Rövid áttekintés
- Tünetek: szúró vagy húzó hasi fájdalom a jobb alsó hasban, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés vagy székrekedés, eltömődött nyelv, láz, néha emelkedett pulzus, éjszakai izzadás
- Okok: A vakbél elzáródása megkeményedett széklet (székletkő) vagy kényelmetlen helyzet (meghajlás), ritkábban idegen test vagy bélféreg által; egyéb gyulladásos bélbetegségek, például Crohn-betegség vagy fekélyes vastagbélgyulladás.
- Lefolyása: Kezelés hiányában bélperforáció életveszélyes hashártyagyulladással, bélbénulás, bélelzáródás, esetenként a gyulladás átterjedése a bél más részeire.
- Prognózis: Ha gyorsan kezelik, a vakbélgyulladás általában teljesen meggyógyul, és nem hagy maradandó károsodást.
Mi az a vakbélgyulladás?
A vakbélgyulladás bármely életkorban előfordulhat, de a betegség különösen gyakori 30 és 100 éves kor között. A fiúkat és a férfiakat körülbelül kétszer olyan gyakran érintik, mint a lányokat és a nőket. Gyermekeknél a vakbélgyulladás a hasüreg egyik leggyakoribb műtéti szempontból jelentős betegsége. Nemzetközi szinten a betegség előfordulása körülbelül 100,000 XNUMX XNUMX emberre számítva.
A vakbélgyulladás formái és stádiumai
- A hurutos stádiumban a gyulladt vakbél megduzzad, kipirosodik, de genny nem képződik. A gyulladás spontán visszafejlődhet, így ebben a szakaszban még reverzibilis.
- A flegmonos vagy ulcero-phlegmonos stádiumban a vakbél teljes fala erősen begyullad, és gyakran felgyülemlik a genny.
- A perforált vakbélgyulladás a vakbélgyulladás legfejlettebb stádiuma. Ilyenkor a fertőző béltartalom a megsemmisült bélfalon át a hasüregbe jut. Fennáll annak a veszélye, hogy a gyulladás átterjed a hashártyára (peritonitis vagy hashártyagyulladás).
Mik a vakbélgyulladás tünetei?
A vakbélgyulladás kezdetén általában nem specifikus tünetek jelentkeznek, amelyek más betegségekre is utalhatnak. Például sok szenvedő kezdetben szúró vagy húzó fájdalmat tapasztal a has felső részén vagy a köldök szintjén, ami könnyen összetéveszthető gyomorpanaszokkal. Általában néhány órán belül más tünetek jelentkeznek.
Az akut vakbélgyulladás tünetei
A vakbélgyulladás akut fázisának jellemző sajátossága, hogy a fájdalom hirtelen felerősödik, különösen járás közben. Az érintettek a jobb lábukat sem tudják fájdalom nélkül felemelni, így járás közben fojtottan felhúzzák (Schonhinken). Ezért a vakbélgyulladás gyanúja esetén az orvosi rutin része annak ellenőrzése, hogy az érintett személy képes-e fájdalommentesen ugrálni.
A vakbélgyulladás egyéb tünetei az akut fázisban:
- Étvágytalanság
- Hányinger
- Hányás
- Hasmenés vagy székrekedés
- Bevont nyelv
- Néha fokozott pulzus és éjszakai izzadás
- Hajlott testtartás
Vakbélgyulladás gyermekeknél, terhes nőknél és időseknél
Csecsemőknél, gyermekeknél, terhes nőknél és időseknél a vakbélgyulladás gyakran eltérő lefolyású, ami bizonyos esetekben megnehezíti a diagnózist:
Időseknél a vakbélgyulladás gyakran fokozatos, a vakbélgyulladás tünetei, például a fájdalom és a hányás általában kevésbé intenzívek. Láz csak ritkán fordul elő.
Krónikus vakbélgyulladás: tünetek
A krónikus vakbélgyulladás nem korlátozódik egy bizonyos időtartamra, hanem újra és újra előfordul. A tipikus tünetek csak rövid ideig, több év alatt jelentkeznek, és néhány óra múlva ismét enyhülnek. Az orvosok ezt krónikus, visszatérő vakbélgyulladásnak nevezik.
