A koszorúerek betegségei
A koszorúér egyik fő oka ütőér betegség koszorúér-betegség (CHD), amely elégtelen oxigénellátáshoz vezet a szív izomszövet. Fizikai megterhelés alatt a szív izomnövekedés. Egészséges embernél a koszorúerek kitágulna, hogy oxigénben gazdagabb artériás vér elláthatná a szív izmokat.
CHD-ben szenvedő betegeknél ez azonban általában nem lehetséges, így a stresszel való megbirkózás képessége nagymértékben csökken. Végül, ha az egész koszorúér ütőér blokkolva van, ez az ellátandó szívizomszövet halálához vezet, ami csak bizonyos mértékben és bizonyos ideig visszafordítható. A szívizom teljesítménye ilyen körülmények között hirtelen csökkenhet.
A CHD mögött általában érelmeszesedés, ami a koszorúerek és előbb-utóbb érrendszerben is végződhet okklúzió. Attól függően, hogy milyen gyorsan egy okklúzió kialakul, a következmények különböző súlyosságúak lehetnek. A CHD mellett a koszorúerek tünetekhez is vezethetnek, de ezek visszafordíthatók.
Érelmeszesedés az artériák betegsége, a koszorúerek esetében, amely elsősorban a vér hajó, az úgynevezett „intima”. Az ok ennek a rétegnek a sérülése, amelyet „endothelialis elváltozásnak” neveznek. Ez kiváltja a vérlemezkék a sérült helyen, ami viszont bizonyos anyagok kibocsátásához vezet, amelyek elősegítik a további sejtek kapcsolódását és behatolását az intima ezen helyén. Az idő múlásával a szerkezet a-vá változik plakett, amely kevésbé rugalmas és meglehetősen kemény a kötőszöveti újjáépítés.
Ennek óriási hatása van a koszorúerekre, mint egészre vér az edény elveszíti rugalmasságát és a szívroham növeli. Érelmeszesedés elsősorban egészségtelen életmód, azaz a magas vérzsírszint, dohányzás, a testmozgás hiánya és magas vérnyomás. Ha meghatározzuk az arterioskleróz említett rizikófaktorait, akkor korlátozhatjuk kiterjedésüket például a táplálkozás átalakításával, sporttal vagy bizonyos gyógyszerekkel, és így csökkenthetjük az arterioskleróz kockázatát.
A koszorúér okozta tünetek ütőér a betegség különféle módon nyilvánul meg. Néhány közülük meglehetősen nem specifikus, ami azt jelenti, hogy nem mindig társíthatók automatikusan a koszorúerekhez. Bizonyos esetekben a tünetek csökkent fizikai aktivitás során jelentkeznek a sportban vagy akár a mindennapi életben, vagy akár nyugalmi állapotban is.
Mások csak stresszes helyzetekben reagálnak a tünetekre. Viszonylag nem specifikus tünetek az hányinger vagy vízvisszatartás a lábakban (ödéma). Tipikus tünet viszont a szorító érzés a mellkas, ismert, mint angina pectoris.
Néha húzással fordul elő, égő és szúrás fájdalom Az fájdalom gyakran sugárzik a bal karba, vagy a nyak, állkapcs vagy hát. Ezekben az esetekben a legjobb, ha mielőbb orvoshoz fordul, hogy további diagnózist állítson fel, vagy segítséget nyújtson.
Legrosszabb esetben a koszorúerek károsodása a szívroham végzetes következményekkel vagy anélkül. Ha a koszorúér-betegség tipikus tünetei jelentkeznek, akkor először a diagnózishoz EKG-t írnak fel. Ezt kezdetben nyugalmi állapotban hajtják végre, és a további tisztázás érdekében stressz alatt is.
Ha a koszorúerek károsodása gyanúja merül fel, az eset sürgősségétől függően echokardiográfia, mágneses rezonancia képalkotás, spirális komputertomográfia vagy koszorúér angiográfia kontrasztanyaggal végezzük, amelyet a terápia gyors megkezdésére is fel lehetne használni. Itt értékeljük a koszorúerek átjárhatóságát, valamint a szívizom véráramlását és vitalitását. Az EKG és a képalkotás mellett bizonyos vérértékek, mint pl troponin or kreatin a szívizom kinázja, információt nyújthat a Egészség.
A terápia egyrészt a kockázati tényezők csökkentéséből áll. A hangsúly a beállításon van vérnyomás értékek csökkentése és a vér lipidszintjének csökkentése. Ezenkívül a beteget tájékoztatni kell a fizikai aktivitás előnyeiről és káros hatásairól dohányzás.
Akut feszesség esetén a mellkas, olyan gyógyszerek, mint például nitropreparátum adhatók arra, hogy a szívkoszorúerek rövid idő alatt kitáguljanak. Ha a koszorúér-betegség már előrehaladott állapotban van, annak mértékétől függően okklúzió a stent vagy megkerülés lehet a szív megbízható vérellátásának biztosítása érdekében. A stent a „vascularis tartás” angol szakkifejezés, és általában drótháló, amelyet a véredény nyisd ki.
Egy katéterre hajtják fel, és vagy az inguinalis artérián, vagy a csukló. Ezután a falhoz nyomja véredény léggömb segítségével nyissa ki újra az edényt, és biztosítsa a szív vérellátását. Annak érdekében, hogy megtudjuk, melyik koszorúér érintett, és hova helyezzük a stent, koszorúér angiográfia használunk, amely kontrasztanyagot használ a koszorúerek pontos képének elkészítéséhez.
Mivel a vérlemezkék a véralvadási folyamatból, mint a stent felületén feküdni és a vérrög, fontos, hogy az eljárás előtt kettős vérlemezke-aggregáció-gátlással kezdjük, és a sztent elhelyezése után folytassuk azt, hogy a stent a lehető legtovább nyitva maradjon. Megfelelő gyógyszerek az acetilszalicilsav, például clopidogrel. Vannak olyan bevonatos sztentek is, amelyeket nem szabad megengedni vérlemezkék csatolni.
A sztentet főleg friss szívrohamok vagy koszorúerek esetén használják, amelyek hamarosan bezárulnak, és viszonylag nagy esélyük van a sikerre. Ezenkívül a pácienst nem stresszeli annyira ez az eljárás, mivel csak egy szúrás az egyik artéria egyikét végzik, és nem Általános érzéstelenítés szükséges. A lehetséges mellékhatások közé tartozik a sztent gyors visszazárása, a vérrög vagy egy kimenő artéria elhelyezése a sztenten keresztül. Ez azonban ritka eset.
A CHD prognózisát nehéz felmérni, mivel annak kialakulásában mind a genetikai, mind a környezeti tényezők nagy szerepet játszanak. Különösen az iparosodott országokban a CHD még mindig gyakran halálhoz vezet. Bár a kockázati tényezőket egészséges életmód és gyógyszeres kezelés szabályozhatja, ha elég korán diagnosztizálják őket, a szívkoszorúerek károsodása gyakran késői stádiumban jelentkezik.
Ezért fontos a koszorúér-betegség korai szakaszában történő megelőzése a testmozgás révén, egészséges diéta és rendszeres Egészség orvos ellenőrzi. A koszorúér-betegség megelőzése érdekében egészséges életmódot kell követni, beleértve a kiegyensúlyozott életmódot is diéta és elegendő fizikai aktivitás. Dohányzó azonnal le kell állítani. Ha a betegség már fennáll, fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés és az előírt gyógyszerek szedése az előírás szerint.
