Méhnyakrák (méhnyakrák)

Méhnyakrák (cervical carcinoma) egy olyan ráktípusot ír le nőknél, amelyben a daganatok a méh - A méhnyak. Az első tünetek lehetnek váladékozás és időszakos vérzés. A szűrés általában lehetővé teszi a rák korai szakaszban. Ha azonban a kezelést nem korán hajtják végre, akkor csökken a gyógyulás esélye, és halálos kimenetek lehetségesek. A korai felismerés szűrése mellett méhnyakrák elleni oltás a rák kialakulásának kockázatának egyik módja. Rák: ezek a tünetek figyelmeztető jelek lehetnek

Mi a méhnyakrák?

Méhnyakrák, más néven méhnyakrák, a daganat alsó része méh: a méhnyak. Ez egy nyálkahártyával bélelt csőszerű kapcsolat a méh és a hüvely. A legalacsonyabb végén, azaz a méhnyak a hüvelybe, a méhnyak. A méhnyak szöveti változásai gyakran elődjei méhnyakrák. Gyakran ezek a prekurzorok egy szűrővizsgálat során kimutathatók, majd megfelelően kezelhetők. Továbbá, méhnyakrák elleni oltás (HPV oltás) segít megelőzni a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Méhnyakrák - Getty Images / newannyart

Mennyire gyakori a méhnyakrák?

Nyaki rák a tizedik leggyakoribb női daganat, évente körülbelül 4,400 nő alakítja ki Németországban. 2020-ban nyaki rák volt a daganat, amely világszerte a nőknél a harmadik legtöbb halálesetet okozta (utána) emlőrák és a tüdő rák). Biztató, hogy az új esetek és a halálozási arány például az 1970-es évekhez képest alacsonyabb, és több daganatot fedeznek fel korai stádiumban (tízből körülbelül négy nőt diagnosztizálnak az I. stádiumban), ami jobb prognózist jelent nekik. Ez ismételten hangsúlyozza a rák korai felismerésének fontosságát. A diagnózis statisztikai átlagéletkorának két csúcsa van: 20 és 55 év.

Okok: Hogyan alakul ki a méhnyakrák?

A méhnyakrák az egyik rák, amelynek fejlődését elősegítheti egy vírus. Ezért a humán papillomavírust (HPV) tekintik központi oknak. Valószínűleg csak bizonyos „magas kockázatú” HPV-típusok fertőzésével alakul ki egyáltalán a daganat, bár nem minden fertőzés jelenti szükségszerűen azt, hogy egy nő később méhnyakrákot fog kialakítani. A vírus fertőző - az átvitel keresztül bőr érintkezés az intim területen vagy nemi aktus során. Kockázati tényezők a papillomavírus okozta fertőzés ezért nem védett és korai nemi aktus, sok különböző szexuális partner és rossz szexuális higiénia - azokban az országokban, ahol sok férfit körülmetélnek, a daganat ritkábban fordul elő. Egyéb tényezők, amelyek elősegítik a rák kialakulását a HPV-fertőzés mellett:

• A „tabletta” szedése hosszú ideig.
• Nagyszámú terhesség és születés
• Immunhiányok, például olyanok, amelyeket betegség, gyógyszeres kezelés vagy szervátültetés okoz
• Dohányzó
• Esetleg a nemi szervek egyéb fertőzései más kórokozókkal, mint pl herpesz szimplex vagy chlamydia.

A rossz táplálkozási állapot és a genetikai tényezők hatása jelenleg még vita tárgyát képezi. A méhnyakrák prekurzorai általában a szöveti elváltozások (dysplasia) nyálkahártya a méhnyak területén. Gyakran több évig vagy akár évtizedig tart, amíg ez rákká fejlődik.

A méhnyakrák tünetei

Gyakran a méhnyakráknak alig vagy egyáltalán nincsenek tünetei, egészen a betegség későig. A rák felismerhető lehetséges jelei a következők:

• Mentesítés, amely lehet szag szennyeződnek vagy testnek tűnnekvíz színezett.
• Vérzés az időszakok között, vagyis vérzés a perióduson kívül, nemi aktus után vagy a menopauza kezdete után
• Általános tünetek, mint pl fáradtság, fogyás és éjszakai izzadás.
• A környező szervek, például a hólyag és a vese kellemetlen érzése - például fájdalom vizelés vagy ürítés során, az alsó has, a hát és a medence területén
• Az egyik vagy mindkét láb megmagyarázhatatlan duzzanata

Mivel a legtöbb a méhnyakrák tünetei nagyon későn jelennek meg, rendkívül fontos a rákszűrés rendszeres észlelése vizsgálatok a nőgyógyásznál.

Hogyan történik a diagnózis?

