A virológia a vírusok. A termék tudományos leírásával és osztályozásával foglalkozik vírusok. A virológia foglalkozik az emberek, állatok, növények és gombák vírusos megbetegedéseinek fertőzésével, progressziójával és ellenőrzésével is.
Mi a virológia?
A virológia a vírusok. A vírusok tudományos leírásával és osztályozásával foglalkozik. A virológia a mikrobiológia magasabb szintű területéhez tartozik. Ezenkívül az orvostudományhoz is hozzárendelik, különösen annak gyakorlati vonatkozásaiban alkalmazási területek. Míg a mikrobiológia nagyon kicsi életformákkal foglalkozik, a kutatók nem értenek egyet abban, hogy a vírusok szigorú értelemben vett élő szervezetek-e: Az apró parazitáknak gazdaszervezetre van szükségük a szaporodáshoz, és nincs saját metabolizmusuk; így nem felelnek meg az élőlény státusának klasszikus kritériumainak. A vírusok fehérjeburkolatokból állnak, amelyek genetikai információikat RNS vagy DNS formájában tartalmazzák. A vírusok úgy támadják meg a gazdasejteket, hogy azokhoz kötődnek sejt membrán (állatok esetében) vagy sejtfalukra (növények és gombák esetében), és saját genetikai anyagukat juttatják a sejtbe. Ily módon a vírus befolyásolja a gazdasejtet és módosíthatja a gazdaszervezet anyagcseréjét. A vírusok különböznek pontos felépítésük, a fertőzéshez való hozzáállásuk és az egyes gazdasejtekre vagy az egész fertőzött organizmusra gyakorolt következményeik tekintetében. A virológia olyan módszerek és technikák kifejlesztésével is foglalkozik, amelyek lehetővé teszik és javítják a vírusok tanulmányozását és kivizsgálását. Ide tartoznak a termesztési módszerek, vagyis az élő anyagok ellenőrzött szaporítása vagy megőrzése. Ezek az alapvető készségek és ismeretek nagy jelentőséggel bírnak a kutatásban és a kutatásban alkalmazási területek a virológia: rajtuk keresztül válik lehetővé a minták megőrzése vagy egy adott kórokozó azonosítása.
Kezelések és terápiák
Klinikai alkalmazásában a virológia minden olyan betegséggel foglalkozik, amelyet a vírusok okozhatnak. Megfertőzhetik az embereket és az állatokat, valamint a növényeket és gombákat. Azonban nem minden vírus képes minden élőlényt egyformán megfertőzni: A vírusok felületes egyszerűségük ellenére erősen specializált paraziták. Előzetes mutáció és a genetikai anyag későbbi változásai nélkül a vírusok nem változtathatják meg gazdájukat kedvük szerint. Számos olyan betegség, amelyben az ember szenved, vírusfertőzés következménye. A fertőzés során a vírus bejut a szervezetbe, és megfelelő gazdasejtet keres. A vírus hatására a gazdasejt átveszi az idegen genetikai információkat, és végrehajtja a benne kémiailag tárolt utasításokat. Ennek eredményeként a gazdasejt anyagcseréje megváltozik, és új vírusokat kezd termelni. Amint a immunrendszer felismeri a vírust mint idegen testet, harcolni kezd. Ez tipikusan az adott betegség tüneteit eredményezi. Mivel a vírusoknak először meg kell szaporodniuk a szervezetben, a tényleges fertőzés és a betegség kitörése között eltelik egy kis idő. Ennek az inkubációs periódusnak az időtartama a vírustámadó típusától függ. Csak akkor, ha a szervezet időben felismeri a vírusokat betolakodóként, a szervezet elég korán képes harcolni velük és megakadályozni a betegség kitörését. A immunrendszer bázisok az úgynevezett antigének vírusainak felismerése: molekulák kint. A felismerés elkerülése érdekében azonban egyes vírusok álcázás például nyálkaszerű bevonat alkalmazásával. Az oltások segítenek a immunrendszer hogy megvédje magát a káros vírusok ellen. Vakcina beadásakor a test termel antitestek amelyek rejtvénydarabként illenek a legfelszínre molekulák amellyel a szervezet felismeri a vírusokat. Ennek eredményeként az immunrendszer azonnal azonosítja a behatoló vírusokat, és hatékonyan harcol ellenük, mielőtt a betegség kitörhet. Néhány jól ismert vírusos betegség, amely egykor az emberi populáció nagy részét érintette, ma az oltás miatt felszámoltnak tekinthető. Ezek tartalmazzák himlő, amelyet a variola vírus okozott. Manapság széles körben elterjedt és jól ismert vírusok például a befolyásolja vírus vagy a HI vírus.
Diagnózis és vizsgálati módszerek
Az adott vírusfertőzés jellegzetes tünetei sok esetben lehetővé teszik a betegség megbízható diagnosztizálását. Bizonyos körülmények azonban szükségessé teszik a kórokozó pontos azonosítását. Ilyen esetekben a virológiai teszt a vírust a vér például az érintett személyét. A sikeres kezeléshez elengedhetetlen a betegség okának ismerete. Kiemelt szerepük mellett kórokozókazonban a vírusoknak a jövőben is nagy jelentőségük van terápia betegségek. Az eddig csak kísérleti jellegű alkalmazásokban az orvostudomány kihasználja a vírusok azon képességét, hogy például anyagokat közvetlenül a sejtekbe továbbítsanak. Következésképpen elképzelhetők olyan alkalmazások, amelyekben a vírusfágok szállítódnak szerek és engedje el őket kifejezetten ott, ahol a szervezetnek szüksége van rájuk. Egyes vírusok arra specializálódtak, hogy genetikai anyagukat a sejt magjába szállítsák és integrálják a már létezőbe gén sorrend. A kutatók a célzás lehetőségének tekintik őket gén terápia. Egy ilyen kezelés során a beillesztett gének pótolhatják például a hiányzó géneket gén szekvenciákat és kiküszöböli az ebből eredő működési hibákat. Ilyen módon elérhető a betegségek kezelése, amelyek eredete genetikai hibákban rejlik, és amelyeket továbbra is gyógyíthatatlannak tartanak. A virológia így jelentősen hozzájárulhat az új terápiákhoz.
