Nyelőcső - anatómia, működés és betegségek

Szinonimák

Garat, nyelőcső nyílás

Bevezetés

A nyelőcső átlagosan 25-30 cm hosszú a felnőtteknél. Ez egy izomcső, amely összeköti a szájüreg és a gyomor és főként az élelmiszer lenyelés utáni szállításáért felelős. a gégétől a rekeszizomig

  • Cricoid porc mennyisége
  • Aorta szűkület (a hasi artéria vége)
  • A membrán szorossága
  • Pajzsmirigy
  • A.

    carotis (carotis carotis)

  • Légcső (légcső)
  • Jobb fő brochius (hörgők)
  • Nyelőcső
  • Membrán (membrán)

A nyelőcső átlagosan 25-30 cm hosszú a felnőtteknél. Ez egy izomcső, amely összeköti a szájüreg és a gyomor és főleg az élelmiszer szállításáért felelős lenyelés után. A nyelőcső három részre osztható: A nyelőcső nem minden szakaszon egyformán erős.

Ennek során számos természetes szűkület létezik: Ezek a nyelőcső más szervekhez való helyzetbeli viszonyából adódnak: Ezek a szűk pontok különösen veszélyeztetik a nyelőcső idegen testektől és égési sérüléstől (lúgos oldatok, savak) bekövetkező sérüléseit. A nyelőcső keresztmetszeténél több szövetréteg különböztethető meg: A nyelőcső rétegszerkezete belülről kifelé:

  • Az első szűkesség közvetlenül a gége és átlagosan csak 13 mm-rel formálja a legszűkebb helyet; az egyik nyelőcsőnek is nevezi száj.
  • A második szűkület a fordított ív szintjén helyezkedik el az aorta a mellkasban.
  • Az utolsó szűkületet a diafragma a bejárat a hasüregbe. Ezt a szerkezetet alsó nyelőcső záróizomnak is nevezik.
  • Tunika nyálkahártya: A nyelőcső legbelső rétege képezi a nyelőcső nyálkahártyáját.

    Három alsó rétegből áll: Az erős mechanikai igénybevétel miatt a nyelőcső többrétegű nyálkahártya (nem keratinizált laphám hámszövet). A lamina propria laza rétege kötőszöveti A lamina muscularis mucosae egy keskeny izomréteg, amely alkalmazkodik a nyálkahártya az ételhez.

  • Az erős mechanikai igénybevétel miatt a nyelőcsövet többrétegű nyálkahártya (nem keratinizált laphám) béleli hámszövet).
  • A Lamina propria laza kötőszövetváltó réteg
  • A lamina muscularis mucosae egy keskeny izomréteg, amely alkalmazkodik a nyálkahártya felületéhez az ételhez.
  • Tela submucosa: Ez egy laza réteg kötőszöveti. A fő funkció az eltolódó réteg feladata.

    Itt találhatók a nyelőcsőmirigyek (Glandulae ösophageae) is. A Glandulae esophageae olyan mirigy, amely nyelőcső nyálkát képez, ami a nyálkahártyát csúszóssá teszi. Ezenkívül a nyelőcső ezen rétegében kiterjed egy vénás plexus (vaszkuláris plexus), amely különösen a nyelőcső legalsó szakaszában kifejezett.

  • Tunica muscularis: A tunica muscularis két részből álló izomrétegből áll: A stratum circulare egy gyűrű alakú és spirális izomréteg, amely hullámszerű módon összehúzódik és biztosítja az étel előre történő szállítását (perisztaltika = hullámmozgás).

    A hosszanti réteg izomréteg futás hosszirányban a nyelőcsőhöz. Képes kontrollált izomfeszültség (összehúzódás) révén szakaszonként lerövidíteni a nyelőcsőszakaszt, és biztosítja annak hosszanti feszültségét (= hullámmozgás) is. Tunica adventitia: Ez a párna kötőszöveti összeköti a nyelőcsövet a szomszédos struktúrákkal, például a légcsővel.

    Ez csak laza kapcsolat, így a perisztaltikához szükséges mobilitás garantált marad.

  • A stratum circulare egy gyűrű alakú és spirális izomréteg, amely hullámszerű módon összehúzódik, és biztosítja az étel előre történő szállítását (perisztaltika = hullámmozgás).
  • A hosszanti réteg izomréteg futás hosszában a nyelőcsőhöz. A kontrollált izomfeszültség (összehúzódás) révén képes szakaszokban lerövidíteni a nyelőcsövet, és biztosítja annak hosszanti feszültségét (= hullámmozgást) is.
  • Tunica adventitia: Ez a kötőszöveti párna összeköti a nyelőcsövet a szomszédos szerkezetekkel, például a légcsővel. Ez csak laza kapcsolat, így garantálva a perisztaltikához szükséges mobilitást.
  • Az erős mechanikai igénybevétel miatt a nyelőcsövet többrétegű nyálkahártya (nem keratinizált laphám) béleli hámszövet).
  • A Lamina propria laza kötőszövetváltó réteg
  • A lamina muscularis mucosae egy keskeny izomréteg, amely alkalmazkodik a nyálkahártya felületéhez az ételhez.
  • A stratum circulare egy gyűrű alakú és spirális izomréteg, amely hullámszerű módon összehúzódik, és biztosítja az étel előre történő szállítását (perisztaltika = hullámmozgás).
  • A hosszanti réteg izomréteg futás hosszában a nyelőcsőhöz. A kontrollált izomfeszültség (összehúzódás) révén képes szakaszokban lerövidíteni a nyelőcsövet, és biztosítja annak hosszanti feszültségét (= hullámmozgást) is.
  • Tunica adventitia: Ez a kötőszöveti párna összeköti a nyelőcsövet szomszédos szerkezeteivel, például a légcsővel.

    Ez csak laza kapcsolat, így a perisztaltikához szükséges mobilitás garantált marad.

  • Nyak rész: A nyelőcső a gége. A. Része nyak a nyelőcső része a bejárat hoz mellkas.
  • Mellkas szakasz: A mellkasszakasz (a mellkasban) a nyelőcső teljes hosszának leghosszabb része, körülbelül 16 cm. Itt a nyelőcső a légcső (légcső), szigorúan véve ez áll mögötte és kissé balra tolva.

    További folyamán a nyelőcső aztán a szív (Kor.).

  • Hasi rész: A nyelőcső ezután a hasüregbe (hasba) jut a hasüregben diafragma (hiatus esophageus). A hasban csak 1-4 cm hosszú, majd kinyílik a gyomor. A nyílás a diafragma a rekeszizom hurka képezi, amely bezárja a bejárat mélyen belélegezve a gyomorba. Ez a mechanizmus megzavarható és így betegségértéket nyerhet (visszafolyás nyelőcsőgyulladás).
  • Torok
  • Nyelőcső nyelőcső
  • A gyomor bejárata a rekeszizom szintjén (rekeszizom)
  • Gyomor (Gaster)