Meghatározás
A szem villogása vagy akár zaja olyan vizuális jelenség, amelyet a mai napig nem lehet orvosilag megmagyarázni, és amelyet a szakirodalom alig ír le. A szem villogásának pontos meghatározása ezért aligha lehetséges. Nem létezik megbízható információ a lehetséges okokról, a kísérő tünetekről és a populáció gyakoriságáról vagy megoszlásáról. Saját kijelentéseik szerint az érintettek sok kicsi, gyorsan villódzó foltot észlelnek tartósan a látómező peremén, vagyis csukott szemmel is.
Általános információk
A műszaki terminológia szerint ezeket a villódzás észleléseket szcintillációknak vagy villódzó scotomáknak nevezzük, a forrástól függően. A szcintillációk pontos megjelenése színe, mérete és száma egyedileg változhat. A legtöbb esetben ezt a „vizuális hónak” nevezett érzékelést egy televíziókészülék hószerű képzajához hasonlítják.
Orvosi szempontból ezt a klinikai képet általában tartós észlelési rendellenességnek tekintik, ezért meg kell különböztetni az úgynevezett szemészeti migrén, amely szintén kétoldalú, de átmeneti látászavarnak tekinthető, és sok esetben kíséri fejfájás. A következő cikk a szemfibrilláció észlelési rendellenességével foglalkozik, amelyet orvosilag még alig rögzítettek. A legtöbb esetben a szemfibrilláció mögött nincsenek veszélyes betegségek. Ha azonban a szemrebbenés gyakrabban fordul elő, orvoshoz kell fordulni, aki meghatározhatja és kezelheti az okot.
Az okok
Mint fent említettük, a szem villogásának oka a mai napig nem volt egyértelműen azonosítható. A lehetséges kiváltó tényezők közé tartozik a pszichés stressz, az LSD és a kannabisz drogok, valamint egy aminosav és / vagy vitaminhiány. Ezenkívül bizonyos antidepresszánsok mellékhatásai (különösen a SSRI csoport), gombás betegségek a belek és fertőző betegségek, mint pl Lyme-kór szerepet játszhat a szempillák kialakulásában.
Itt szerepet játszhat a túlzott alkohol- vagy kávéfogyasztás is. Sok esetben a szemfibrilláció mentális rendellenességekkel, különösen szorongással és pánikbetegségekkel társul. Nem világos, hogy mennyiben van oksági összefüggés, vagyis hogy a villódzó észlelések megelőzték-e a mentális rendellenességeket és esetleg okozták-e őket, vagy fordítva.
Sok érintett ember azonban valójában arról számol be, hogy a villódzás egész életében létezett, ezért nem valószínű a genetikai ok sem. Az egyik leggyakoribb magyarázat a retina vazospasmusa, összehasonlítható a feltételezett mechanizmusával migrén. Egy másik magyarázat a neurotranszmitter GABA bizonyos agy régiók.
Például az occipitalis lebeny, amely a agy és tartalmazza a látóközpontot, befolyásolhatja a GABA hiányossága. Ez diszfunkciókhoz vezethet, amelyek a szem villogását okozzák. Ez utóbbi elméletet támasztja alá bizonyos gyógyszerek tünetoldó hatása, amelyek egyes betegeknél a GABA-receptort célozzák meg.
Mint már említettük, a stressz gyanúja a tartós szemrebbenés egyik oka. Néha leírják, hogy az érintettek életmódjuk megváltoztatásával képesek javítani a tüneteiket. A szemrebbenés kiváltó okai lehetnek többek között az erős alkohol- és kávéfogyasztás, ami viszont pszichológiai stresszel járhat.
Továbbá, kikapcsolódás gyakorlatok és autogén tréning pozitív hatással vannak a szemrebbenés intenzitására. Azoknak az embereknek is ajánlott rendszeres szünetet tartaniuk, akik szabadidejükben vagy a munkahelyükön sok időt töltenek a számítógép monitora előtt. Megfelelő például egy kétórás számítógép előtti munka után egy negyedórás szünet.
A keringési rendellenesség által okozott szempislákolást a legtöbb esetben a agy. Ha a keringés hibás szabályozása miatt ideiglenesen nincs elegendő mennyiség vér a tápanyagok eljutnak az agyba, a vizuális kéreg, amely a fej, a tápanyagok hiánya is befolyásolhatja. Ennek eredményeként olyan látászavarok lépnek fel, mint a szemek villogása, a szemek feketedése vagy a tipikus „csillagvillogás”.
