Bevezetés
A koszorúerek, közismert nevén koszorúér, ellátják a szív oxigénben gazdag vér. Közvetlenül a aorta szelep, a két fő ága koszorúerek felmenő részéből kerülnek elő az aorta. A bal szívkoszorúér ütőér főleg az elülső falát látja el szív a jobb koszorúér pedig ellátja a hátsó falat. Bár néhány koszorúerek viszonylag felületesen fekszik a szív izom, a szíveket mélyebben ellátják kisebb artériákon keresztül is. Ha a koszorúerek károsodtak, pl érelmeszesedés, a legrosszabb esetben ez vezethet a szívroham és a halál.
A koszorúerek szisztematikája
Tól től az aorta jelennek meg az arteriae coronariae dextra (jobb szívkoszorúér ütőér) és a sinistra (bal szívkoszorúér), amelyek előrehaladásuk során további ágakra oszlanak. A bal szívkoszorúérből származnak ütőér: A jobb koszorúérből származik: Mind a bal, mind a jobb koszorúér egy posterolaterális ramus / RPL-t eredményezhet, amely a szív hátsó részén fut. Ezt követi számos más kis ág, amelyek átfogóan ellátják a szívizomszövetet.
- Ramus interventricularis anterior / RIVA (angol szinonimája: LAD / ”left anterior descending”)
- Ramus circumflexus / RCX
- Ramus intermedius (nem mindig létezik, de viszonylag gyakran)
- Ramus interventricularis posterior / RIP
- Ramus marginalis dexter / RMD
Az American Heart Association 15 részre osztotta a koszorúereket. Az 1–4 szegmensek a jobb koszorúérnak felelnek meg, míg az 5–10 szegmensek a bal koszorúérhoz tartoznak. A 11-15 szegmensek a bal circumflex ramuszhoz tartoznak.
Ez a felosztás segíthet a tájékozódásban (pl. A leletek leírásában). A koszorúerek anomáliája olyan rendellenesség, amely a lakosság körülbelül 1% -ában van jelen, általában születése óta. Az anomáliák a koszorúerek eredetének, nyílásának és lefolyásának rendellenességeire oszthatók.
Például az egyik koszorúér eredhet a az aorta vagy akár a pulmonalis artéria, és az ellátás területétől eltérő lefutásúak. A legtöbb esetben sokáig nem okoznak kényelmetlenséget. Ha ezek nem jelentenek potenciális kockázatot, akkor az ilyen rendellenességeket jóindulatúnak nevezik.
A rosszindulatú / rosszindulatú rendellenességek olyan tüneteket okozhatnak, mint a szívszúrás vagy az ájulás, és idővel akár életveszélyessé is válhatnak. Legrosszabb esetben ezek vezethetnek szívroham vagy akár hirtelen halál. Gyakran véletlenül diagnosztizálják őket. Ha ezután további lépéseket szeretne tenni a pontos diagnózis elérése érdekében, akkor a többsoros spirális komputertomográfia a legésszerűbb és legpontosabb képalkotó módszer. Attól függően, hogy az anomáliát hogyan osztályozzák, azaz jóindulatú vagy rosszindulatú-e, a kardiológiai esemény megelőzésére további kezelési lehetőségeket lehet megvitatni és megindítani.
