Ismert, hogy a tanítvány megváltozik, amint nagy vagy alacsony fényterhelésnek van kitéve. A hatás például akkor jelentkezik, amikor valaki fényes napfényből kerül ki egy sötét szobába. Ily módon a szem mindig alkalmazkodik a környezetéhez. Ez a pupilla reflexe, más néven világos vagy sötét adaptáció, amely akkor fordul elő, amikor a szemnek meg kell védenie a retinát, más néven retinát a túlzott fényterheléstől. A reflex öntudatlanul zajlik, és orvosi területen is alkalmazzák. Vészhelyzetekben a szokásos diagnosztikai eljárás a tanítvány teszt. Ezt zseblámpa vagy pupillométer segítségével tesztelik, hogy a szem hogyan reagál. Mivel a pupilla reflexjét a agy, ez lehetővé teszi az agy aktivitásának és tudatának diagnosztizálását a páciens jobb felmérése érdekében feltétel.
Mi a pupilla reflex?
A pupilla reflexe, más néven világos vagy sötét adaptáció, akkor fordul elő, amikor a szemnek meg kell védenie a retinát, más néven retinát a túl sok fénytől. A tanítvány a szem vizuális nyílása, amelyen keresztül a fény bejut a szem belsejébe. A pupilla méretének látható változása, amikor a fény belép belőle, a reflex írisz. A pupilla reflexben részt vesz a harmadik agy és optika idegek. A retinában ingerfelvétel zajlik. Ebben a folyamatban a pupilla összehúzhatja vagy tágíthatja és szabályozhatja a beeső fényt a írisz izmok. Változó megvilágítás mellett a szem továbbra is próbál képeket készíteni. A pupilla méretét ezáltal a írisz, mint a kamera rekesze, az uralkodó fényviszonyokhoz. Ez megtörténik, amint a retina fotoreceptorai észlelik a fényt. A retina a szem érzékszervi területe, amelyet az összes fényinger érzékelésére használnak. Van látó és vak része. A fény beesése során a pupilla soha nem lehet teljesen bezárható; ehelyett a vizuális rekesz erősen szűkült erős fényviszonyok között, amelyet miózisnak neveznek. Ezzel szemben, amikor a pupilla kitágul, ez mydriasis. Ezek a folyamatok biokémiai úton játszódnak le az érzékszervi sejtekben, amelyek viszont a retina kúpjai és rúdjai. Ebben a folyamatban a gamma sejtek azt az információt továbbítják, hogy a fény beesik látóideg a középagy magterületéhez, ahol viszont a szálak kapcsolódnak a reflex kialakulásához. Amikor beidegzésről beszélünk, akkor az utánpótlásról beszélünk idegek szervekre vagy szövetekre. A pupilla kitágul a dilatator pupillae izom szimpatikus beidegződése miatt. Ez az izom az írisz pigment szórólapján fekszik, és a sphincter pupillae izom antagonistájaként szolgál, ami viszont felelős a pupilla összehúzódásáért. Ebben az esetben paraszimpatikus beidegzés történik. A záróizom pupilla izom az írisz stroma hátsó részén helyezkedik el, és retikuláris rostokkal rendelkezik. Ebben az esetben az írisz reflexje normálisan mindkét szemben egyszerre jelentkezik, akkor is, ha a fény a két pupilla közül csak az egyikbe jut.
Funkció és feladat
A retina különböző fényérzékeny sejtekkel van felszerelve, amelyek viszont különböző spektrális tartományokra reagálnak. Ezért a szem nem csak különbséget tud tenni a világos és a sötét között, hanem természetes fehér színt is képes végrehajtani egyensúly. Így a környezet színhőmérsékletének állandó változását a látó ember alig veszi észre. A tanuló nem csak reflexgel reagál, ha fény esik rá. A pupilla akkor is kitágul vagy összehúzódik szerek vagy gyógyszereket szednek, így a pupilla reflex sokat elárulhat az érintett személy tudatállapotáról. Például a pupilla reflexe is súlyosan károsodik, ha egy személy súlyos állapotban van fej sérülések. Kómás állapotokban vagy a klinikai halál kezdetén a pupilla válasz már nem fordul elő. Ha bármelyik tanuló reflexje kudarcot vall, annak oka lehet a agy daganat vagy agyvérzés.
Betegségek és állapotok
A pupilla reflex rendellenességei afferens és efferens formában jelentkeznek. A pupilla reflexjének afferens rendellenességei olyan rendellenességek, amelyek a szemből a szem felé történő jelátvitelt jelentik agy. Az efferens rendellenességek a reverz útvonalat jelentik, amely zavarja a jelátvitelt az agyból a szembe. Afferens rendellenességek esetén pl látóideg sérült, akkor nem következik be azonnali pupilla reakció, amint a fény bejut az érintett szembe. Hasonlóképpen, ha az efferens végtag károsodott, a pupilla összehúzódása már nem megy végbe. Ilyen lehet például, ha sérül a harmadik koponyaideg, amely többek között a szemgolyó mozgásáért is felelős. A retina károsodása viszont a pupilla szélességének helytelen reakciójához vezet, mivel a befogadott fény ingerek továbbadása már nem történik meg. Ha a látóideg sérült, a pupilla már nem reagál megfelelően a fényinger ingerületére. Ez bekövetkezhet az agy kóros elváltozásaival hajók, hasonlóképpen olyan daganatokkal is, amelyek a látóidegen vagy a közelében fekszenek, és ott nyomást gyakorolnak. Hasonlóképpen, ilyen károsodás fordul elő a betegségben sclerosis multiplex. Az efferens rendellenességek az adott izmokat és idegek. Az izmok elvégzik a pupilla beállításait, és az idegek ellátják ezeket az izmokat. Ha rendellenesség van jelen, a tanulók egyenlőtlenek, és az orvostudomány erre utal anizokória. Például a jobb pupilla kitágulhat, míg a bal összeszűkült vagy normális. Vannak olyan izomzavarok is, amelyek szabályozzák a pupilla szélességét. Ezt külső sérülések vagy olyan betegségek okozhatják, mint pl cukorbetegség or Lyme-kór. A parasimpatikus beidegződést viszont általában akkor zavarják meg idegkárosodás jelen van. Az orvostudományban ezt pupillotoniának nevezik. A tanulók itt is változatosan kitágulhatnak. Az ok a pupilla izom téves irányú beidegzése. Ha a szimpatikus beidegzés zavart, akkor ez Horner-szindróma, amely általában egyoldalúan fordul elő. A tünetek közé tartozik a miózis, a lelógó szemhéj, vagy egy szemgolyó, amely visszahúzódik a pályára. Ezt azután enoftalmának nevezik.
