A minimálisan invazív technika előnyei és hátrányai
A minimálisan invazív technikával először meg kell különböztetni két eljárást: Van egy minimálisan invazív közvetlen koszorúér artéria Bypass (MIDCAB), amelyben a szegycsont nem kell kinyitni. A kikapcsolt szívkoszorúérben artéria Bypass (OPCAB), a szegycsont nyitva van. Mindkét minimálisan invazív technika előnye a lényegesen alacsonyabb operatív stressz, amely gyorsabb és jobb gyógyulást ígér a műtét után.
Hátránya a sebész iránti magasabb technikai igény. A MIDCAP technikával további nagy előnye, hogy a szegycsont nem kell átvágni. Ez emellett csökkenti a művelet által okozott stresszt.
A fő hátrány az, hogy csak a szív ezzel a sebészeti technikával elérhető, ezért csak az érintett személyek egy része kezelhető ezzel az eljárással. Az OPCAB technika viszont lehetővé teszi a hozzáférést mind a készülék elejéhez, mind a hátuljához szív, de ennek ellenére nem annyira megterhelő a test számára, mint a hagyományos műtét. Ezzel a technikával azonban a legnagyobb veszély az, hogy károsíthatja a szivattyú kapacitását szív a műtét során. Elvileg mindkét minimálisan invazív műtéti technika elvégezhető a szív-tüdő gép.
Mennyi ideig marad kórházban egy bypass műtét után?
A kórházi tartózkodás bypass műtét esetén általában körülbelül három hét. A kórházi fekvőbeteg-felvételre általában egy nappal a műtét előtt kerül sor. Közvetlenül a műtét után az érintetteket két-három napig részletesen megfigyelik az intenzív osztályon.
A ellenőrzés az szívfrekvencia és a szívritmusnak különös jelentősége van. Feltéve, hogy a művelet után ebben a korai szakaszban nem merül fel probléma ellenőrzés a normál kardiológiai osztályon történik. Az ott tartózkodás általában körülbelül három hét, de szükség esetén meghosszabbítható, például szövődmények vagy bonyolult kísérő betegségek esetén.
A legtöbb esetben a rehabilitáció közvetlenül a kórházi tartózkodás után következik. Ez a rehabilitáció egy speciális klinikán történik, általában körülbelül 3 hétig tart, amelynek során a rehabilitációs eljárások napi öt-hat órában zajlanak, heti öt-hat napon keresztül. A nagy időigény és a napi kezelés miatt a rehabilitáció szinte mindig fekvőbetegben történik. Kivételes esetekben azonban az érintettek már ismét otthon maradhatnak egy éjszakán át, de minden nap el kell jönniük a rehabilitációs klinikára terápiájukra.
Rehabilitáció bypass műtét után
Az esetek többségében a rehabilitációt azonnal kórházi tartózkodás követi egy bypass műtét után, utókezelés formájában (AHB). A hosszú és nyitott műtét miatt az érintett betegek nagy stressznek vannak kitéve, amelyet a következő időszakban még részletesen kell kezelni. Általános szabály, hogy a szívbetegség és a műtét nemcsak nagy fizikai terhet jelent.
A psziché is leginkább érintett, ezért a rehabilitáció során is figyelembe veszik. Normális esetben a rehabilitációt 3 héten keresztül végezzük fekvőbeteg-környezetben. Elvileg azonban lehetséges a járóbeteg-rehabilitáció is, feltéve, hogy az érintett személyek heti 5-6 napon önállóan tudnak eljönni a rehabilitációs rendelőbe.
A program kiterjedt fizikai edzésből áll, amely magában foglalja a fizioterápiát és a foglalkozási terápiát, alkalmasság edzés és különféle torna gyakorlatok. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a betegek oktatásának is. Így egy rehabilitáció után mindenkinek részletes ismeretekkel kell rendelkeznie egészséges táplálkozás, túlsúly és megelőzése, valamint az alkalmazott különféle gyógyszerek.
A szükséglet függvényében a rehabilitációt követően önálló ellátást és szükség esetén a munkába való visszatérést is biztosítani kell, így ezek a társadalmi-orvosi tényezők is nagy szerepet játszanak. A rehabilitáció pszichológiai összetevője főleg a kikapcsolódás technikákat, de célja a szorongás kezelése is, depresszió és a fájdalom a műtét után. A különféle rehabilitációs programokat általában csoportos és egyéni edzéseken is végrehajtják.
