A perichondritis egy gyulladás az bőr az porcogó (orvosi kifejezés perichondrium). Az esetek többségében gyulladás az porcogó a fülkagylón a betegség részeként alakul ki. Ezenkívül a perichondritis a test más területein is előfordul, például a gége vagy az orr porcogó.
Mi a perichondritis?
Alapvetően gyulladásos folyamatok alakulnak ki a bőr a porc a perichondritis során. Ezek közül a leggyakoribb az auricle gyulladása. A perichondritis azonban más porcot tartalmazó területeken is kialakulhat. A orr és a gége érint. A perichondritis általában kíséri fájdalom amely a porc gyulladt területeiből származik. A bőr a perichondrium néven ismert porcok különösen érintettek. Amikor a perichondritis a fülben fordul elő, a legtöbb esetben a külső hallójárat szintén részt vesz a betegségben. Az ok elsősorban bakteriális kórokozók amelyek behatolnak a bőrbe. A támadási pont a baktériumok kis sérült területek a bőrön. Az is lehetséges, hogy a perichondritis szisztémás betegségek kapcsán fordul elő. Az úgynevezett visszatérő perichondritist 1923-ban írta le először a belgyógyász szakorvos, von Jaksch. Időközben a betegség az egyik autoimmun betegségek.
Okok
Az esetek többségében a perichondritis okait bakteriális fertőzések okozzák. Ezek általában staphylococcus vagy pseudomonas. A kórokozók gyakran a bőrön keresztül jut be az emberi szervezetbe. Különösen gyakran az érintett betegek megfertőződnek a baktériumok bőrsérülések révén. Lehetséges helyek például a fülcsúcs sérült területei. Néhány kórokozók keresztül is bejut a bőrbe szúnyogcsípések. Ezenkívül a műtét után bizonyos esetekben perichondritis alakul ki. Az egyének gyakran megfertőződnek perichondritisben is, amikor piercing fülüket. A betegség megfertőződésének kockázata nagymértékben megnő, ha a higiénés körülmények alatt piercing nem kielégítőek. Ezenkívül a baktérium csíra mikroba sérülések révén juthat be a testbe a hüvelyben. Ha úgynevezett othaematoma van és sérült, akkor perichondritis is lehetséges. Néha a mikobaktériumok felelősek az okozó fertőzésért.
Tünetek, panaszok és jelek
A perichondritis az érintett betegek különféle panaszaival társul. A porc beteg területei általában megduzzadnak. A legtöbb esetben a megfelelő területek elvörösödnek. Ezenkívül az érintett személyek többé-kevésbé súlyos betegségekben szenvednek fájdalom sugárzó a gyulladás a porcos membrán. Sőt, amikor a perichondritis az aurikulumon jelentkezik, a gyulladásos folyamatok a kagyló megkönnyebbülésének változásával jelentkeznek. A perichondritis azonban általában nem terjed ki a fülcimpára. Ha a perichondritis kezelése nem megfelelő, a gyulladás fókusza átterjed a szomszédos területekre. Legrosszabb esetben a gyulladás odáig fajul elhalás a porcon alakul ki, amely például szeptikus jellegű. A fülcimpát főleg nem érinti a perichondritis, mivel nincs semmilyen porcszövet. Ez egyúttal megkönnyíti a megkülönböztető diagnózis, mert a orbánc a fülcimpát általában a gyulladás érinti. A elhalás amely perichondritis esetén lehetséges, sok esetben az aurikulum alakjának megváltozását vonja maga után. Néhány beteg egyénnél úgynevezett karfiolfül alakul ki.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A perichondritis tipikus tüneteivel és jeleivel rendelkező személyek számára ajánlott orvoshoz fordulni. A. Részeként kórtörténet, a kezelőorvos tisztázza az egyedi tüneteket a pácienssel, és megtudja, hogy sérülések történtek-e az érintett porc területén. Ezután az orvos megvizsgálja az érintett területeket. Ezen a ponton már kísérleti diagnózist állíthat fel. A perichondritis diagnózisának egyértelmű megerősítéséhez a releváns szövet laboratóriumi elemzésére van szükség. Először az orvos veszi a gyulladt területek tamponjait, majd megvizsgálja őket. Ily módon a felelős baktérium csíra azonosítható.