Hogyan diagnosztizálható a vakbélgyulladás?
- ahol a hasi fájdalom lokalizálódik
- milyen érzés a fájdalom (például hasfájás, szúrás stb.)
- van-e egyéb panasz, például hányinger, hányás vagy étvágytalanság
- mióta jelentkeznek a tünetek
- ismertek-e korábbi betegségek
- hogy van-e terhesség
Fizikális vizsgálat
- McBurny pont: A köldököt és a csípőcsont jobb oldali kiemelkedését összekötő vonal közepén található.
- Lanz-pont: A csípőcsontok két nyúlványát összekötő vonal jobb és középső harmada között helyezkedik el.
Ezenkívül más típusú fájdalom vakbélgyulladásra utal:
- Rovsing tünet: Erős fájdalom, amikor az orvos enyhe nyomással kiterjeszti a vastagbelet a jobb alsó has irányába
- Blumberg jel: Engedje el a fájdalmat, amikor az orvos megnyomja az alsó hasat, majd hirtelen elengedi
- Sitkowski jele: Nyújtó fájdalom a jobb alsó hasban, amikor az érintett személy bal oldalán fekszik
Mivel a vakbélgyulladást gyakran láz kíséri, az orvos általában egyszer a hónalj alatt, egyszer pedig a végbélben (rektálisan) méri a hőmérsékletet. A hőmérsékletkülönbség a vakbélgyulladásra jellemző – a végbélben mért hőmérséklet legalább egy fokkal magasabb, mint a hónalj alatt mért.
Vérvizsgálat
A vérvétel azonban nem mutatja meg, hogy pontosan hol van a gyulladás a szervezetben. Erre a kérdésre csak fizikális vizsgálattal lehet választ adni. Ezen túlmenően, a vakbélgyulladás gyulladásos értékei néha teljesen észrevehetetlenek, például krónikus lefolyás esetén vagy néha gyermekeknél. Ezenkívül a vérértékek a betegség különböző szakaszaiban különböznek. Például a CRP-érték gyakran csak a betegség későbbi lefolyásában növekszik.
További vizsgálatok
A képalkotó technikák a vakbélgyulladás további azonosításában is segítenek, ha a diagnózis nem egyértelmű: Az ultrahang (sonográfia) a vakbélgyulladást árnyékként mutatja a képen. A szonográfia azonban önmagában nem elegendő a vakbélgyulladás teljes kizárásához. Bonyolult esetekben, amikor a tünetek nem határozhatók meg egyértelműen, és szövődmények is várhatók, esetenként számítógépes tomográfia is célszerű.
A vakbélgyulladás bizonytalan diagnózisa esetén azonban csak a laparoszkópia nyújthat végső bizonyosságot: A hason belüli nézet lehetővé teszi az orvos számára, hogy egyértelműen lássa, van-e vakbélgyulladás vagy sem. Ha igen, akkor a laparoszkópia (laparoszkópos vakbélműtét) során a gyulladt szövet azonnal eltávolítható.
Hogyan alakul ki a vakbélgyulladás?
Még akkor is, ha például a vakbél kedvezőtlen helyzetben van és meghajlik, váladék halmozódhat fel benne, és gyulladást okozhat. Csak nagyon ritkán daganatok vagy bélférgek felelősek a vakbélgyulladásért. Az olyan tényezők, mint a stressz, általában nem játszanak szerepet a vakbélgyulladásban.
Kezelés
A vakbélgyulladás kezelése általában műtétet igényel: a sebész eltávolítja a gyulladt vakbelet (vakbéleltávolítás).
Az appendectomiára két módszer áll rendelkezésre: a klasszikus vakbélműtét nagy hasi metszéssel (laparotómia) és a minimálisan invazív (laparoszkópos) módszer. Mindkettő általános érzéstelenítésben történik, és körülbelül 20 percig tart. A legtöbb esetben a műtétet az akut stádium korai szakaszában végzik, általában a diagnózis után 24-XNUMX órán belül. A perforációval járó bonyolult lefolyás esetén viszont azonnali műtét szükséges.
