A Foster-Kennedy szindrómát a megnövekedett koponyaűri nyomás és a kompresszió kombinációja jellemzi látóideg Az feltétel gyakran a neoplazmák következményei, különösen a agy. Ezért az ok-okozati kezelés elsősorban a tumor eltávolítását célozza.
Mi a Foster-Kennedy szindróma?
A Foster-Kennedy szindróma olyan betegség, amelyet két jellemző jellemez: megnövekedett koponyaűri nyomás és az an látóideg. A koponyaűri nyomás az a kifejezés, amely a agy. Ez magában foglalja mind a nyomást vér hajók és a folyadék nyomása a szövetekben. Egészséges emberben a koponyaűri nyomás 5 és 15 Hgmm között van. Robert Foster Kennedy először leírta a feltétel 1911-ben egy neurológus, aki Írországban és az Egyesült Államokban élt, és az elsők között alkalmazott elektrokonvulzív terápia pszichotikus betegekkel. Arra is törekedett, hogy megmagyarázza a háborús neurózisokat, és 1940-ben az American Neurological Association elnöke lett.
Okok
Daganat a agy felelős a Foster-Kennedy snydrome kialakulásáért. Ebben az esetben a neoplazma a homloklebeny tövében helyezkedik el, amely a frontális (frontális) területet képezi nagyagy. A homloklebeny irányítja a mozgásokat és a kognitív folyamatokat. Ez olyan magasabb szellemi képességeket is befolyásol, mint a társas viselkedés, a kreativitás, az önkontroll és a cselekvés megtervezése. Maga a neoplazma közvetett módon károsítja a testet Foster-Kennedy-szindrómában; a tünetek azért jelentkeznek, mert a daganat növekszik, következésképpen több helyet igényel. Nyomja a látóideg, amely a daganattal azonos oldalon van. A tér összenyomja a látóideget, ami megszakítja tápanyagellátását. Ennek eredményeként atrófizálódik, vagyis pazarolja. Az orvostudomány ezt a tünetet ipsilaterálisnak nevezi (ugyanazon az oldalon fekszik) optikai sorvadás. Ugyanakkor torlódás papilla formák a másik oldalon (kontralaterális). Ez egy ödéma, ahol a látóideg érintkezik a retinával. A növekvő daganat a koponyaűri nyomás növekedését is okozza: megváltoztatja a kötet-nak nek-tömeg arány a koponya.
Tünetek, panaszok és jelek
A Foster-Kennedy szindróma jeleit elsősorban a megnövekedett koponyaűri nyomás váltja ki. Ha emelkedik, olyan tünetek, mint hányinger és a hányás Kezdetben nyilvánul meg, ami az egyéneket gyakran kezdetben hibás gyomor-bélrendszeri tüneteknek téveszti. Ezt potenciálisan éberségi rendellenességek kísérik, fejfájás, fáradtság és kvantitatív tudatzavarok egészen eszik. Lassulhat a szívverés. Az orvostudomány utal bradycardia amikor az arány percenként kevesebb mint 60 szívverésre csökken egy felnőttnél. Ugyanabban az időben, vér a nyomás emelkedhet. Bradycardia és a magas vérnyomás az úgynevezett Cushing reflexnek köszönhetők. Az emelkedő koponyaűri nyomás rontja vér áramlik az agyba. Ez feltétel kritikus az emberi test számára, mert az ideg és idegdúc a sejtek már nem kapnak eleget oxigén és egyéb tápanyagok. Ha a sejtek túl sokáig alul vannak ellátva, akkor végül elpusztulnak. Nem tudnak regenerálódni. Ennek megakadályozása érdekében a Cushing-reflex beindul: okozza vérnyomás felemelkedni annak érdekében egyensúly a vérnyomás és a koponyaűri nyomás aránya. A vérnyomás elérheti a 300 Hgmm (szisztolés) csúcsértékeket. Úgy nyilvánulhat meg fejfájás, szédülés, hányinger, és alvászavarok, de előfordulhatnak tünetek nélkül is. Ezenkívül azért, mert a Foster-Kennedy-szindróma az optikát is befolyásolja idegek, az érintett egyének gyakran látászavaroktól szenvednek.
