Tetanusz fertőzés (merevgörcs) továbbra is az egyik legveszélyesebbnek tartják fertőző betegségek. Ebből adódóan, tetanusz az oltást a legtöbb orvos elengedhetetlennek tartja a betegségek megelőzésére sérülés esetén.
Mi a tetanusz oltás?
A tetanusz oltást adnak be a védelem érdekében sebek a rendkívül veszélyes tetanuszfertőzés kockázatától, amely az esetek egyharmadában végzetes. A védekezés érdekében a tetanusz vakcinát adják be sebek a rendkívül veszélyes tetanuszfertőzés kockázatától, amely az esetek egyharmadában végzetes. Ez a betegség tetanusz esetén görcsöket és bénulást okoz baktériumok seben keresztül jutottak be a testbe. Tetanusz baktériumok (Clostridium tetani) spóraként jelen vannak a környezetünkben mindenütt, például a talajban, a porban, a fában és a földön bőr, és az állatok kiválasztásában is. Ezek baktériumok csak annak hiányában tud boldogulni oxigén, ezért takarják nyitva sebek elősegítheti a fertőzést. A tetanusz betegségét a baktériumok által felszabadított toxin váltja ki. Tetanusz elleni oltás magában foglalja a tetanol injekcióját egy izomba, egy oltóanyag, amely védelmet nyújt a toxinok (tetanus toxinok) ellen, káros hatásaik semlegesítésével. Még akkor is, ha sérülés esetén nincs elég oltásvédelem, tetanusz oltás gyorsan beadva általában megelőzhető a fertőzés. Tetanusz elleni oltás mint megelőző és védőintézkedés különösen fontos, mivel a tetanusz ellenszere még nem áll rendelkezésre.
Funkció, hatás és célok
Tetanusz-oltás nélkül állandó a fertőzés veszélye. Ezért az Oltási Állandó Bizottság (STIKO) az alapvető immunizálást és a rendszeres erősítőket javasolja, mert a megszerzett oltóanyag-védelem csak egy bizonyos ideig tart. Friss sérülés esetén emlékeztető oltást javasolnak a 60 évesnél idősebb érintett személyek számára is, ha az utolsó tetanusz elleni oltás több mint öt évvel ezelőtt történt. Az oltásvédelemmel nem rendelkező és megsérült egyéneknek azonnal orvoshoz kell fordulniuk, hogy tetanusz elleni oltást kapjanak. Három lövés alapimmunizálását legalább négy hetes időközönként végezzük, és általában más oltásokkal együtt adják, amíg a gyermek még csecsemő. Ha kimaradt, pótolható későbbre. Miután elvégeztük a teljes alapimmunizálást, azt nem kell megismételni egy életen át. A tetanusz elleni oltást azonban fel kell frissíteni, először 5–6 éves, majd 9–17 éves kor között, általában más fontos oltásokkal kombinálva, például a torokgyík, pertussis és gyermekbénulás. Fontos megjegyezni, hogy a felnőtteknek kb. Tízévente meg kell kapniuk a tetanusz elleni oltást. Tetanusz elleni oltást injektálunk a felkar izomba. Ez egy úgynevezett elhalt oltás, mert csak a tetanusz baktérium legyengült, ártalmatlanná tett toxinját (tetanus toxint) tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy bár az oltott személyben nem alakul ki fertőzés, a szervezetben egy kívánt védekezési reakció vált ki. A tetanusz oltás okozza a immunrendszer termelni antitestek a tetanus fertőzés ellen. A tetanusz vakcina védettségi aránya közel 100%.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Maga a tetanusz vakcina nem okozhat tetanusz betegséget, mert a vakcina csak a baktérium ártalmatlanná vált toxinját tartalmazza. Másrészt a tetanusz elleni oltás nem nyújt tartós védelmet, ezért rendszeresen fel kell frissíteni, amiről sokan nincsenek tisztában. Különösen az idősebb, 60 év feletti emberek gyakran elfelejtik az emlékeztető oltást. A tetanuszfertőzés azonban éppen ennek a népességcsoportnak jelent nagyobb kockázatot, mint a fiatalabbak esetében. Bizonyos esetekben a tetanusz elleni oltást csak az orvossal végzett alapos megbeszélés után szabad elvégezni, pl. Ha az érintett személy súlyos immunrendszer vagy a szerek amelyek gyengítik a test saját védelmét. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a páciens korábban komoly nehézségeket tapasztalt az oltás után. Óvatosan kell eljárni műtét előtt vagy közben is terhesség. Annak ellenére, hogy a tetanusz oltást inaktivált vakcinával adják be, és ezért általában jól tolerálható, az injekció beadásának helyén gyakran bőrpír, érzékenység, viszketés vagy duzzanat jelentkezik a szervezet saját védekezésének stimulálása miatt. Egyéb mellékhatások ritkábban fordulnak elő. Például az érintettek súlyos duzzanatot, hőmérséklet-emelkedést vagy láz, fejfájás, izom fájdalom vagy gyomor-bélrendszeri kényelmetlenség az oltás után. De ezek a panaszok általában néhány nap múlva megszűnnek. Az allergiás reakciók még ritkábbak, és csak egyes esetekben fordulnak elő idegrendszer rendellenességek fordultak elő a tetanusz oltás után.
