A gliomatosis cerebri elsődleges típus agy tumor. A Gliomatosis cerebri-t a diffúz beszivárgás jellemzi a agy, ami másokra is jellemző gliomák. Ennek a behatolásnak a mértéke miatt a daganat szilárd szerkezete másodlagos szerepet játszik. A Gliomatosis cerebri nagyon ritka betegség, gyakran előfordul a be nem jelentett esetek száma, amelyek gyanúja a betegség alacsony szintű ismerete.
Mi a gliomatosis cerebri?
Elvileg a gliomatosis cerebri alacsony prevalenciával fordul elő. Részben a gliomatosis cerebri klinikai párhuzama létezik bizonyos típusú agyvelőgyulladás. Ez egy elsődleges agy tumor diffúz infiltrációval jellemezhető. Nevin orvos 1938-ban írta le először a gliomatosis cerebrit. Az egész világon eddig csak mintegy 200 gliomatosis cerebri-eset ismert. A gliomatosis cerebri általában felnőtt betegeknél fordul elő. Itt a gliomatosis cerebri gyakrabban fordul elő időskorú embereknél. Egyes esetekben azonban a gliomatosis cerebri a ben élő embereket is érinti gyermekkor. Ezenkívül lehetséges a gliomatosis cerebri előfordulása kutyáknál. A Gliomatosis cerebri-t az jellemzi, hogy a nagyagy érintett a betegség. Ezenkívül a gliomatosis cerebri tipikus rendellenességei is megfigyelhetők a kisagy és a agytörzs, valamint a hátsó medulla. A WHO irányelvei szerint a gliomatosis cerebri a centrumot érintő harmadik fokú daganatokhoz tartozik idegrendszer.
Okok
A cerebri gliomatosis pontos okai jelenleg nem ismertek. Így a WHO szerint tisztázatlan patogenezissel rendelkező agydaganatról van szó. A Gliomatosis cerebri az agy szürke és fehér anyagának specifikus sejttípusait érintő szaporodás eredményeként alakul ki. Míg a gliomatosis cerebri pontos körülményei többnyire ismeretlenek, az orvosok egyes betegeknél kimutatják a genetikai mutációkat. A kutatók jelenleg azt feltételezik, hogy a gliomatosis cerebri folyamatosan progresszív de-differenciálódási folyamatok révén fejlődik ki. Maguk a sejtek alig rosszindulatúak. A gliomatosis cerebri azonban tipikus növekedési magatartása miatt az agy rosszindulatú daganatai közé tartozik.
Tünetek, panaszok és jelek
A legtöbb esetben a gliomatosis cerebri a agytörzs, mindkét féltekéje nagyagy, a kisagy, Vagy a gerincvelő. A daganatot az idegszövet diffúz infiltrációja jellemzi. Míg az egyes sejtek alig rosszindulatúak, a gliomatosis cerebri átfogó szerkezete miatt erősen rosszindulatú daganat. A gliomatosis cerebri tünetei egyedi esetekben elsősorban a daganat helyétől függenek. A legtöbb esetben azonban a gliomatosis cerebri tünetei viszonylag nem specifikusak, így a rosszindulatú agytumor gyakran késik. Például a gliomatosis cerebri miatt a betegek gyakran szenvednek fejfájás hogy folyamatosan növekszik a súlyossága. A gliomatosis cerebri miatti epilepsziás rohamok szintén lehetségesek. Általában a gliomatosis cerebriben szenvedők jelentős mentális és viselkedési változásokat mutatnak, és ezek érintettek emlékezet rendellenességek. Sokkal ritkábban a gliomatosis cerebri következtében bénulással, diszkinéziákkal és érzékenységi zavarokkal járó iszkémiás tünetek alakulnak ki.
