Diszlexia, diszlexia, elszigetelt vagy körülírt olvasási és helyesírási gyengeség, LRS, olvasási és helyesírási rendellenesség, részleges teljesítménygyengeség, részleges teljesítményzavar.
Meghatározás
A diagnózis diszlexia általában olyan megfigyelések eredménye, amelyek azt mutatják, hogy az írott nyelv területén vannak olyan problémák, amelyek nem a nem megfelelő oktatás miatt következnek be, és amelyek kizárólag a diszlexia területéhez kapcsolódnak. A tünetek mindig meghatározott jellegűek, ami azt jelenti, hogy nem minden tünetnek kell mindig érvényesülnie a gyermekre. Ezzel szemben a tünetek listája soha nem állíthatja teljesnek, mivel mindig új tünetek jelentkezhetnek.
Rendszerint azonban a következő tünetek jellemzően újra és újra megfigyelhetők a diszlexiás gyermekeknél:
- Lassú és megáll
Hasonló a fogalom történelmi változásához diszlexia, a diagnózis különbségei is észrevehetők. Még ma is vannak különböző diagnosztikai eljárások és megközelítések. Elvileg a diszlexia területén a problémák éppen akkor jelentkeznek, amikor a hibatípusok (lásd a definíciót) felhalmozódnak, és egyéb tipikus tünetek észrevehetővé válnak, a szülők és a tanár közötti megbeszélésre kell sor kerülni.
Az első diagnosztikai eljárások általában az iskolában már megtörténhetnek. Ha további diagnosztikai eljárások (például intelligencia-diagnosztika) válnak szükségessé, az iskolai pszichológiai szolgálat hívható. Ön is felveheti a kapcsolatot a környéken lévő oktatási tanácsadó központokkal, vagy saját maga gyermek- és ifjúságpszichológussal.
Általános szabály, hogy a diagnosztikai eljárást egy előzetes beszélgetéssel kell kezdeni. Az interjú során megvitathatók az egyes események, amelyek következtetéseket vonhatnak le az olvasási és helyesírási gyengeség (diszlexia) jelenlétéről. Ezek lehetnek például korai pre-, peri- vagy postnatalis események gyermekkori betegségek, családi és iskolai helyzet, munkahelyi magatartás, stresszhelyzetek kezelése stb.
Csak az első kontaktinterjú után lehet szabványosított vizsgálati eljárásokat alkalmazni, amelyek következtetéseket vonhatnak le a gyermek egyéni teljesítményéről. Általános szabályként intelligencia tesztet, valamint olvasási és helyesírási tesztet hajtanak végre. A diagnosztika nemcsak a problémák megnevezését célozza, hanem elsősorban annak biztosítását, hogy célzott és egyénileg orientált támogatást nyújtsanak.
A két „fördern” és „Diagnostik” szó alkotja a „Förderdiagnostik” összetett szót, amelynek tartalmát az alábbiakban tárgyaljuk. Különösen akkor, ha a hibatípusok (lásd a definíciót) felhalmozódnak, és egyéb tipikus tünetek nyilvánvalóvá válnak, megbeszélést kell folytatni a szülők és a tanár között. Az első diagnosztikai eljárások általában az iskolában már megtörténhetnek.
Ha további diagnosztikai eljárások (például intelligencia-diagnosztika) válnak szükségessé, az iskolai pszichológiai szolgálat hívható. Ön is felveheti a kapcsolatot a környéken lévő oktatási tanácsadó központokkal, vagy saját maga gyermek- és ifjúságpszichológussal. Általános szabály, hogy a diagnosztikai eljárást egy előzetes beszélgetéssel kell kezdeni.
Az interjú során megvitathatók az egyes események, amelyek következtetéseket vonhatnak le az olvasási és helyesírási gyengeség (diszlexia) jelenlétéről. Ezek lehetnek például korai pre-, peri- vagy postnatalis események gyermekkori betegségek, családi és iskolai helyzet, munkahelyi magatartás, stresszhelyzetek kezelése stb. Csak az első kontaktinterjú után kell alkalmazni a szabványosított vizsgálati eljárásokat, amelyek következtetéseket vonhatnak le a gyermek egyéni teljesítményéről.
Általános szabályként intelligencia tesztet, valamint olvasási és helyesírási tesztet hajtanak végre. A diagnosztika nemcsak a problémák megnevezését célozza, hanem elsősorban annak biztosítását, hogy célzott és egyénileg orientált támogatást nyújtsanak. A két „fördern” és „Diagnostik” szó alkotja a „Förderdiagnostik” összetett szót, amelynek tartalmát az alábbiakban tárgyaljuk.
