Kapcsolódó tünetek
Az elszigetelt izomgyengeség meglehetősen ritkán fordul elő. Sokkal gyakoribb, hogy az izomgyengeség mellett izomrángások és tudatzavarok, járás, nyelés, látás és beszéd is fellépnek az izomgyengeség miatt. Olyan banális okokkal, mint a magnézium hiány, izomgyengeség is izom kíséretében görcsök.
Általában az izomgyengeséget kísérő tünetek mindig összefüggenek a tényleges betegséggel vagy a kiváltó tényezővel. Ezért a kísérő tünetek nagyon széles spektruma fordulhat elő. Az első példa a pajzsmirigy (=hypothyreosis).
Itt az izomgyengeség csak egy a sok tünet közül. Ezenkívül olyan panaszok, mint a súlygyarapodás, székrekedés, egy lassított szív mérték (bradycardia) és a hajtáshiány gyakran előfordul. A test - mondhatni - sok szempontból lelassult és korlátozott.
Ezenkívül az úgynevezett „újszülött myasthenia”, vagyis az újszülött gyermekének autoimmun betegség miatti izomgyengesége a szívás gyengeségéhez, a szemhéjak megereszkedéséhez és az elégtelen lélegző.Végül a kísérő tünetek a hosszú távú összefüggésekben kortizon a terápiát kell megemlíteni. Kortizon sok mellékhatású gyógyszernek tekinthető, ami azt jelenti, hogy az izomgyengeségek mellett panaszokhoz is vezethet, mint pl. glaukóma (= zöld vízesés), szívdobogásérzés és gyermekeknél a növekedés gátlása. Kortizon gyengíti a immunrendszer, amelynek megfelelő következményei vannak.
Idős korban a kortizon nemcsak az izmokra, hanem a csontok stabilitására is hatással van csontritkulás nagyobb valószínűséggel. Nem minden izomrángás egyforma. Sokféle lehetséges okot kínálnak néha ártalmatlannak izomrángás hanem súlyos betegségek esetén is.
A döntő az izomrángások intenzitása, de a gyakorisága is, vagyis hogy az izomrángások szabályos időközönként vagy inkább szórványosan jelentkeznek-e. Attól függően, hogy mennyi izomszövet vesz részt a izomrángás, nemcsak az érintettek számára észrevehető, de kívülállók számára még mozgásként is felismerhető. A jóindulatú izomrángások például gyakran fordulnak elő az élet stresszes szakaszaiban, hipoglikémiában, magnézium hiány vagy gyógyszeres kezelés mellékhatása.
Az ilyen izomrángások egyelőre csak kellemetlenek, és azonnal eltűnnek, amint a kiváltó tényezőket csökkentik vagy megszüntetik. Az izomgyengeség ebben az összefüggésben nem fordul elő. A kombináció izomrángás egyes izmok gyengülése vagy rángás utáni gyengesége súlyos betegségek összefüggésében állhat.
Ilyen például az amiotróf laterális szklerózis, degeneratív idegrendszer betegség, amelyben izomrángás klasszikusan fordul elő. A betegség további lefolyása során az izomsorvadás miatti izomgyengeség a leggyakoribb ok, amely bénulásig is folytatódhat. Az izomrángásokat orvosnak tisztáznia kell, ha azok hosszabb ideig fennállnak anélkül, hogy banális kapcsolat lenne, például stressz vagy rendkívüli feszültség.
Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni az izomgyengeség okát, fontos, hogy az orvos először részleteket készítsen kórtörténet (anamnézis). A diagnózis felállításához hasznos kérdések lehetnek: a mióta az izomgyengeség fennáll, mely izmokat érinti, volt-e olyan konkrét esemény (például baleset), amely közvetlenül megelőzte az izomgyengeséget, vannak-e egyéb panaszok (például érzékszervi zavarok), vannak-e olyan gyógyszerek, amelyeket rendszeresen szednek, és a beteg szenved-e valamilyen ismert, már fennálló betegségben (például cukorbetegség mellitusz, sclerosis multiplex vagy mások). Az anamnézist követően az orvos a gyanútól függően további vizsgálatokat végez.
Egyrészt a fizikális vizsgálat nagy jelentőségű. Itt pontosan ellenőrzik az izmokban fennmaradó erőt, keresik a lehetséges érzékszervi zavarokat és reflex ellenőrzik. Ezenkívül a vér teszt sok ember számára hasznos lehet.
A speciálisabb vizsgálati módszerek indokoltak, ha megalapozott feltételezés van bizonyos betegségekről. Ide tartoznak a képalkotó eljárások, például a számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), az izomszövet eltávolítása (izombiopsziák), elektromiográfia (EMG), a cerebrospinalis folyadék vizsgálata (szeszes ital segítségével) szúrás), elektroneurográfia (ENG) vagy EEG (EEG). Ezenkívül hasznos lehet genetikai teszt elvégzése vagy a vizsgálat elvégzése szakember, például fül, orr és torok szakorvos vagy an szemész.