A méhnyakrákot vagy annak prekurzorait gyakran egy szűrővizsgálat során fedezik fel. Ebben a folyamatban az orvos először a páciensről kérdez kórtörténet. Ezt egy nőgyógyászati ​​vizsgálat követi, amelynek során a hüvelyt és a méhnyakot megvizsgálják és tapintják. Megfelelő eszköz (speculum) lehetővé teszi a méhnyakon lévő szövet megtekintését.

Pap-teszt: a kenet a rákot megelőző elváltozásokat is mutatja

A rákszűrés részeként kenetet vesznek a méhnyakról vagy az os-ból, amelyet sejtváltozásokra vizsgálnak. Ezt a kenetet Pap-tesztnek vagy Pap-kenetnek nevezzük. Fontos tudni: A Pap-teszt kóros eredménye még nem a rák diagnózisa. Az eredményeket Pap I-ként fejezzük ki: Pap V:

• Pap I: normális, egészséges sejtek.
• Pap II: enyhe sejtváltozások a rák gyanúja nélkül.
• III. Pap: nem egyértelmű eredmények, további vizsgálatok szükségesek.
• Pap IIID: dysplasia jelen van, de nincs rák.
• Pap IV: rákmegelőző elváltozások vagy rák lehetségesek, további vizsgálatok szükségesek
• Pap V: rosszindulatú daganatos sejtek, a rák nagyon valószínű.

Kolposzkópia, biopszia és HPV teszt.

A leletektől függően a méhnyak és a hüvely nyálkahártya nagyító alatt is megtekinthető (kolposzkópia), és a változások a nyálkahártya festésével vizualizálhatók. Ha egy területet szembetűnően megváltoztatnak, egy szövetdarabot speciálisan eltávolítanak a méhnyakról, és mikroszkóp alatt vizsgálják a biopszia kolposzkópia során. HPV teszt is elvégezhető annak megállapítására, hogy egyáltalán van-e fertőzés az emberi papillomavírusban.

Biopsziás eredmények: a méhnyak rákot megelőző elváltozásai

A méhnyakrák prekurzorainak három fokozata van, amelyekben a sejtek már megváltoztak, de még nem mutatnak rákos növekedést. Ezeknek bizonyos valószínűsége van, hogy egy idő után rákká válnak. Az osztályzatokat a vett szövetminta (biopszia) alapján határozzák meg:

• Fény (CIN 1)
• Mérsékelt (CIN 2)
• Kiváló minőségű (CIN 3)

A CIN rövidítés a cervicalis intraepithelialis neoplasia. Ez a méhnyak azon változásaira utal, amelyek a méhnyakra korlátozódnak nyálkahártya. Az enyhe és mérsékelt stádiumok kezelés nélkül gyakran önmagukban visszafejlődnek. Ebben az esetben elegendő lehet várni és megfigyelni. A magas fokú dysplasia azonban az esetek körülbelül felében méhnyakrákká alakul, ezért kezelni kell.

A méhnyakrák további vizsgálata

Ha a méhnyakrák gyanúja beigazolódik, akkor „műtéti stádiumot” alkalmaznak annak kiderítésére, hogy a rák milyen mértékben terjedt át a hasüregbe. Ez magában foglalja a szövetminták - például a gyanús - műtéti eltávolítását nyirok csomópontok. Ez a segítségével történik laparoszkópia vagy nagyobb hasi bemetszés (laparotomia). Ha a méhnyakrák előrehaladott, akkor képalkotó eljárások, például szonográfia (ultrahang), Röntgen, mágneses rezonancia képalkotás (MRI), vagy számítógépes tomográfia (CT) lehet szükség a tumor terjedésének meghatározásához és a lánydaganatok kimutatásához (metasztázisok).

Méhnyakrák: Milyen rákformák vannak?

Maga a carcinoma általában az úgynevezett pikkelyes eredetű hámszövet, azaz a nyálkahártya burkoló sejtjeit, és ezután erre utalunk laphámsejtes karcinóma. További daganattípusok az úgynevezett adenokarcinómák, amelyek mirigysejtekből származnak. Ritkábban fordulnak elő (az esetek mintegy 20 százaléka), de gyakran rosszabb a prognózisuk. A rák típusát további méret, terjedés, jelenlét alapján osztályozzák metasztázisok, mikroszkópos leletek és egyéb kritériumok. A besorolástól függően különböző szakaszokat különböztetnek meg, amelyek meghatározóak a jog megválasztásában terápia, többek között. A carcinoma in situ (latinul: a helyszínen) olyan kifejezés, amelyet akkor alkalmaznak, ha még nem terjedtek rákos sejtek. Ha már elterjedt a környező szövetekre, akkor invazív méhnyakráknak nevezik.