Klasszikus vakbélműtét
A klasszikus, nyitott műtét során a sebész a jobb alsó hasat egy körülbelül öt centiméter hosszú bemetszéssel nyitja meg (laparotomia). Kivágja a gyulladt vakbelet, majd összevarrja a seb széleit. Ez a módszer általában heget hagy az alsó hason.
Laparoszkópos vakbélműtét
A kamera élőben továbbítja a has képét egy monitorra, így a sebész láthatja, mit csinál. A másik két bemetszésen keresztül a sebész behelyezi a szükséges műszereket. Ezekkel eltávolítja a vakbelet – mint a klasszikus sebészetben –, majd összevarrja a sebet.
A jobb láthatóság érdekében az eljáráshoz a hasüreget gázzal (szén-dioxiddal) töltjük fel.
Bármilyen belső vérzést azonban nem lehet olyan jól megállítani nyílt műtéttel. Ezenkívül a működési idő valamivel hosszabb, mint a nyílt eljárásnál.
A kulcslyuk módszer különösen alkalmas a vakbélgyulladás korai szakaszában. Ha a gyulladás előrehaladottabb, az orvosok általában a klasszikus műtéti módszert részesítik előnyben.
Vakbélgyulladás: Gyermekek kezelése
A műtét után
A vakbélműtét után az érintett betegek általában néhány napig a kórházban maradnak. Ez idő alatt az orvosok figyelemmel kísérik a bélműködést: azt vizsgálják, hogy a belek gyorsan visszaállnak-e normális működésükbe. Időnként a betegek infúziót kapnak, hogy biztosítsák a szervezet elegendő tápanyaggal és folyadékkal való ellátását.
Az eljárás után a járás eleinte néha fáj. Ezért tanácsos lazítani néhány napig. Általános szabály, hogy a betegeknek két-három hétre szóló beteglevelet kapnak az orvosuk. A fájdalom megfelelő fájdalomcsillapítók segítségével csillapítható.
Sok klinikán ma már önoldódó varratokat használnak a hasfal varrására. Az önmagukban nem oldódó öltéseket általában a műtét utáni héten eltávolítják. Ez járóbeteg alapon is lehetséges.
Lehetséges szövődmények
Mint minden más műtét után, a vakbélműtét után egyes esetekben vérzés vagy fertőzés lép fel. Ennek kockázata azonban viszonylag alacsony, mivel az eljárás nagyon gyakori, ezért sok sebész számára rutinszerű.
A műtét után néhány nappal előfordulhat, hogy genny gyűlik fel a hasfal alatt, amit az orvosnak kell levezetnie. Az orvosok ezután hasfali tályogról beszélnek.
Ritka, de súlyos szövődmények az appendectomia után a hegesedés (összenövések) a hasüregben. Összeragasztják a hasi szerveket, például a bélhurkokat, így a széklet már nem szállítódik akadálytalanul. Ez a szövődmény a műtét utáni első három hétben válik nyilvánvalóvá. A legtöbb esetben új műtétre van szükség.
Vakbélgyulladás: lefolyás és prognózis
Ha azonban a vakbélgyulladást csak késői stádiumban ismerik fel és kezelik, az egyes esetekben életveszélyes lehet. A vakbélben megnövekedett nyomás miatt az érintettek mintegy tíz százaléka szenved bélperforációtól. Ez lyukat hoz létre a bélfalban, amelyen keresztül a széklet és a baktériumok bejutnak a környező hasüregbe. Ez életveszélyes hashártyagyulladáshoz vezet, amely azonnali műtétet igényel.
A hashártyagyulladás életveszélyes lehet! Ennek a szövődménynek a kockázata 48 óra elteltével élesen megnő vakbélgyulladás esetén. Ha vakbélgyulladásra gyanakszik, azonnal forduljon orvoshoz!
A vakbélgyulladás ilyen szövődményei nagyon ritkán fordulnak elő.
