Lisp: Okok, tünetek és kezelés

A lisp vagy a sigmatizmus a széles körben elterjedt és közismert beszédzavar. Különösen gyermekeknél fordul elő gyakran ez a jelenség. A lisp sajátos jellemzője az S és Z hangok hiányos vagy fonetikailag deviáns kialakulása beszéd közben.

Mi az a lisping?

Kisgyermekeknél a lisping normális jelenség lehet. A lisping azonban gyakran beszédzavar kifejeződése az érintett személynél. A tudományos meghatározás szerint a lisping az úgynevezett artikulációs rendellenességekhez tartozik. A lisp kifejezést arra használják, hogy leírják az érintett személyek nehézségeit a szibilánsok kialakulásában (például az 's' vagy a 'z'). Lisping több formára osztható. A leggyakoribb a hang károsodása. Mivel ennek a levélnek a görög neve „sigma”, a lisp megfelelő alakját sigmatizmusnak is nevezik. Azok az emberek, akiknek nincs szigmatikus lispjük, általában az „s” -t alkotják, míg a nyelv a fogak mögött marad. A lispingben viszont az 's' képződik, míg a nyelv az első fogakon vagy között van. Ha a lisp befolyásolja a "sch" hang kialakulását (németül), a tudomány szketizmusnak nevezi; A „chitism” olyan lisztet nevez meg, amely befolyásolja a „ch” hang kialakulását.

Okok

A lispnek több oka lehet. Mivel a gyermekek beszédfejlődésük során általában viszonylag későn tanulják meg a testvéreket, a lisping gyakori jelenség bennük, ezért általában még nem nevezik szűkebb értelemben vett artikulációs rendellenességnek. Néhány gyermeknél azonban hallászavar rejtőzhet a lisp bekövetkezése mögött; ennek eredményeként a sibilánsok helyes kiejtése nem lehetséges. A lispinget a fogak vagy az állkapocs rosszul záródása is okozhatja vagy elősegítheti (lásd az állkapocs rosszul záródása). Az izomzat rendellenességei az arc területén is vezet lisp bekövetkezésére. A lisping további lehetséges okai a bénulás vagy a daganatok, amelyek a nyelv or szájüreg.

Tünetek, panaszok és jelek

Lisztelésnél az „s” hang nem formálható helyesen. A kapcsolódó hangokat is gyakran érinti, különösen a „sh”, „z” és „ch” hangokat. Attól függően, hogy mely hangok okoznak nehézségeket az érintett személy számára, ez a szigmatizmus, a chitizmus vagy a szketizmus. Az „s” gyengeséget sigmatizmusnak nevezik. Az ezzel a beszédzavarral küzdők gyakran akaratlanul is kihangsúlyozzák az „s” -t. A hang eltúlzottan sziszegőnek hangzik, mert sok levegő szorul ki a száj ellenőrizetlenül, amikor beszél. Ezenkívül sípoló hang is előfordulhat. Ellenben az is lehetséges, hogy az „s” túl halkan hangzik, és inkább az angolról a „th” -ra emlékeztet. A chitizmusban a „ch” helytelenül van kialakítva. Ehelyett az érintett személy például egy „sh” -t vagy „s” -t használ. Ha a lisp az „sh” -vel történik, akkor szketizmusról van szó. Itt is a központi tünet a helytelen hangzás. Az érintett személyek megfogalmazzák a „sch” -t, például „ch”, „s”, „t” vagy „d”. Ezenkívül más tünetek is lehetségesek, amelyek a lisp következtében jelentkeznek. Ezek a másodlagos tünetek közé tartozik a félénkség és az önbizalom hiánya. Gyerekeket és felnőtteket is gyakran csúfolnak az artikulációs rendellenesség miatt. Ez a fajta kényelmetlenség azonban csak közvetetten kapcsolódik a lisp-hez: maga a lisp nem felelős érte, hanem annak kezelési módja.

Diagnózis és lefolyás

Lispint az érintett személy jellegzetesen hibás fonálása alapján diagnosztizálják. Ebben az összefüggésben a gyermekeknél az orvostudomány szempontjából releváns artikulációs rendellenesség értelemben vett lisztezést csak akkor diagnosztizálják, ha a beszédfejlődés kellő szakaszát elérték. Ha felmerül a lisp alapjául szolgáló kóros folyamatok gyanúja (például hallás- vagy izomzavarok), ezt megfelelő diagnosztikai lépésekkel ellenőrizni lehet. A lisp menete személyenként változó. A gyermekek fejlődési lispje gyakran legkésőbb a fogváltás után eltűnik. Azonban, ha a lisp továbbra is fennáll és / vagy nagyon hangsúlyos, diagnosztizálják az okot és beszédterápia a kezelés fontossá válhat.

