Utazási betegség

Mi ez?

Az utazási betegség, más néven kinetózis, az utazás során gyakran előforduló tünetek kombinációja. Sok érintett felteszi magának a kérdést, hogy mi áll az utazási betegség hátterében. Az utazási betegség széles körben elterjedt a lakosság körében, de valójában nem valós betegség, és ártalmatlan.

Ez azonban nagyon kellemetlen a beteg számára. Ingatag buszozás közben, kanyargós utakon vagy klasszikus esetben viharos tengeren hajón fordul elő. Így különösen utazásokon fordul elő, innen kapta a nevét.

Ha ez különösen hajóutak során jelentkezik, akkor tengeribetegségnek nevezzük. A mozgási betegség fő oka az érzészavar egyensúly. Normális esetben a agy szervétől ugyanazt az információt kapja a test helyzetéről és mozgásairól egyensúly és a szemek.

Azonban a mozgási betegségben a szem és az érzék egyensúly eltérő, egymásnak ellentmondó információkat szolgáltatnak. A agy ezért nehezen tudja feldolgozni ezeket a jeleket, ami miatt megbetegszik az utazás. Elvileg tehát elmondható, hogy tulajdonképpen mindenki bármikor megkaphatja az utazási betegséget, még akkor is, ha korábban soha nem volt problémája. A mozgási betegség súlyossága azonban személyenként nagyon eltérő. Emellett az életkor is szerepet játszik a mozgási betegség előfordulásában.

Tünetek

A mozgási betegség tünetei személyenként nagyon eltérőek lehetnek. Ez összevethető bizonyos tárgyak észlelésével, ami szintén nagyon szubjektív az embereknél. Ezért az egyik embert lényegesen jobban és rosszabbul érintheti, mint a másikat.

Ugyanakkor megtörténhet, hogy az ember hirtelen utazási betegséggé válik, bár korábban soha nem volt problémája a betegséggel. A mozgási betegség jellemző tünetei a rossz közérzet kombinálva hányinger, fejfájás és szédülés (lásd: Szédülés hányingerrel). Ezeket a klasszikus tüneteket azonban nem kell minden betegnél kifejezni.

A mozgási betegség enyhe megnyilvánulásai enyhén jelentkeznek fáradtság, gyakori ásítás és fokozott izzadás, akár izzadás kitörései is. Ha a beteget súlyosabban érinti az utazási betegség, olyan tünetek jelentkeznek, mint a sápadtság, szívdobogás és szív szívdobogás, hányinger vagy fokozott szédülés válhat észrevehetővé. Végül a kinetózis olyan tünetekhez is vezethet, mint a keringés csökkenése vagy jelentősen megnövekedett lélegző (hiperventiláció). A mozgási betegség súlyos formájában is ismétlődik hányás és súlyos szubjektív betegségérzet.