Méhnyakrák: terápia

A méhnyakrák kezelése elsősorban a rák stádiumától és típusától, terjedésétől, de az általánosaktól is függ feltétel és a beteg élethelyzete. Például, hogy az érintett nő már bent van-e klimax vagy az, hogy gyermekeket akar-e vállalni, szerepet játszik-e a jobboldal megválasztásában terápia. Sok rák előtti elváltozás esetén elegendő a megállapításokat hat hónapos időközönként ellenőrizni. Haladóbb esetekben általában műtétre van szükség az érintett szövet eltávolításához. Sebészeti intézkedések az érintett szövetdarab kúp alakú kivágásáig terjedhet (konizálás) a méheltávolítás kisebb változásai, azaz a méh eltávolítása (a petefészkek lehetőség szerint). Ha a daganat elterjedt, a környező szövetek, például a nyirok a csomópontokat szintén el kell távolítani. Ezen felül vagy alternatívaként a sugárzás (sugárkezelés vagy sugárzás terápia) használatos, gyakran a kemoterápiás kezelés. Ezenkívül gyógyszerek is alkalmazhatók a kezelés vagy a rák okozta kellemetlenségek következményeinek enyhítésére. A pszichológiai ellátás és a rákkezelés utáni rehabilitáció szintén a terápia része. Ha a méhnyakrák már messze előrehaladott és már nem gyógyítható, palliatív terápia arra használják, hogy megpróbálja enyhíteni a kellemetlenségeket és a lehető legjobban fenntartani az életminőséget.

Prognózis: Milyen esélyei vannak a túlélésre?

A prognózis nagyon jó a korai stádiumban észlelt méhnyakrákra vagy annak prekurzoraira. Minél korábban észlelik a rákot, annál nagyobb a gyógyulás esélye. A várható élettartam azonban csökken, ha a rák már átterjedt. Ha a rák teljesen kifejlődött és már a környező szövetekké nőtte ki magát, akkor a betegek átlagosan 67 százaléka éli túl a diagnózist követő első 5 évet. A 10 éves túlélési arány 63 százalék. Rendszeres utóvizsgálatokat kell végezni annak ellenőrzésére, hogy a rák kiújul-e.

A méhnyakrák megelőzése HPV oltással.

A Robert Koch Intézet Állandó Védőoltási Bizottsága (STIKO) a méhnyakrák megelőzése érdekében szokásos oltásként az emberi papillomavírus (HPV) elleni oltást javasolja 9 és 14 év közötti lányok és fiatal nők számára. HPV oltás csökkenti a méhnyakrák kialakulásának kockázatát. Ideális esetben a két oltást 5 hónap különbséggel kell elvégezni, és az első nemi közösülés előtt be kell fejezni. Mindkét adag beadásáig nincs teljes védelem. A méhnyakrák elleni oltás nem hatékony a már meglévő HPV-fertőzések ellen. A kimaradt oltásokat 18 éves korig kell pótolni. Harmadrészt adag vakcina szükséges a 14 évesnél idősebb felzárkóztató oltásokhoz, vagy ha az első és a második adag közötti intervallum kevesebb, mint 5 hónap. Az oltás mellett ugyanaz intézkedések megelőzésére ajánlott HPV fertőzés mint megakadályozni szexuális úton terjedő betegségek. A szűrés szintén fontos szerepet játszik a méhnyakrák megelőzésében.

Korai felismerés szűréssel

A méhnyakrák korai felismerése érdekében a 20 és 34 év közötti nők évente egyszer Pap-tesztre, azaz Pap-kenetre jogosultak, amelyet mikroszkóp alatt végzett vizsgálat követ. Szükség esetén további vizsgálatok következhetnek. 35 éves korától a Pap-kenetet a törvényi előírások fedik le Egészség biztosítás háromévente HPV-vizsgálattal kombinálva, azaz bizonyos HP-teszt vírusok. 2020 eleje óta a 20 és 65 év közötti nőket ötévente írásban hívják meg Egészség biztosítónak át kell esnie ezen szűrővizsgálaton. Fontos tudni: Az oltás ellenére ritka esetekben méhnyakrák alakulhat ki. Az oltott nőknek ezért ki kell használniuk a megelőző vizsgálat előnyeit is.

A fiúk számára is ajánlott a HPV oltás

A 9–14 éves fiúknál is a STIKO részéről a HPV elleni védőoltás ajánlott, 17 éves korig ajánlatos a további oltás. Ennek oka egyrészt az, hogy a fiúk és a férfiak átterjeszthetik a vírust, és így megfertőzhetik a lányokat vagy a nőket. Másrészt őket is védi az oltás, mert a HP vírus rákot is okozhat bennük, mint pl péniszrák, anális rák vagy orális garat rák. Ezenkívül az emberi papillomavírus kiváltó oka nemi szemölcsökEgy szexuális úton terjedő betegség ami a férfiakat és a nőket egyaránt érintheti. Kibocsátás: normál, nehéz vagy színes - mit jelent ez?