Szövődmények

A lisp következtében pszichológiai panaszok alakulhatnak ki, főleg gyermekkor. A beszédhiba elősegítheti a megfélemlítést és a kirekesztést, és ezt követően is vezet csökkent önértékelésre és depresszió. A beszédgátlás ronthatja a lisztet, és fokozódhat a mentális kényelmetlenség. Ez nem csak a veleszületett lisztelésre vonatkozik. Lisping, amely a ütés vagy a miatt agy a tumor pszichológiai terhet jelenthet az érintettek számára is. A legtöbb esetben ezeket a problémákat fizikai panaszok és kísérő betegségek kísérik, amelyek a kiváltó betegséggel együtt vezet az általános jólét csökkenésére. Ennek eredményeként további komplikációk jelentkezhetnek, amelyek független kezelést igényelnek. Ennek során komplikációk is felmerülhetnek terápia a lisztelésért. Például a fogkorrekció az egész instabilitásához vezethet parodontális készülék. Sebészeti beavatkozás a szájüreg vérzéssel, érzékszervi zavarokkal és idegsérülésekkel társulhat. Így, mivel a lisping sok komplikációt okozhat, a beszédzavar kezelése ajánlott. Különösen olyan gyermekeknél, akiknél lisp van, a pszichológiai problémák kialakulásának elkerülése érdekében gyorsan megfelelő beszédképzést kell végezni.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A liszteléshez nem mindig szükséges orvoshoz fordulni. Sok esetben a fonetikai rendellenesség nem mutat semmilyen betegségértéket orvosi szempontból, és nem kell kezelni. Ez azon a tényen alapul, hogy általában nincs más fizikai vagy szerves probléma, amelyet kezelni lehetne. Kissé tisztátalan vagy zavart kiejtés esetén az érintett önálló gyakorlással javíthatja beszédét. Néhány gyermeknél a lisp-t hallási rendellenesség okozza. Ezért ezekben az esetekben orvoslátogatásra van szükség, amint a hallóképesség zavarai észlelhetők, vagy ha a gyermek hallási képességét észleli. Az orvos felkeresése szintén ajánlatos a fogak rosszul záródása vagy az állkapocs helyzetében fellépő szabálytalanságok esetén. Ha a megváltozott hangzást a fogorvosi készülék okozza, a változás lehetséges okait orvosi konzultáció keretében lehet megvitatni. Ha a lisp az ideiglenes viselésén alapul fogszabályozó, az érintett személynek kifejezetten gyakorolnia kell az idegen testtel való beszédet a száj. További orvoslátogatás nem szükséges. Ha a lisp érzelmi vagy pszichológiai problémákat okoz, konzultálni kell orvosával. Csökkent önbizalom, viselkedési problémák vagy a mindennapi élet problémái más emberekkel való kapcsolattartás során ajánlatos orvoshoz látogatni. Célzott hangképzés használható beszédterápia a fonetika javítása érdekében.

Kezelés és terápia

A fogváltás fontossága miatt a gyermekeknél a lisztelés során a szakértők gyakran azt tanácsolják, hogy csak akkor kezdjék meg a lisztelés lehetséges kezelését, ha az állandó elülső fogak teljesen kialakultak. Akár terápia valójában egy megfelelő gyermeknél vagy felnőttnél keresik, általában a kezelőorvossal konzultálva kell megbeszélni. Azoknál a felnőtteknél, akik lisp-kezelésüket szeretnék, a jelenlegi artikulációs rendellenesség miatt általában szenvedni kell. A lisping kezelésére általánosan alkalmazott eljárás a logopédikus (hang terápia). A lisp bekövetkezésének formájától függően az ilyen terápia elsősorban a helyes hangzás képzését foglalja magában. Az orvosi és szükség esetén a pszichológiai tanácsadás azonban gyakran része a lisping terápiás koncepciójának. A lisp általában sikeresen kezelhető, különösen gyermekeknél. Ha a lisp fizikai tényezőkön alapul, mint például a szájüreg, sérülések vagy különféle betegségek, amelyek károsíthatják a hallást és a beszédet, ezen terápiás problémák egyik fontos terápiás eleme. Ezekben az esetekben okozzon kezelést és beszédterápia gyakran kiegészítik egymást.

