Trapéz izom: felépítése, működése és betegségei

A trapezius izom, vagy a trapézizom, helyén és anatómiai alakja miatt motorháztetőnek is nevezik. Összesen három részből áll.

Mi az a trapézizom?

A trapezius izom (Trapéz izom) területén található nyak és a hát felső része. Három különböző szakaszra oszlik, amelyek mindegyike más-más funkciót tölt be. Bénulás a trapezius izom a váll eltérését okozza és fájdalom. Különböző mozgások szintén nem lehetségesek, ha a trapézizom megbénul.

Anatómia és felépítés

Embernél a trapézizom három részből áll. Az ereszkedő rész (pars descendens) a lapocka felett helyezkedik el. A trapézizom ezen része az occipitális csontból (Os occipitale) és a nyaki szalagból származik. A nuchalis szalag egy páros szalag, amely az occipitális csonttól a spinos folyamat a hetedik nyaki csigolya. A felső nyaki csigolyák a trapézizom pars descendensének kiindulópontjaként is szolgálnak. Az izom ezen részének beillesztése a kulcscsont oldalsó harmadában található. A pars transversa, a trapézizom keresztirányú része a mellkasi csigolyák között helyezkedik el, és középső csuklya-izomnak hívják. Az eredet a hetedik nyaki csigolya és a mellkas gerincének első három csigolyája. Az izom behelyezése a acromion Az acromion csontsarkként is ismert. Az embereknél a lapocka legmagasabb pontját képezi. A trapézizom harmadik része a pars ascendens. Ez az emelkedő rész a lapocka alatt fekszik. Az alsó csuklya izom eredete a mellkas csigolyája négy-tizenkettő. A kötődés pontja viszont a gerinc lapocka. A spina scapula a vállcsont, amely végigfut a lapocka háti felületén, és felosztja a lapockát a fossa infraspinatára és a fossa supraspinatára. Esetenként a trapézizom összeolvad a sternocleidomastoid izommal is. Ez az izom más néven fej bólintó vagy fejforgató. Között helyezkedik el szegycsont, kulcscsont és az alja koponya. Mindkét izom közös anlage-ból fejlődik ki, és ugyanazt az ideget (accessorius ideg) látja el. Csak az izmok közös dühének elválasztásával alakul ki a tipikus laterális nyaki háromszög (regio cervicalis lateralis).

Funkció és feladatok

A trapézizom egyes alszakaszainak szinte ellentétes a működési iránya, így az izom különböző funkciókat lát el. A pars descendens, a leszálló rész felelős a forgatásáért fej. A vállak felemelése szintén az izom ezen szakaszának feladata. A pars descendens főként az edzés során súlyzós edzés és a testépítés. A trapéz izom jól edzett leereszkedő része azt eredményezi, hogy a vállak stabilak maradnak és nem esnek le még akkor sem, ha nehéz terheket viselnek. A középső motorháztető izomának (pars transversa) összehúzódása a vállak összehúzódásához vezet a lapockák összehúzódása miatt. A pars ascendens, amely a trapézizom felemelkedő része, leereszti a vállakat. A törzs emelése rögzített karokkal szintén lehetséges a felmenő trapézizomnak köszönhetően.

Betegségek

Fájdalom a nyak a hát felső része pedig gyakran a trapézizom feszültségének köszönhető. Ennek a feszültségnek a leggyakoribb oka az elhúzódó, nem ergonómiai testtartásban való ülés. A trapézizom károsodása különösen gyakori azoknál az embereknél, akik sokat dolgoznak a számítógép mellett vagy gyakran ülnek az íróasztalnál. Kedvezőtlen alvási helyzet, helytelen testtartás és nagy megterhelés sportolás közben is vezet feszültségre a trapézizom területén. Nem ritka, hogy a feszültséget és az izmok merevségét pszichológiai okozza feszültség és pszichoszomatikus tényezők. A trapézizom feszültségének másik kockázati tényezője a válltáskák. Azok az emberek, akik a váll egyik oldalán táskákat hordanak, gyakran az érintett vállat húzzák felfelé, hogy a táska hevedere ne csússzon le a vállról. Ez a pars leszármazottak egyik felének tartós munkavégzését okozza, így gyorsan kialakulhat a feszültség. A trapézizom károsodása abban nyilvánul meg fájdalom a nyak, fájdalom a hát felső részén és a vállán, vagy gyakran fejfájás. Az izmok gyorsan elfáradnak, így a karok vagy vállak emelése csak rövid ideig lehetséges. Előbb vagy utóbb az állandó feszültség a nyaki és mellkasi gerinc kopásának jeleihez is vezet. A csigolyák, a csigolyaközi ízületek és a csigolyaközi porckorongok különösen érintettek. Lehetséges következmény az akut vagy krónikus nyak-kar vagy váll-kar szindróma. A köznyelvben ezeket a jelenségeket más néven is ismerik lumbágó. Ha a trapézizom károsodása nyakifej szindróma, olyan tünetek, mint szédülés, pislákoló szemek és fülcsengés is lehetséges. Ritkábban alakul ki az úgynevezett nyaki kábel-szindróma. Itt a trapézizom feszültségéből adódó degeneratív változások miatt a csigolyák a nyaki gerincben kidudorodik. Ennek eredményeként a gerinccsatorna szűkül és a nyaki medulla összenyomódik. Akut zúzódás lehet vezet a karok és lábak bénulására. Ez azonban meglehetősen ritka. Gyakrabban a károsodás lassabban fejlődik. Jellemzőek a járási zavarok, a bizsergés és a finom motoros mozgások zavarai. Amikor a trapéz izmot megbénítja egy betegség, akkor ez a bénulás a depresszió a beteg vállát. A középső széle lapockacsont görbe és felülről kifelé mutat befelé. Ha a kart oldalra kell emelni, akkor ez csak egy kis szakaszon lehetséges. A vízszintesre emelés nem lehetséges. A lapocka tartása a gerincen szintén súlyosan károsodott.