láz vírus. A betegséget általában az jellemzi láz, hányinger és a hányás és önmagában lecsendesedhet, vagy súlyosabb esetekben halál nélkül vezethet, ha nem kezelik. Ennek oka a gyomor-bél traktus vérzése és hirtelen jelentkezik máj és a vese kudarc, mint szövődmények. A sárgaláz a leggyakoribb a Szaharától délre fekvő Afrikában és Dél-Amerikában, ezért a sárgaláz elleni oltást az ezekre a területekre történő utazás előtt szervezik meg.

Mely területeken van sárgaláz?

A sárgaláz Afrikában, Dél-Amerikában és Közép-Amerikában fordul elő. Mivel az érintett területek bizonyos szélességi körzetekben fordulnak elő, az úgynevezett „sárgaláz övről” is beszélhetünk. Afrikában mindenekelőtt a Szaharától délre eső, az Egyenlítő magasságában lévő területek érintettek.

Népszerű, a sárgaláz területén fekvő szafari úti célok a ZB Kenya, Tanzánia. Különösen a Guineai-öböl nyugat-afrikai államai is érintettek.

Dél-Amerikában a sárga láz gyakoribb a kontinens északi részén: Brazíliában, Peruban, Bolíviában, Venezuelában, Ecuadorban és Kolumbiában. Argentínát és Chilét ez nem érinti. Közép-Amerikában a sárgaláz ritkábban fordul elő, mint Dél-Amerikában, főleg a karibi szigeteki államok érintettek: Kuba, Dominikai Köztársaság, Jamaica és Haiti. A sárgaláz nagyon eltérő módon osztható el az érintett országokban, ezért utazás előtt tanácsos orvoshoz fordulni. Ázsiából mindeddig nem jelentettek sárgaláz-esetet, bár ott is fennállnak az átvitelhez szükséges éghajlati viszonyok.

Melyik szúnyog továbbítja a sárga lázat?

A sárgaláz vírus a flavivírusfélék családjába tartozik, és főleg Afrika és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi zónáiban található meg. Korábban a betegség csak Afrikában fordult elő, de a rabszolgakereskedelem révén Dél-Amerikába is elterjedt. A sárgaláz vírust továbbító szúnyog Ázsiában is megtalálható, de a betegség ott nem fordul elő.

Erre a jelenségre nincs magyarázat. A sárgaláz vírust egy szúnyogcsípés közvetíti a szúnyogról az emberre. Az egyetlen organizmus, amelyben a vírus életben maradhat, a főemlősök (emberek és majmok) és maguk a szúnyogok.

A statisztikák szerint évente mintegy 200,000 30,000 ember szenved sárgalázban a veszélyeztetett területeken, közülük XNUMX XNUMX-en halnak meg. Németországban a betegségről név szerint kell jelenteni. A szúnyogok két típusát különböztetik meg, amelyek mindkettő sárga lázat okoz: az Aedes aegypti és a dzsungel szúnyogokat (pl. Aedes africanus Afrikában és Haemogogus szúnyogokat Amerikában).

A dzsungelszúnyogok harapásuk révén a sárgaláz vírust sokféle majomfajra továbbíthatják, amelyek a kórokozó természetes tározói. A dzsungelszúnyogok azonban sárgalázzal is megfertőzhetik a trópusi esőerdőkben élőket. Ha ezek a fertőzöttek később több városi területen tartózkodnak, a sárgaláz vírust az Aedes aegypti szúnyog emésztheti fel.

Ennek oka az, hogy ez a szúnyog az emberi települések közelében szaporodik. Így az Aedes aegypti szúnyog emberből emberré válik a sárgaláz vírus hordozójává, amelyet „vektornak” neveznek. Az Aedes aegypti szúnyog a betegség nagy kitörését okozhatja azokon a területeken, ahol sok ember nincs beoltva sárgaláz ellen.

A vírus a flavivírus családba tartozik (latin flavus = sárga). Ezek vírusok genetikai anyaguk van, amely egyetlen szál RNS-ből áll. Közös bennük, hogy mindet szúnyogok vagy kullancsok továbbítják. A sárgaláz vírus a immunrendszer, pl. hulladéksejtek, és itt kezdődik a genetikai anyag szaporodásával.