Kitekintés és előrejelzés

A lisp fenntartható orvoslásának legnagyobb esélye a gyermekkor. Ugyanakkor a kezelést nem szabad azonnal megkezdeni. Az okkutatásnak széles területet kell lefednie. Mert néha a lisp magától eltűnik. Például, ha egy malocclusion kedvez a lispnek, akkor a tejfogak terápia nélkül megoldhatja a problémát. Ha viszont a nyelvbénulás bizonyul az oknak, akkor a prognózis meglehetősen gyenge. A logopedikus útmutatás segítséget nyújthat hasonló hangok kialakításához. A magas fokú mobilitás jelentősen javítja a konfliktusok nélküli kommunikáció lehetőségét. A hibás hangképződés azonban továbbra is hallható marad. Ha a lisp hallási problémákból adódik, a siker a részleges süketség enyhítésén múlik. Ha AIDS kijavíthatja az észlelési hiányt, a logopédusok sikeresen dolgoznak a pácienssel a hangzás során. Vitatott, hogy a lisztezés milyen mértékben befolyásolja a szakmai sikert. Kiemelkedő példák cáfolni látszanak a lehetséges hátrányokat. De tény, hogy a beszédzavarral küzdő gyermekek nagyobb valószínűséggel élnek kirekesztést, mint a tökéletes kiejtésű társaik. Az önbizalom és az elszigeteltség csökkenésének veszélye áll fenn. Ezért a szülőknek figyelniük kell gyermekük beszédkészségére.

Megelőzés

A Lisping többféleképpen megelőzhető. Például a csecsemők korai hallásvizsgálata a későbbiekben korlátozhatja a lispelés kockázatát. A fogak vagy egyéb rendellenességek kezelése Egészség a lisztet elősegítő állapotoknak gyakran megelőző hatása is van. A gyermekben lévő lisp ellensúlyozhatja a gondozók egyértelmű kiejtését is.

Utógondozás

Az, hogy egyáltalán szükség van-e utógondozásra egy kezelt artikulációs rendellenesség esetén, az egyedi esettől függ. Általában a dyslalia formái kezeltek gyermekkor kiváló prognózisa van, és a terápiákat hatékonynak tekintik. A visszaesések ritkák, de lehetségesek. Ez gyakran a személyes körülményektől és az esetleges pszichológiai körülményektől függ feszültség. Az utógondozás a legszélesebb értelemben alkalmi további látogatásokból állna a terápiás szolgáltatásokban. Ezen felül önkontroll gyakorlatok is alkalmazhatók, amelyek az érintett személyek a terápia után is folytathatják diszlaliájuk megoldását annak érdekében, hogy folyamatosan kontrollálják magukat. Az ellenőrző vizsgálatok általában nem szükségesek, mivel az artikulációs rendellenesség fellángolását maga az érintett személy és környezete is észreveheti. A terápiás és logopédikusok egyike sem intézkedések gyógyszeres kezeléssel jár, és ennek megfelelően nincs szükség utókezelésre. Bizonyos körülmények között fokozott a pszichológiai feszültség a lisp miatt. Ez leginkább a környezet reakcióinak és a beteg saját bizonytalanságának köszönhető. Ilyen esetekben az utógondozás magában foglalhatja a hiányzó önbizalom újjáépítését és megerősítését is.

Itt tudod megtenni magad

Sok esetben a lisp-t úgy lehet megoldani, hogy maga csinálja. Gyengén kifejezett artikulációs rendellenesség esetén általában elegendő rendszeres beszédgyakorlatokat végezni az artikuláció fokozatos javítása érdekében. Példa: tegye a nyelvet a fogak mögé a toroknál, és tudatosan gyakorolja a tiszta „S” -t. Más betűk és szavak is gyakorolhatók ilyen módon, és jobb kiejtéshez kell vezetniük, ha rendszeresen tükör előtt gyakorolják őket. Ha a liszt fix fogszabályozó, csak a türelem segít. Amint eltávolítja a készüléket, a kiejtés általában javul, és a lisp önmagában eltűnik. Ha a fentiek intézkedések nincs semmilyen hatása, egy logopédus segíthet. Különleges gyakorlatokat javasolhat a lisp ellen, és további tippeket és segítséget adhat a tiszta kiejtéshez. Ennek ellenére néha ok-okozati lépésekre van szükség a lisp ellen - például ha a szájüregben egy rossz helyzet vagy egy betegség váltja ki az artikulációs rendellenességet. Hogy mely eszközök és módszerek állnak rendelkezésre részletesen, a logopédiai konzultáció során lehet a legjobban tisztázni.