Szövődmények
A fül perichondritis a fül és a szomszédos szövetek porcjának gyulladása. A fülcimpát nem érinti, mert nem tartalmaz porcot. Kezdetben a betegség általában ártalmatlan, de igen vezet jelentős szövődményekig, ha nem kezelik őket kellő időben. A korai szakaszban hólyagok alakulnak ki a fertőzött terület körül, és a fül elkezd fájni; néha a fülcimpa is elvörösödik. Ha a kezelés nem megfelelő, fennáll annak a veszélye, hogy a perichondritis átterjed az aurikulum és a hallójárat teljes porcos membránjára. Gyakori következmény a szövethalál (elhalás). Ez együtt járhat a fül porcjának állandó változásával és vezet az úgynevezett karfiolfülhez, amelyet egyébként csak a harcművészek látnak. Súlyos esetekben szükséges lehet a fül teljes vagy részleges amputálása. Ha a beteg nem akar látási és általában akusztikai károsodással élni, akkor a fül helyettesíthető egy fülprotézissel. A műtéti beavatkozást az általános sebészeti kockázatok kísérik. A cukorbetegek és az immunrendszer legyengültjei különösen nagy kockázattal járnak a súlyos perichondritis kialakulásában. A fülen végzett kozmetikai eljárások, például piercingek vagy tetoválások szintén fokozott kockázatot jelentenek a gyakran nem megfelelő higiénia miatt.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha bőrpír vagy fájdalmas duzzanat van, javasoljuk, hogy egyeztessen orvosával. A perichondritis nem súlyos feltétel, de ha nem kezelik, akkor is vezet a porc nekrózisának és egyéb szövődmények kialakulásának. Az érintett egyéneknek a legjobb, ha a gyulladás első jeleinél fordulnak orvoshoz. A külső bőrpír egyértelmű figyelmeztető jel és az azonnali orvoslátogatás oka. A bakteriális betegséget korai stádiumban kell kezelni, hogy a kórokozók eleve ne érhessék el a fülkagylót. Aztán szóbeli antibiotikum gyakran még mindig lehetséges a kezelés, amellyel a kórokozók elpusztulhatnak. A fejlett betegségek intravénás alkalmazást igényelnek antibiotikum terápia. Ha nekrózis már előfordult, műtéti beavatkozásra van szükség. A perichondritist a háziorvos vagy az otolaryngológus kezeli. Az előrehaladott betegségeket egy sebész és más szakemberek fekvőbetegként kezelik. A nyomon követés részeként általában néhány kontrollvizsgálat elegendő, amelyek segítségével felmérik a gyógyulás mértékét, és ha szükséges, a gyógyszeres kezelést is beállítják.
Kezelés és terápia
A perichondritis különféle eszközökkel és módszerekkel kezelhető. Ha a betegség még viszonylag korai stádiumban van, antibiotikumok általában használják. Ezeket a betegeknek orális úton adják be. Ha a perichondritis gyulladása már előrehaladottabb, akkor a antibiotikumok általában a vénákba fecskendezik be. Ez javítja a szerek. Hatóanyagok, mint pl ciprofloxacin or levofloxacin különösen hatékonynak bizonyultak. Ugyanis képesek behatolni a porcba. Ha azonban a porcon nekrózisok alakultak ki, a megfelelő területek műtéti eltávolítására van szükség. Ily módon az aurikulum pusztulása megfékezhető. Ezzel egyidejűleg ajánlott a megbetegedett területek orvosi öntözésének használata a gyógyulási folyamat felgyorsítása érdekében.