Diagnózis
Sok esetben a gliomatosis cerebri diagnózisa viszonylag későn és a betegség előrehaladott stádiumában történik. Ez elsősorban azoknak a nem specifikus tüneteknek köszönhető, amelyek a gliomatosis cerebrit jellemzik a betegség kezdetén. A betegek gyakran nem fordulnak orvoshoz, amíg a gliomatosis cerebri súlyos tünetek, például bénulás vagy súlyos emlékezet problémák. Így a beteginterjú kezdetben a pontos tünetekre, valamint a betegség tüneteinek megjelenésére összpontosít. Általában az orvos családtörténetet is készít annak érdekében, hogy a rokonokban bármilyen jelet szerezzen hasonló betegségekről. Az orvos a klinikai vizsgálatot elsősorban képalkotó technikák segítségével végzi, a beteg agyára összpontosítva. A legtöbb esetben MRI-t és CT-vizsgálatot használnak a gliomatosis cerebri diagnosztizálására. A betegek gyakran kapnak kontrasztanyagot a vizsgálat előtt, ami láthatóvá teszi az agy különböző struktúráit. Elhalt egyéneknél a biopszia figyelembe lehet venni a halál okának meghatározását és a gliomatosis cerebri azonosítását.
Szövődmények
Mivel a gliomatosis cerebri az agy daganata, a rák előfordul. Mint minden más daganat esetében, ez is jelentős kellemetlenségeket és a legrosszabb esetekben halált okozhat. Általános szabály, hogy a gliomatosis cerebri súlyos fejfájás, amely átterjedhet hátulra vagy nyak. Ezenkívül rohamok fordulnak elő a test különböző területein, és epilepszia tovább fejlődhet. Az érintett személy mindennapi életét jelentősen korlátozza a betegség. A viselkedésben is változások következnek be, és emlékezet szintén zavart okozhat. Sok esetben a betegek már nem tudnak helyesen emlékezni az eseményekre, így más emberek segítségétől függenek a mindennapi életben. Az érzékenységet a daganat is megzavarhatja. A legtöbb esetben a rokonok is szenvednek pszichológiai kényelmetlenségektől. Mivel a műtéti kezelés nem lehetséges, a daganat sugárzás segítségével eltávolítható terápia. A legtöbb esetben azonban nem lehet teljesen eltávolítani a daganatot. Emiatt a várható élettartam a diagnózis után egy évre csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha az érintett személy visszatérő betegségben szenved fejfájás, aggodalomra ad okot. Ha a fájdalom intenzitása növekszik vagy tovább terjed, orvoshoz kell fordulni. A fájdalom a gyógyszeres kezelést teljesen el kell kerülni, amíg orvoshoz nem fordulnak. További szövődmények léphetnek fel, és emellett a gliomatosis cerebri továbbra is akadálytalanul terjed. Ezt lehetőleg meg kell akadályozni. Ha funkcionális zavarok lépnek fel, ezt szokatlannak tekintik. Az ok tisztázásához orvoslátogatás szükséges. Ha motoros problémák, bénulás vagy a mozgásszervi rendszer korlátai fordulnak elő, orvosra van szükség. Az epilepsziás rohamokat orvosnak mindig átfogóan kell megvizsgálnia. Ha problémák vannak a látással, hallással vagy egyensúly, orvosi ellátásra van szükség. Szenzoros problémákat is meg kell vizsgálni és kezelni kell. A betegség érzését, az általános rossz közérzetet, a csökkent teljesítményt vagy a könnyedséget orvosnak kell megvizsgálnia. Fáradtság, fokozott alvásigény vagy nyomásérzet a fej orvosnak tisztáznia kell. Pszichológiai problémák esetén is szükség van orvoslátogatásra. Szorongás, alvászavarok vagy szociális visszahúzódás esetén orvoshoz kell fordulni. A viselkedési rendellenességeket, a belső nyugtalanságot vagy a személyiségzavarokat be kell mutatni az orvosnak.
Kezelés és terápia
A lehetőségek terápia a gliomatosis cerebri aránya viszonylag korlátozott. A műtéti eltávolítás agytumor általában nem lehetséges, mert a gliomatosis cerebri nem érhető el egy ilyen műtét számára. Bár sugárzás terápia lehetőség, általában megköveteli a teljes agy besugárzását, valamint az gerincvelő a. súlyos helyi bezárása miatt agytumor. A kemoterápiás megközelítéssel végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a gliomatosis cerebri átmenetileg visszafejlődik. Az ügynök temozolomid különösen sikeresnek bizonyult. Azonban a gliomatosis cerebri általános prognózisa viszonylag kedvezőtlen. A gliomatosis cerebri teljes gyógyítása általában nem lehetséges. A betegek a diagnózis után átlagosan 14.5 hónapot élnek.