Diagnózis
A diagnózist az orvosok határozzák meg, amelyek meghatározzák a Foster-Kennedy szindróma két kardinális tünetét. A szövetben lévő szonda képes mérni a koponyaűri nyomást. Ez a mérés azonban viszonylag hajlamos a tévedésre, mivel a koponyaűri nyomás a szövet különböző területein nagyban változhat. Viszonylag könnyebb a látóideg vizsgálata. Az optikai módszerek képesek feltárni annak állapotát. Egy részletes kórtörténet segít a Foster-Kennedy szindróma diagnosztizálásában, csakúgy, mint az egyes tünetek diagnosztizálása. Képalkotó technikák, például CT vagy MRI képesek vizualizálni a daganatot. A daganat típusától és az egyedi körülményektől függően gyógyítás lehetséges, ha a daganat teljesen eltávolítható.
Szövődmények
Általában a Foster-Kennedy szindróma olyan szövődményekkel jár, mint pl hányás, fejfájásvagy hányinger mint jó néhány orvosi körülmények között. Emiatt a Foster-Kennedy szindróma nincs közvetlenül azonosítva. Az érintett gyakran szenved gyomor fájdalom vagy gyomor-bélrendszeri fertőzés tünetei. Fáradtság is előfordul, ami ritkán kompenzálható alvással. Ha a Foster-Kennedy szindróma előrehalad és nem kezelik, akkor a tudatzavarok nyilvánulnak meg. A legrosszabb esetben ezek lelassíthatják a szívverést és vezet kómás állapotba. Az agy már nincs ellátva elegendő mennyiséggel oxigén a szindróma által, ezért bizonyos idegek károsodhat és a legrosszabb esetben meghalhat. Ez lehet vezet a beteg fogyatékosságához vagy mentális károsodásához. Gyakran vannak látászavarok is és alvászavarok. Sok esetben a tumor eltávolítható, így a Foster-Kennedy-szindróma teljes mértékben kezelhető. Ha eszik történt, a beteget általában életben tartják, és gyógyszert kap. A várható élettartam a Foster-Kennedy szindróma miatt nagymértékben csökken. Ha a daganat már elterjedt az egész testben, a szindróma nem kezelhető és halálhoz vezet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mivel a Foster-Kennedy szindróma egy daganat megjelenése, ezért mindig orvosi kezelést és vizsgálatot igényel. Ez megakadályozhatja az érintett korai halálát. Orvoshoz kell fordulni, ha az érintett személy tartósan szenved hányás hányinger különösebb ok nélkül. Szigorú fejfájás, kitartó fáradtság, és kényelmetlenség a gyomor és a belek szintén jelezhetik a Foster-Kennedy szindrómát, és ezeket mindig ki kell vizsgálni. Továbbá az érintett személyek is elveszíthetik az eszméletüket, és gyakran szenvednek lassú szívveréstől. Ugyanabban az időben, magas vérnyomás az is nyilvánvaló. Ha ez hosszabb ideig magas marad, akkor ajánlott orvoslátogatás is. Hasonlóképpen, látászavarok, alvászavarok vagy súlyos szédülés a Foster-Kennedy szindróma tünetei közé tartoznak. A szindrómát általában kórházban diagnosztizálják és kezelik. Minél korábban felfedezik a daganatot és eltávolítható, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség pozitív lesz. Mivel a szindróma képes vezet a beteg és hozzátartozói pszichológiai kellemetlenségeihez további pszichológus kezelése ajánlott.
Kezelés és terápia
A terápia A Foster-Kennedy-szindróma különböző tényezőktől függ. Alapvetően az orvosoknak mérlegelniük kell, hogy az egyes esetekben melyik kezelési forma vagy terápiák kombinációja a legmegfelelőbb. Például a tumor mérete, lokalizációja és viselkedése játszik nagy szerepet. Az egyes kezelési lehetőségek előnyei és kockázatai az egyes egyének között nagyon eltérőek. A sebészek eltávolíthatják a daganatot, ha nincs ellenjavallat, és a daganat könnyen hozzáférhető. A megfelelő műtét a lehető leggondosabban szétválasztja a beteg szövetet, az egészséges agyszövet eltávolítása nélkül is. Egy másik lehetőség a sugárzás. A megfelelő feltételek teljesülése esetén a terápia szintén hasznos lehet. Továbbá az orvosok a Foster-Kennedy szindróma kapcsán fellépő egyedi tüneteket kezelik. A tudat mennyiségi zavarai különös kihívást jelentenek; betegek, akik a eszik intenzív ellátást igényelnek. Még ennél is kevésbé súlyos tudatzavarok esetén előfordulhat, hogy a betegeknek mások segítségére kell támaszkodniuk - például rendszeresen szedniük a gyógyszereket.
