Máj enzimek enzimek általában megtalálhatók máj sejtek (hepatociták). Klinikai szóhasználatban gyakran hívják őket máj enzimek. Bizonyosak növekedése enzimek a májkárosodás jele, míg más enzimek alacsonyabb szinten fordulnak elő májbetegségben.
Mik azok a májenzimek?
Májbetegség esetén a májenzimek gyakran fontos nyomokat adnak arról, hogy milyen típusú betegségről van szó. Általában a szervezetnek enzimekre van szüksége az anyagcsere teljesítményének fenntartásához. Ha a májsejtek sérültek, a májenzimek a vér a szérum emelkedett. A megemelkedett enzimtől függően ezután megállapítható a betegség típusa. A sejtkárosodás okai lehetnek alkohol, vírusfertőzések, daganatok vagy mérgezések. A gyakran mérhető májenzimek a következők:
- Gamma-glutamil-transzferáz (gamma-GT).
- Glutamát-dehidrogenáz (GLDH)
- Aszpartát-aminotranszferáz (AST, ASAT)
- Alanin-aminotranszferáz (ALT, ALAT)
- Lúgos foszfatáz
Funkció, cselekvés és feladatok
A máj, amely a jobb has felső részén található, a test számos lebontási és építési folyamatában vesz részt. Például fontos fehérjék itt termelik, és a hormonok és a vörös bomlása vér pigment a májban is végbemegy. A piros vér a pigmentet ezután átalakítják epe, amely más anyagokkal együtt epét képez. Ez szekretálódik a vékonybél, ahol alapvető szerepet játszik a zsír emésztésében. Ezenkívül a máj glikogént is tárol, réz or vasaló, és lebontja az élelmiszer-összetevőket, amelyeket aztán a test felhasználhat. Mindezekhez a folyamatokhoz kémiai reakciókat közvetítő enzimekre van szükség. Magukat azonban nem fogyasztják el a folyamat során. Emiatt katalizátoroknak is nevezik őket. Ilyen enzimek például a transzaminázok, mint pl glutamát pironát-transzamináz vagy glutamát-oxaloacetal-transzamináz. Nagyon nagy mennyiségben fordulnak elő a májban, és akkor szabadulnak fel, amikor a májsejtek károsodnak. Az aszpartát-aminotranszferáz fontos a légzési lánc vagy a malát-aszpartát transzfer szempontjából, és biztosítja, hogy az L-amino-csoport átkerüljön a-keto-savvá. Az ALT fontos szerepet játszik a szőlőcukor-alanin ciklust és katalizálja a reakciót L-alanin + a-ketoglutarát = piruvát + L-glutamát. A gamma-glutamil-transzferáz a glutation (GSH) glutamil-maradékát peptidekhez vagy víz, amely lebontja a glutationt. cisztein a glutationban fordul elő, amelyet aztán a sejtekbe szállítanak. Itt aztán felépül a glutation. A különféle csontrendszeri megbetegedések és májbetegségek jelölőjeként szolgáló lúgos foszfatázok szerepét még nem sikerült teljesen tisztázni. Ha májbetegség van jelen, az enzimeket meghatározzák, megadva az orvos számára a betegség mértékét vagy jellegét. Itt az adott enzim növekedésének szintje jelzi a károsodás mértékét.
Kialakulás, előfordulás, tulajdonságok és optimális szintek
A májenzimek termelése a májsejtekben történik. Ebben a folyamatban a különféle enzimek hozzájárulnak a májsejtekben lejátszódó metabolikus folyamatok felgyorsulásához. Ha a májsejtek károsodnak, az enzimek felszabadulnak és bejutnak a vérbe. Az egyik legfontosabb májenzim a glutamát oxaloacetát-transzamináz, amely a májban, a vázizmokban és a szív izom és ma már aszpartát-aminotranszferáz (AST) néven is ismert. A májsejtek citoplazmájában a glutamát enzim piruvát transzamináz vagy alanin aminotranszferáz (ALT) található. Piruvát -ből képződik alanin aminotranszferáz, alanin a feleslegből nitrogén. Az úgynevezett membránhoz kötött enzim a gamma-glutamil-transzferáz (y-GT), amely megtalálható a májban, de a vesékben is, vékonybél, lép és hasnyálmirigy. Az alkáli-foszfatázok enzimek, amelyek képesek hasadni foszforsav monoészterek és a májban találhatók, csontok, vesék vagy vékonybél.
Betegségek és rendellenességek
A májenzimeket a májbetegség diagnosztizálásakor határozzák meg. Ehhez az orvos vért vesz a betegtől, amelyet aztán a laboratóriumban megvizsgálnak. Fontos szindrómák, amelyek képesek vezet a májkárosodáshoz tartoznak az autoimmun gyulladásos betegségek, a hepatocelluláris elégtelenség, a kolesztázis és a citolízis. Ennek oka lehet neoplasztikus, autoimmun, traumatikus, toxikus vagy fertőző. Citolízis szindrómában a májsejtek feloldódnak, és a sejttartalom bejut a vérbe. A citolízisben túlsúlyban lévő enzim az ALAT. Cirrhosis stádiumú betegségben vagy alkohol-indukált májgyulladás, Az ASAT dominál. Ha az ASAT közepesen emelkedett, ez izomsejt károsodást jelezhet, amelyet megerősíthet az utólagos meghatározás az ún. kreatin kináz. A kolesztázis szindróma a rendellenességet jelzi epe kiválasztás vagy szintézis. Különbséget lehet tenni obstruktív és nem obstruktív kolesztázis között. Obstruktív kolesztázisban a epe a csatornákat akadályozza epekőpéldául, míg nem obstruktív kolesztázisban az epevezeték hámsejtjei károsodnak, ami az epesav szekréciójának csökkenését eredményezi. A kolesztázisban fokozódnak a GT és az ALP enzimek. Ha az ALP szintje normális, és csak a GT enzim emelkedett, krónikus alkoholizmus általában jelen van. Ha csak az AlP értéke emelkedik, ez csontbetegségre utal. Hepatocelluláris elégtelenség esetén a májfunkció károsodik, ennek következtében csökken albumin a zsírok és cukrok szintézise és lelassult fehérje metabolizmusa vagy átalakulása. Autoimmun-gyulladásos szindróma esetén immunglobulinok növekedése, és az emelkedett IgA jelzi alkoholáltal kiváltott cirrhosis.