Kitekintés és előrejelzés
Kezelés nélkül vagy a betegség előrehaladott stádiumában a gliomatosis cerebri prognózisa nagyon kedvezőtlen. A rák az életmód és a közérzet súlyos károsodását okozza. A legtöbb esetben az érintett korai halála következik be. A betegség egészének halálozási aránya magasnak minősíthető, és a diagnózis után körülbelül 14 hónap. A korlátozott kezelési lehetőségek mellett az általában nagyon késői diagnózis a felelős. Ha a daganatot időben észlelik, a prognózis a szöveti változások helyéhez kapcsolódik. Elég ritka esetekben a daganat kedvező helyzetben van, és sebészeti beavatkozással eltávolítható. Később, rák a terápiát úgy kezdik meg, hogy a kiújulás lehetőség szerint kizárható legyen. A gliomatosis cerebri-re jellemző a tumor kedvezőtlen helyzete. Ebben az esetben mérlegelni kell, hogy elvégezhető-e műtéti beavatkozás, vagy az életen át tartó károsodás és a működési zavar túl magas-e. Gyakran fennáll annak a veszélye, hogy az érintett személy személyisége megváltozhat a beteg szövet műtéti eltávolításakor. Ezért a legtöbb betegnél nem végeznek műtétet. Normális esetben az agydaganatot sugárzással kezelik. A kezelés célja a tumor visszafejlődésének előidézése.
Megelőzés
Megelőző intézkedések a gliomatosis cerebri tekintetében nem ismertek. A betegség kialakulásának okait a gliomatosis cerebri esetében nagyrészt nem tárják fel.
Követés
A legtöbb gliomatosis cerebri esetben nincs lehetőség utókezelésre. Ebben az esetben az érintett elsősorban a betegség korai felismerésétől és kezelésétől függ, mivel csak így lehet megelőzni a további szövődményeket. Öngyógyulás nem következhet be, így orvosi kezelés nélkül az érintett ember várható élettartama jelentősen csökken. Még a gliomatosis cerebri sikeres kezelése után is rendszeres utóvizsgálatot kell végezni a daganatok megismétlődésének megelőzése vagy korai stádiumban történő felderítése érdekében. A kezelés ebben az esetben általában sugárterápia, bár gyógyszerek is alkalmazhatók a gliomatosis cerebri kezelésére. Az érintett személy tehát a gyógyszer helyes és rendszeres bevitelétől függ a betegség megfelelő kezelése érdekében. A család és a barátok támogatása és gondozása szintén nagyon fontos az érintett személy támogatása és a mindennapi életében. Ebben a folyamatban a pszichológiai támogatás is nagyon fontos. Bizonyos esetekben sebészeti beavatkozásokra is szükség van. Ebben az esetben az érintettnek mindig meg kell pihennie egy ilyen művelet után, és közben gondoskodnia kell testéről.
Mit tehetsz te magad
A Gliomatosis cerebri egy agydaganat kialakulása a WHO 3. fokozatának megfelelően, olyan kúrával, amelyet nem lehet egyértelműen megjósolni. A betegre gyakorolt hatás és a betegséghez kapcsolódó korlátozások szintén meglehetősen eltérőek lehetnek. Ezért nagyon függ a gliomatosis cerebri formájától és súlyosságától, hogy a beteg milyen önsegélyformákat alkalmazhat, és hogyan kezeli mindennapjait. A legtöbb esetben gondozó hozzátartozók segítségére vagy ápolási szolgáltatásra van szükség. A gliomatosis cerebriben szenvedő betegeket irányítani és támogatni kell ahhoz, hogy a mindennapi életüket a lehető leghosszabb ideig önállóan és önállóan tudják kezelni. Ez bizalmat ad a betegeknek saját képességeikben és javítja életminőségüket, ami gyakran pozitívan befolyásolja a betegség lefolyását és a terápiát. A test teljesítményének és motoros képességeinek fenntartása érdekében a rehabilitációval támogatott gyakorlatok nagyon hasznosak abban, hogy a betegek hosszabb ideig mozoghassanak. Ha az agy azon területei érintettek, amelyek befolyásolják a gondolkodást és a memóriát, akkor a beteget olyan személy támogathatja, aki gondoskodik az adminisztratív feladatokról, és például a hatóságokkal foglalkozik Egészség biztosítás. Az egyszerű mentális játékok és gondolatgyakorlatok javíthatják a klinikai képet. Fontos megnyugtatni a beteget, hogy jól ápolják.
