Szinonimák
Garat, nyelőcső nyílás
Bevezetés
A nyelőcső átlagosan 25-30 cm hosszú a felnőtteknél. Ez egy izomcső, amely összeköti a szájüreg és a gyomor és főként az élelmiszer lenyelés utáni szállításáért felelős. a gégétől a rekeszizomig
- Cricoid porc mennyisége
- Aorta szűkület (a hasi artéria vége)
- A membrán szorossága
- Pajzsmirigy
- A.
carotis (carotis carotis)
- Légcső (légcső)
- Jobb fő brochius (hörgők)
- Nyelőcső
- Membrán (membrán)
A nyelőcső átlagosan 25-30 cm hosszú a felnőtteknél. Ez egy izomcső, amely összeköti a szájüreg és a gyomor és főleg az élelmiszer szállításáért felelős lenyelés után. A nyelőcső három részre osztható: A nyelőcső nem minden szakaszon egyformán erős.
Ennek során számos természetes szűkület létezik: Ezek a nyelőcső más szervekhez való helyzetbeli viszonyából adódnak: Ezek a szűk pontok különösen veszélyeztetik a nyelőcső idegen testektől és égési sérüléstől (lúgos oldatok, savak) bekövetkező sérüléseit. A nyelőcső keresztmetszeténél több szövetréteg különböztethető meg: A nyelőcső rétegszerkezete belülről kifelé:
- Az első szűkesség közvetlenül a gége és átlagosan csak 13 mm-rel formálja a legszűkebb helyet; az egyik nyelőcsőnek is nevezi száj.
- A második szűkület a fordított ív szintjén helyezkedik el az aorta a mellkasban.
- Az utolsó szűkületet a diafragma a bejárat a hasüregbe. Ezt a szerkezetet alsó nyelőcső záróizomnak is nevezik.
- Tunika nyálkahártya: A nyelőcső legbelső rétege képezi a nyelőcső nyálkahártyáját.
Három alsó rétegből áll: Az erős mechanikai igénybevétel miatt a nyelőcső többrétegű nyálkahártya (nem keratinizált laphám hámszövet). A lamina propria laza rétege kötőszöveti A lamina muscularis mucosae egy keskeny izomréteg, amely alkalmazkodik a nyálkahártya az ételhez.
- Az erős mechanikai igénybevétel miatt a nyelőcsövet többrétegű nyálkahártya (nem keratinizált laphám) béleli hámszövet).
- A Lamina propria laza kötőszövetváltó réteg
- A lamina muscularis mucosae egy keskeny izomréteg, amely alkalmazkodik a nyálkahártya felületéhez az ételhez.
- Tela submucosa: Ez egy laza réteg kötőszöveti. A fő funkció az eltolódó réteg feladata.
Itt találhatók a nyelőcsőmirigyek (Glandulae ösophageae) is. A Glandulae esophageae olyan mirigy, amely nyelőcső nyálkát képez, ami a nyálkahártyát csúszóssá teszi. Ezenkívül a nyelőcső ezen rétegében kiterjed egy vénás plexus (vaszkuláris plexus), amely különösen a nyelőcső legalsó szakaszában kifejezett.
- Tunica muscularis: A tunica muscularis két részből álló izomrétegből áll: A stratum circulare egy gyűrű alakú és spirális izomréteg, amely hullámszerű módon összehúzódik és biztosítja az étel előre történő szállítását (perisztaltika = hullámmozgás).
A hosszanti réteg izomréteg futás hosszirányban a nyelőcsőhöz. Képes kontrollált izomfeszültség (összehúzódás) révén szakaszonként lerövidíteni a nyelőcsőszakaszt, és biztosítja annak hosszanti feszültségét (= hullámmozgás) is. Tunica adventitia: Ez a párna kötőszöveti összeköti a nyelőcsövet a szomszédos struktúrákkal, például a légcsővel.
Ez csak laza kapcsolat, így a perisztaltikához szükséges mobilitás garantált marad.
- A stratum circulare egy gyűrű alakú és spirális izomréteg, amely hullámszerű módon összehúzódik, és biztosítja az étel előre történő szállítását (perisztaltika = hullámmozgás).
- A hosszanti réteg izomréteg futás hosszában a nyelőcsőhöz. A kontrollált izomfeszültség (összehúzódás) révén képes szakaszokban lerövidíteni a nyelőcsövet, és biztosítja annak hosszanti feszültségét (= hullámmozgást) is.
- Tunica adventitia: Ez a kötőszöveti párna összeköti a nyelőcsövet a szomszédos szerkezetekkel, például a légcsővel. Ez csak laza kapcsolat, így garantálva a perisztaltikához szükséges mobilitást.
- Az erős mechanikai igénybevétel miatt a nyelőcsövet többrétegű nyálkahártya (nem keratinizált laphám) béleli hámszövet).
- A Lamina propria laza kötőszövetváltó réteg
- A lamina muscularis mucosae egy keskeny izomréteg, amely alkalmazkodik a nyálkahártya felületéhez az ételhez.
- A stratum circulare egy gyűrű alakú és spirális izomréteg, amely hullámszerű módon összehúzódik, és biztosítja az étel előre történő szállítását (perisztaltika = hullámmozgás).
- A hosszanti réteg izomréteg futás hosszában a nyelőcsőhöz. A kontrollált izomfeszültség (összehúzódás) révén képes szakaszokban lerövidíteni a nyelőcsövet, és biztosítja annak hosszanti feszültségét (= hullámmozgást) is.
- Tunica adventitia: Ez a kötőszöveti párna összeköti a nyelőcsövet szomszédos szerkezeteivel, például a légcsővel.
Ez csak laza kapcsolat, így a perisztaltikához szükséges mobilitás garantált marad.
- Nyak rész: A nyelőcső a gége. A. Része nyak a nyelőcső része a bejárat hoz mellkas.
- Mellkas szakasz: A mellkasszakasz (a mellkasban) a nyelőcső teljes hosszának leghosszabb része, körülbelül 16 cm. Itt a nyelőcső a légcső (légcső), szigorúan véve ez áll mögötte és kissé balra tolva.
További folyamán a nyelőcső aztán a szív (Kor.).
- Hasi rész: A nyelőcső ezután a hasüregbe (hasba) jut a hasüregben diafragma (hiatus esophageus). A hasban csak 1-4 cm hosszú, majd kinyílik a gyomor. A nyílás a diafragma a rekeszizom hurka képezi, amely bezárja a bejárat mélyen belélegezve a gyomorba. Ez a mechanizmus megzavarható és így betegségértéket nyerhet (visszafolyás nyelőcsőgyulladás).
- Torok
- Nyelőcső nyelőcső
- A gyomor bejárata a rekeszizom szintjén (rekeszizom)
- Gyomor (Gaster)
