Gyulladásos emésztőrendszer

A kifejezés emésztőrendszer összefoglalja az elfogyasztott ételek felszívódásáért, csökkentéséért, szállításáért, felhasználásáért és kiválasztásáért felelős számos szervet. Ide tartoznak a szájüreg val vel nyelv, fogak és nyálmirigyek, a nyelőcső, gyomor, vékonybél és a vastagbél, hanem azok a szervek is, amelyek az emésztéshez nélkülözhetetlen anyagokat termelnek, mint pl a hasnyálmirigy, epehólyag és a máj. Mindezek a szervek gyulladhatnak, ami néha specifikus tünetekben is megnyilvánulhat.

A gyulladás lehet akut vagy krónikus. Az egyik krónikus gyulladásról beszél, amikor hetekről hónapokra ismétlődő gyulladások jelentkeznek. A következőkben röviden bemutatjuk egyes szervek legfontosabb, leggyakoribb gyulladásait, különösen azokat, amelyek felelősek az élelmiszer-összetevők aprításáért, szállításáért és felszívódásáért. A következő szövegek elsősorban áttekintést nyújtanak.

Gyomorégés

  • Ok: A nyelőcső és a gyomor van egy záróizom, amely csak akkor nyílik meg, ha olyan ételt fogyasztunk, amelynek át kell jutnia a gyomorba. Az étel bevitele között ez az izom szorosan lezárja a gyomor a nyelőcső felé, hogy savas gyomornedv ne kerülhessen át a nyelőcsőbe. Ha azonban ez az izom legyengül, így már nem tudja teljesen elnyelni záró funkcióját, a maró hatású gyomorsav belép a nyelőcsőbe.

    Az egészséges ember gyomrában lévő nyálkahártyával ellentétben a nyelőcső nyálkahártyája nem sósavra készült, és gyulladhat. A nyelőcső gyulladása más néven ismert nyelőcsőgyulladás. Továbbá a nyelőcső nyálkahártyája láthatóan károsodhat.

    A tünetek akkor is jelentkeznek, ha a záróizom nagyrészt ép, de a szokásosnál több gyomorsav termelődik. Különösen ez a helyzet egy egészségtelen diéta és a stressz.

  • Tünetek: A gyomorégés, amint a neve is mutatja, a égő szenzáció a szegycsont. Az érintett személyek kísérete esetenként keserű-savanyúságot hall íz a száj.

    Ezek a tünetek leggyakrabban étkezés után, valamint kávé, alkohol és cigaretta fogyasztása után jelentkeznek. Súlyosak, ha laposan fekszenek. A legrosszabb esetben, különösen fekve, a gyomorsav áramolhat a tüdőbe, ami köhögési rohamokhoz vezet és helyettesíti a záróizmait.

  • Diagnózis: A diagnózist gyakran az orvos állítja fel a beteg tünetei alapján.

    Egy ún gasztroszkópia, egy kis kamerával, amelyet a nyelőcsőbe és a gyomorba helyeznek, fel lehet mérni, hogy a nyálkahártya károsodása és a nyelőcső gyulladása milyen mértékben fejlődött. Ezenkívül pH-mérést lehet végezni a nyelőcsőben a sósav kimutatására. A nyelőcső és a gyomor közötti záróizom nyomásmérése információt nyújthat arról, hogy milyen jól látja el funkcióját.

  • Terápia:Gyomorégés ma már nagyon gyakori feltétel az iparosodott országokban, és számos gyógyszer áll rendelkezésre a tünetek enyhítésére.

    Egyesek csökkentik a sósav termelését a gyomorban, mások semlegesítik a gyomorsavat. Az, hogy melyik gyógyszer felel meg a legjobban az érintett személy tüneteinek, attól függ, hogy a tünetek milyen mértékben fejlődtek és mennyi ideig tartottak. A beteget kezelő orvos erről részletesebb tájékoztatást adhat. Ha a gyógyszeres kezelés nem jár sikerrel, akkor is fennáll egy kisebb műtéti beavatkozás lehetősége, amelynek során a gyomor egy részét kívülről a nyelőcső körül helyezik el. A táplálékbevitel eredményeként a gyomor megtelik, ami ezt követően összenyomja a nyelőcsövet, és ezáltal megakadályozza a hibás