Ritka esetekben a keringés a szem villogását is kiválthatja, amelynek eredete közvetlenül a szemben van. A keringés azonban maga a szem keringési rendellenességet is okozhat. Ha a retina nem elégséges vér rövid ideig a fényjelek nem továbbíthatók az agyba, így a szem villogása is előfordulhat.
Keringési rendellenességek amelyek fibrillációt okoznak, jellemzően alacsony betegeknél tapasztalhatók vér nyomás vagy szív kudarc. Ebben az esetben a test nem mindig képes elegendő mennyiségű vért pumpálni a gravitációval szemben a szem és az agy felé, ezért rövid távú keringési rendellenesség lép fel. Ha a keringési rendellenesség különösen súlyos, az egész agy vérellátása csökkenhet.
Ez ájuláshoz vezethet (syncope). A. Egyéb zavarai szív, Mint például a szívritmus zavar, a véráramlás átmeneti csökkenéséhez is vezethet, és ezáltal a szem villogását válthatja ki. A tartós stressz mellett nyak a gerinc feszültsége és egyéb panaszai társadalmunk széles körben elterjedt problémája.
Általában egy egészségtelen testtartás következményei, például az ülő tevékenységek és a mozgáshiány miatt. Az általánosan ismert betegségek, például a porckorongsérvek mellett a helytelen terhelés az úgynevezett nyaki gerinc szindrómához is vezethet. Ez a kifejezés, amely önmagában is nagyon homályos, a neurológiai és ortopédiai tünetek és tünetegyüttesek széles skáláját öleli fel, amelyek befolyásolják a vállat és a nyak vidék.
A leggyakoribb tünet az fájdalom és az adott régió izomfeszültsége, amely számos további tünettel járhat. Ezek lehetnek fejfájás, fülzúgás, szédülés vagy látászavarok. Továbbá, fejfájás a feszültség okozta gyorsabb fáradtsághoz vezethet a koncentráció képessége is.
Ez viszont gyorsan észrevehetővé válik a szemben és a látásban. Az érintett személyeknek nagyon nehéz megtenniük magukat, hogy a tárgyakat a szemükkel rögzítsék és élesen lássanak. Ha a szem izmai és a lencse elfárad, ez a szem villogásához és máshoz vezethet látászavarok mint például a homályos látás.
Különböző terápiás megközelítések állnak rendelkezésre a szem fibrillációjának kezelésére a nyak feszültség. A fizioterápiás gyakorlatok mellett felügyelet mellett és egyedül otthon, elengedhetetlen a hátbarát viselkedés elsajátítása a mindennapi életben. Ezen kívül gyógyszeralapú fájdalom a terápia fontos.
Kábítószerek, mint például ibuprofen és a diclofenac nemcsak enyhíteni fájdalom de gyulladáscsökkentő hatással is bír, és így segítheti az irritáltakat idegek felépülni. A helyi fájdalom és a hőterápia szintén hasznos lehet. A szem villogása, amelyet a pajzsmirigy, a pajzsmirigy meghibásodását jelzi.
Így egy alulműködés szabályozhatja a keringést lefelé. Ez rövid távú keringési problémák következtében vizuális zavarokhoz vezethet, beleértve a szem villogását is. Túlaktív pajzsmirigymásrészt magasabb izomfeszültséggel és jobb idegi ingerlékenységgel jár.
Így a szem villogása felléphet a feszültség miatt, de a idegek. Ha a pajzsmirigy funkció állandóan rosszul van beállítva, a megnövekedett vagy elégtelen mennyiség hormonok szintén maradandó károsodást okozhat a szemben, ami a szem villogásához is vezethet. A hipoglikémia a vér cukormolekuláinak ellátásának rövid távú csökkenése.
Ez akkor fordulhat elő, ha az érintett személy hosszú ideig nem evett. Vércukor rendellenességek (cukorbetegség) a rossz alkalmazkodás miatt többek között hipoglikémiához is vezethet. A vérben a tápanyagcukor csökkent mennyisége olyan szembetegségekhez vezethet, mint a szem villogása.
A keringési szabályozás szintén fontos szerepet játszik a hipoglikémiában. Ezenkívül az agy különösen függ a folyamatos cukorellátástól. Hipoglikémia esetén ezért az agy rendellenes működése villogó szemekhez is vezethet. További információt erről a témáról a címen talál Hipoglikémia.