A „Förderdiagnositk” kifejezést olyan diagnosztikai eljárás leírására használják, amely nem elégséges a diagnózis felállításához, de azt állítja, hogy konkrét állításokat tesz a megfelelő támogatás és terápia vonatkozásában. Az előrehaladási diagnosztika célja ennek elkerülése a „diszlexia diagnosztizálásával”. ”Felismerték minden probléma alapvető gonoszságát, és most nyugodhat a diagnózis. Különösen a 70-es és 80-as években, amikor a diszlexiát „divatnak” nyilvánították, a diszlexia diagnózisa esélyt adott arra, hogy elkerülje a diszlexia kezelésének problémáit. E konkrét diagnózisnak inkább a testmozgás speciális formáival kell segítenie a problémák ellensúlyozását.
Különleges módon a hibadiagnosztika kiértékeli a hibákat, és hozzárendeli őket a különbözőekhez tanulás és tipizált módon támogassa a területeket. Mint már említettük, a „Förderdiagnostik” kifejezés két részből áll. Egyrészt a differenciált diagnosztikára helyezik a hangsúlyt, másrészt azonban reméljük, hogy ezek a diagnosztikák konkrét állításokat fognak tenni az egyénileg orientált támogatással kapcsolatban is.
Promóció + diagnosztika = promóciós diagnosztika. A promóciós diagnosztika része:
- Az alapkészségek elemzése és az első tipikus problémákat bemutató tanulási megfigyelés (lásd fent)
- A gyermek fejlődésében jelentkező problémák és rendellenességek azonosítása (pre-, peri-, postnatalis probalms, csökkentett olvasásfogyasztás a családon belül, a szülők példaképe)
- Az intelligencia diagnosztikája, amelynek során ügyelni kell az intelligencia tesztek használatára, amelyek nem írott nyelven alapulnak. Az ilyen intelligencia teszteket „nem verbális intelligencia teszteknek” nevezzük.
Céljuk, hogy megakadályozzák az intelligencia elvesztését a meglévő problémák miatt
Az alapkészségek az alapok, amelyek különös jelentőséggel bírnak az írott nyelv elsajátítása szempontjából. Az olvasási és (jogi) íráskészség elsajátításával kapcsolatban ezek a következők:
- Finom motorikus készségek (= a szó írásmódjának ismerete és ezen ismeretek forgalma)
- Hangok elemzésének képessége (hang = a szóban elhangzott betűk, amelyek a helyesírással ellentétben (A, Be, Ce) csak akkor ejtik ki, ahogy a szóban használják: FA - B AU M, ahol B-t nem BE-ként beszélik, Az AU-t nem A és U, M-t EM-ként beszélik)
- Auditív diszkriminációs készségek (még a fülekkel szembeni kis különbségek észlelésének képessége is, például a hangokban: bd, gk,… vagy szavakban: nadrág - nyúl stb.)
- Kinesztétikai diszkriminációs készségek (= képesség mozgások végrehajtására és azok észlelésére.
Az írott nyelv elsajátítása terén ez a beszédkészülék finom mozgására utal, pl
A diszlexia (részleges teljesítménygyengeség) normális vagy átlag feletti intelligenciát jelent. A problémák elszigetelten fordulnak elő a területen. Az intelligencia mérésére használt intelligencia teszt változó. Mivel az intelligencia hányadosa önmagában nem általános mérőszám, csak az adott teszteljárással kapcsolatos intelligencia jelenlegi állapotát tükrözi, egy szakértői véleményben meg kell jegyezni, hogy mely eljárásokat alkalmazták.
Mivel sokféle eljárás létezik az intelligencia hányadosának meghatározására, ezáltal az intelligencia és az egyén fejlettségi állapotának mérésére, itt csak néhány teszteljárást tárgyalunk példaként. Ez egyrészt a HAWIK (Hamburger Wechsler Intelligenztest für Kinder) és a CFT (Culture Fair Intelligence Test) elég gyakori használatának tudható be. A HAWIK különféle alteszteken keresztül tesztel, például: képkiegészítők, általános ismeretek, számítási gondolkodás stb.
a gyakorlati, verbális és általános intelligencia. A CFT méri a gyermek egyéni képességét a szabályok felismerésére és bizonyos jellemzők azonosítására. Azt is méri, hogy a gyermek mennyire képes a verbális problémák felismerésére és megoldására. A teszt öt különböző részvizsgálatból áll.