Kitekintés és előrejelzés
A Foster-Kennedy szindróma az emberi agy daganatának eredménye. Mivel ez nem okozó betegség, a szindróma prognózisa az alapdaganat kezelhetőségétől függ. Az orvosi ellátás igénybevétele nélkül a agytumor bekövetkezik. Ezen felül a rák a sejtek tovább terjedhetnek a szervezetben a személy véráramán keresztül, ami a rák terjedéséhez vezet. Az érintett korai halála végső soron annak az eredménye. Ha a agytumor formái kedvezőtlen helyzetben vannak, vagy ha a rák már nagyon előrehaladott állapotban van, gyakran már nem lehet megfelelő orvosi ellátást nyújtani. Ezen betegek terápiájának középpontjában az áll fájdalom megkönnyebbülés. Ha a agytumor korai stádiumban észlelik és kezelik, fennáll a gyógyulás esélye. A daganatot sebészeti beavatkozással távolítják el. Ezt követi rák terápia a rákos sejtek újbóli kialakulásának megakadályozására. Ha a kezelés szövődmények nélkül folytatódik, helyreállhat. Ugyanakkor másodlagos tünetekre és hosszabb gyógyulási folyamatra kell számítani. Sok beteg számára életen át tartó károsodások maradnak. Ezenkívül minden erőfeszítés ellenére az agydaganat bármikor kiújulhat, ami Foster-Kennedy szindrómát eredményezhet.
Megelőzés
A Foster-Kennedy szindróma nincs közvetlen megelőzésben. A betegség korai felismerése megakadályozhatja a súlyosabb szövődményeket. Ha a daganat már nagyon messzire terjedt, ez megnehezítheti vagy akár lehetetlenné is teheti az eltávolítását.
Utókezelés
A Foster-Kennedy szindróma utókezelése attól függ, hogy a kórokozó daganat kezelhető-e és sikeresen eltávolítható-e. Ha nem, a késői észlelés időzítése vagy áttétek miatt, vakság és a halál küszöbön áll. Az utógondozásban csak annyit lehet tenni, hogy megpróbálja az élet hátralévő napjait minél fájdalommentesebbé és szenvedésmentesebbé tenni. Ha azonban a kiváltó daganat sikeresen besugározható, akkor kezelni kell kemoterápiás kezelés majd megműtötték, a Foster-Kennedy-szindróma utókezelése más. A nyomon követési időszakban ügyelni kell arra, hogy az összenyomott látóideg helyreálljon és enyhítse a koponyaűri nyomást. Ezenkívül az űrfoglaló daganat műtéte súlyos utóhatásokat hagyhat maga után. Hogy ezek mennyire javíthatók, az egyedi esettől függ. Problémás módon a kiváltó daganat gyakran csak később következik be a tünetek alattomos megjelenése miatt. A Foster-Kennedy szindróma tünetei kezdetben más betegségeket jeleznek. Ezeket gyakran nem tekintik veszélyesnek. Ez általában késlelteti az első orvoslátogatást. Miután a tumor a Foster-Kennedy szindróma okaként található, a kezelés gyakran sikeres. Azonban, metasztázisok már kialakulhatott. A látóideg és az agy károsodása helyrehozhatatlan lehet. Ebben az esetben a nyomon követés sikere nem biztos, hogy olyan hangzatos, mint a korai felismerés esetén.
Itt tudod megtenni magad
Általánosságban elmondható, hogy az önsegítés lehetőségei Foster-Kennedy szindrómában viszonylag korlátozottak. A kezelés sikere és a betegség további lefolyása nagymértékben függ a daganat mértékétől. Minél korábban észlelik, annál nagyobb a valószínűsége a betegség pozitív lefolyásának. Sok esetben az érintettek pszichológiai kezeléstől függenek. A közeli barátokkal vagy rokonokkal való beszélgetés nagyon pozitív hatással lehet a betegség lefolyására. A beszélgetés más érintett személyekkel vagy más rákos betegekkel is enyhítheti a pszichológiai kellemetlenségeket. Mivel a Foster-Kennedy-szindróma a beteg állandó fáradtságához és kimerüléséhez is vezet, családjának és barátainak támogatnia kell őt mindennapjaiban. A betegnek könnyebben kell tennie a testét, és nem szabad semmilyen megerőltető tevékenységet folytatnia. A családnak ellenőriznie kell a gyógyszerek rendszeres bevitelét is. Mivel a beteg rokonai gyakran szenvednek pszichológiai panaszoktól ill depresszió, ezeknek az embereknek is tanácsos a pszichológiai kezelés. Ezzel megelőzhető a súlyos hangulat.