Kitekintés és előrejelzés
A legtöbb esetben a perichondritis további lefolyása nagymértékben függ attól, hogy mikor ismerik fel a betegséget és milyen gyorsan kezelik azt is. Ennek a betegségnek az öngyógyulása általában nem fordulhat elő, így az érintett személy ebben az esetben mindig az orvos orvosi kezelésétől függ. Ezért az első tünetek és tünetek esetén orvoshoz kell fordulni. Ha a betegséget nem kezelik, a gyulladás általában a test más régióiba is átterjed, és jelentősen ronthatja az érintett életminőségét. A kezelés akkor is viszonylag nehéznek bizonyul. Ha a betegséget már az elején helyesen felismeri és kezeli az orvos, akkor általában jól korlátozható és gyógyítható antibiotikumok. Ez szintén nem vezet további szövődményekhez vagy egyéb panaszokhoz. A perichondritis azonban a teljes gyógyulás után is újra megfertőződhet. Ha a betegséget nem kezelik, az auricle teljesen és visszafordíthatatlanul elpusztulhat. A legtöbb esetben maga a betegség nem csökkenti az érintett személy várható élettartamát.
Megelőzés
A perichondritis nem mindig akadályozható meg. A gyulladás kockázata azonban csökken, ha például aprólékos figyelmet fordítanak a higiénés előírásokra, amikor piercing piercingek.
Utógondozás
A legtöbb esetben a perichondritis által érintett személynek csak néhány, és csak korlátozott lehetőségei vannak az utógondozásra. Elsősorban az érintettnek kell korai szakaszban orvoshoz fordulnia, hogy a további folyamat során ne merüljenek fel szövődmények vagy egyéb panaszok. Minél előbb fordulnak orvoshoz, annál jobb a betegség további lefolyása. A perichondritis kezelését általában különféle gyógyszerek, elsősorban antibiotikumok alkalmazásával végzik. Mindig be kell tartani a helyes adagolást, helyes adagolás mellett, és az antibiotikumokat sem szabad együtt szedni alkohol. Kérdések vagy mellékhatások esetén először perichondritis esetén orvoshoz kell fordulni a szövődmények elkerülése érdekében. Nagyon fontos az orvos rendszeres ellenőrzése is. Ha a betegséget műtéttel kezelik, akkor az érintettnek az eljárás után nyugodtan kell mennie, különös tekintettel az érintett régió védelmére. Ez megakadályozhatja a fertőzéseket és gyulladásokat.
Mit tehetsz te magad
Perichondritis esetén általában elegendő bevenni az előírt gyógyszert, és tájékoztatni kell az orvost minden mellékhatásról. A páciensnek nem kell tovább tennie intézkedések, mivel a gyulladás néhány napon belül magától megszűnik. Csak komplikációk vagy késői diagnózis esetén lehet további önsegítés intézkedések hasznos. Például súlyos fülgyulladás esetén elengedhetetlen a sürgősségi orvosi szolgálat felvétele. Ha a hallóképesség nagymértékben romlik, kórházi látogatást jeleznek. Ha a perichondritist későn diagnosztizálták, valószínűleg már kialakultak nekrózisok. Ezeket műtéti úton el kell távolítani. A műtéti beavatkozás után a betegeknek könnyebben kell menniük, és más módon be kell tartaniuk az orvos ajánlásait sebkezelés. Az olyan szerekkel történő öntözés, mint a Rivanol, támogató hatású, és az orvossal egyeztetve természetes készítményekkel is kiegészíthető. Ha a gyulladás ismét jelentkezik, komoly lehet feltétel hogy először diagnosztizálni kell. A betegnek fel kell vennie a kapcsolatot a fülorvossal vagy egy belgyógyásszal. A panasznapló útmutatóként szolgál az orvos számára, aki diagnózist állíthat fel a tünetekre és azok súlyosságára vonatkozó információk alapján.
