Lázas lóhere az északi félteke enyhén mérgező mocsár- és vízi növénye. A növény gyökereit, leveleit és gyógynövény-összetevőit is orvoslásként alkalmazzák, és ebben az összefüggésben használják, különösen teakeverékekben. A Feverfew étvágygerjesztő és emésztő hatású, de okozhat is fejfájás or hasmenés túladagolásban.
A lázas lóhere előfordulása és termesztése.
Lázas lóhere Más néven keserű lóhere és ez az egyetlen monotípus faj a lázas nemzetségben. Lázas lóhere évelő és lágyszárú mocsár és vízi növény. A növény rokonságban áll tárnics és enyhén mérgező gyógynövénynek minősíthető. Feverfew-t is hívnak keserű lóhere és ez az egyetlen monotípus faj a lázas nemzetségben. Körülbelül tíz és 30 centiméter közötti növekedési magasságot ér el. Keserű lóhere fajok eloszlanak a föld teljes északi féltekéjén. Közép-Európában a növény április és június között virágzik. Virágai fehér-vörösesek és nő racémszerű elrendezésben. Láz a lóhere az alföldön és szubalpin magasságokban gyökerezik víz vagy mocsarakban. A lóherefajok gyakran víz alá süllyednek vagy egyenletesek úszás sekély vizekben. Magas lápokban a növény alig található. A köztes lápokban azonban annál gyakoribb. További népszerű élőhelyek a folyók vagy a mocsári erdők folyóvizei. A botanikusok ezt a növényfajt sarkvidéki-északi flóraelemként emlegetik. Németországon belül a lávafüvet ma már veszélyeztetett fajnak tekintik a természetes mocsarak elhagyása és víz testek. Engedély nélkül a lázfüvet itt már nem lehet eltávolítani a természetből.
Hatás és alkalmazás
A lázvirág gyógynövényét, gyökereit és leveleit egyaránt használják gyógyszerek és így a betegségek kezelésére. A növény száraz lombleveleit gyakran a gyógyszeres gyógyszer. A leveleket manapság elsősorban teakeverékekkel kapcsolatban használják. Leggyakrabban ezek teák a lázfű egyenlő részének keverékei, zsálya, üröm és a századi. Egy teáskanál keveréket általában 250 ml forráshoz adunk víz. A beteg körülbelül fél órával étkezés előtt veszi be ezt az infúziót. A növény enyhén mérgező hatása miatt naponta adag 1.5 és három gramm közötti értéket tekintik a maximálisnak. Néha, kivonatok keserű lóhere a pálinkákban vagy a gyógynövénylikőrökben is megtalálható. Torokbetegségek esetén a láz a lóherét régebben gargarizálásra is alkalmazták. A 19. században néhány beteg gyógyító tulajdonságai miatt még a keserű lóhere-t is leveként szedte. Erre a célra az emberek a frissen facsart levét használták a növénynek, amely éppen virágozni kezdett. Összekeverték ezt a keserű lóhere-levet alkohol egyenlő arányban. Eközben a keserű lóhere levét már nem használják a gyógyszertárban. A modernben homeopátia, a láz lóhere-gyógymódok A D1 potencióból származó Trifolii fibrii-t időről időre használják. Minden alkalmazáshoz és lázvirágból készült termékhez gyomor és a bélfekélyek, valamint a bélfekélyek gyulladás vagy létező hasmenés ellenjavallatoknak számítanak. Ettől eltekintve a felhasználónak figyelembe kell vennie a keserű lóhere enyhe toxicitását és antikoaguláns hatását minden alkalmazásnál. Így azok, akiknek van sebek ne használja a növényt a gyógynövény antikoaguláns hatása miatt. A toxicitás elsősorban a alkaloidok tartalmaz. A lázfű túladagolása esetén fejfájás ezek a hatóanyagok miatt néha előfordulhatnak. Hányás or hasmenés súlyos túladagolás részeként is előfordulhat.
Egészségügyi jelentőség, kezelés és megelőzés.
A feljegyzések szerint a keserű lóherét először a 16. és a 17. században alkalmazták gyógymódként. Abban az időben a gazdák a szárított leveleket vagy azok infúzióját átadták beteg legeltetett állatoknak a gyomor-bélrendszeri panaszok kezelésére. Feltehetően a gyógynövényt már az ókorban használták. Használatáról azonban eddig nem találtak dokumentációt. Bár a 17. században a növényt is kapták csökkentik a lázat, a keserű lóhere ezen hatását még nem erősítették meg. A növényt azonban ma is használják étvágytalanság és emésztési rendellenességek. Az étvágygerjesztő hatás mellett homeopátia társul a vér tisztító, vérjavító és vérszaporító hatás a mocsárnövénnyel. A keserű lóhere gyulladáscsökkentő, vizelethajtó, izzasztó és görcsoldó hatással is jár. Az emésztés általános stimulálása és a test tisztítása. A növény döntő hatóanyaga a keserű anyag. Ezek az anyagok közé tartoznak például a szekoiridoid-glikozidok, a dihidrofoliamentin és a mentiafolin, amelyeket a lázas lóhere tartalmaz. A flavonoidok szintén a növény emésztése során keletkeznek. A flavonoidok különösen kapcsolódnak antioxidáns és vírusellenes tulajdonságok. A tanninok a lázfűben gyulladáscsökkentő tulajdonságaik miatt gyógyító hatást is ígérnek. Korábban a lázlevelet elsősorban magánterületen használták. Mivel azonban a keserű lóhere Németországban már veszélyeztetett növényfajnak számít, magánszemélyek nem gyűjthetik minden további nélkül. Így a lázfű gyógyászati jelentősége mára csökkent, annak gyógyszeres összetevői ellenére. Egyes kertészeti üzletek azonban a keserű lóhere tónövényként kínálják. Ha kertjében lázas lóhere van, elméletileg összegyűjtheti és kiszáríthatja a leveleit. A begyűjtés megfelelő időpontja a növény virágzása. A leveleket egy kis levélnyéllel együtt eltávolítjuk, és árnyékos, valamint szellős helyen szárítjuk. Szárított formában három évig eltarthatók. Teakeverékekben alkalmazhatók, az adagolási utasítások betartásával.
