Teleterápia

A teleterápia perkután sugárzás terápia (keresztül bőr), amelyben a sugárforrás definíció szerint a testen kívül van, és a fókusz-bőr távolságnak legalább 10 cm-nek kell lennie. Így a sugárzás távolról érkezik, a daganat és a sugárforrás nincsenek közvetlen kapcsolatban. A teleterápia a következőket tartalmazza:

Percutan sugárkezelés a sugárkezelés leggyakoribb formája.

Jelzések (alkalmazási területek)

A teleterápia indikációja minden olyan sugárérzékeny daganat, amely nem a test felszínén vagy üreges szervekben helyezkedik el, és ezért alkalmatlan rövid távolságú besugárzásra (brachyterápia). Az alkalmazott sugárzási vagy besugárzási technika típusa az egyes daganattól és pácienstől függ.

A vizsgálat előtt

Minden sugárterápiát egyedileg és gondosan kell megtervezni. Ebből a célból a páciens és a tumor geometriáját először CT és / vagy MRI adatok (számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás, MRI). Ezt követi a besugárzás háromdimenziós adaptációja adag terjesztés a tényleges célpontig kötet. A sugártervezés feladata megfelelő sugárzási típusok és sugárzási technikák meghatározása a maximális elérés érdekében koncentráció sugárzás adag daganatnál, miközben a környező normál szövetet a lehető legnagyobb mértékben kíméli. A számítógépen létrehozzák a képalkotó technikákon (általában CT) alapuló 3D adatsort, meghatározzák a besugárzás geometriáját, és a adag terjesztés optimalizált. Az adag a célon kívül esik kötet a lehető legmeredekebbnek kell lennie a közeli szervek megkímélésére. Az iatrogén (orvos által kiváltott) sugárzás károsodásának elkerülése érdekében a veszélyeztetett szervek dózisainak a specifikus tolerancia dózis alatt kell lenniük (a sugárzás dózisa legfeljebb 5% (TD 5/5) vagy 25-50% (TD) A szervek 50/5) része (a TD halálos dózist jelent) 5 éven belül. A sugártervezés fontos eleme a terápiás szimulátor. Ez egy Röntgen kifejezetten sugárterápiás tervezésre tervezett létesítmény, diagnosztikai röntgencsövekkel fluoroszkópia és röntgensugarak számára, valamint képerősítőkkel és páciens kanapéval. A terápiás szimulátor segítségével a sugárzó berendezés geometriai beállítása és mozgási lehetőségei utánozhatók, hogy a sugárzási mezők lokalizálása, meghatározása és dokumentálása sikeres legyen.

A folyamat

Különböző besugárzási technikák léteznek, amelyek meghatározzák a dózist terjesztés a szövetben, és mindig egyedileg kell kiválasztani és megtervezni, a pácienstől vagy a daganattól függően.

  • Egyetlen állótér-besugárzások: Ebben a technikában az egyes besugárzási mezőket egymás mellé helyezzük, és a besugárzás során a helyzetük nem változik. Megfelelő alkalmazás a felületi és félmélységi terápia, legfeljebb 3 cm mélységig. A sugárzás típusától függően a maximális dózis vagy a bőr (lágy fénysugarak Röntgen terápia), 5 mm mélységben (telegamma terápia) vagy 1 cm-nél nagyobb mélységben (lineáris gyorsító elektronnyalábjai). Az egyes sugárzási mezők egymás melletti elhelyezését előzetesen gondosan meg kell tervezni, hogy a sugárnyalábok átfedő zónáiban elkerülhető legyen a túl- és aladagolás.
  • Többmezős besugárzás:
    • Ellentétes terepi besugárzás: a besugárzási mezők pontosan egymással szemben (szemben) helyezkednek el, így a két középsugár egymásba fut.
    • Kereszttűs besugárzás: két vagy több egyedi álló mezőt használnak, amelyek egymással szöget zárva az izocentrum felé irányulnak. Ily módon nagy dózis érhető el a célban kötet, míg a környező egészséges szövet nagyrészt megkímélt.
  • Mozgásos besugárzások: A sugárforrás ívben mozog a beteg körül besugárzás közben. Bár csak egy sugárforrást használnak, a mozgás lehetővé teszi a sugárzás különböző szögekből történő leadását, így a mozgás besugárzása a többmezős kereszttűz technika egyik formája.
  • Megfelelő sugárkezelés: ez a sugárterápia a besugárzási terület szövetkímélő adaptációjára utal, egy komplex formájú céltérfogat nagyon pontos besugárzása és a szomszédos struktúrák maximális megkímélése érdekében. A besugárzás megtervezése és végrehajtása nagyon összetett, mindig egyedileg kell alkalmazkodni, és általában különféle besugárzási technikák kombinációját foglalja magában (multi-field technikák, multi-segmental motion besugárzás stb.). A jelzés elsősorban kis sugárzási mennyiségekre vonatkozik sugárérzékeny normál szerkezetek közelében, például a agy, agytörzs, gerincvelő, vagy perifériára is tüdő daganatok és máj metasztázisok. Rendkívül összetett és jelenleg kialakuló konform típusúak sugárkezelés sztereotaktikus sugárkezelést, sugársebészeti beavatkozást, dinamikus sugárkezelést vagy intenzitás-modulált sugárterápiát foglal magában.
    • Sztereotaktikus ablatív sugárterápia (SBRT; „sztereotaktikus test-sugárterápia”) vagy test-sztereotaktikus sugárterápia: az eljárásnak a dózis gradiense meredekebb a tumor és a környező normál szövet között; oligometasztázisban szenvedő betegeknél (1-5 metasztázisok) [randomizált III. fázisú vizsgálat még nem ismert].
  • Intraoperatív besugárzás (IORT): Az IORT-ot közvetlenül a daganat műtéti eltávolítása után hajtják végre a műtőben, a hely még nyitva van. Általában lineáris gyorsítóból származó elektronsugárzást alkalmaznak; alternatív megoldásként a 192-irídium-sugárzókkal ellátott flab technika elérhető. Ennek a besugárzásnak az a fő előnye, hogy a sugárforrást a műtéti körülmények között közvetlen érintkezésbe hozzák a tumor maradékával, és megkímélik a környező szöveteket.
  • Nagy mezõs besugárzások: Ez nagy céltérfogatok kiterjesztett sugárzása. Jelzett például egy nagy hatótávolságú besugárzás, ha az elsődleges daganat, beleértve annak is nyirokelvezetés besugározni, emellett a lymphoreticularis szisztémás betegségekben (Hodgkin-kór, nem-Hodgkin-limfóma) megsemmisítésére csontvelő őssejtek csontvelő-átültetés előtt vagy fájdalom erősen kiterjesztett metasztázis kezelése.

Megjegyzés:

  • A frakcionálás sokszorosára növelheti a normál szövet maximálisan tolerálható teljes dózisát.
  • Minél rövidebb a teljes kezelési idő, annál nagyobb a gyógyulás esélye.

Lehetséges szövődmények

A sugárkezelés nemcsak a tumorsejteket, hanem az egészséges testsejteket is károsítja. Ezért mindig gondosan oda kell figyelni a radiogén (sugárzással összefüggő) mellékhatásokra, és megelőzni őket, ha szükséges, időben észlelni és kezelni őket. Ehhez a sugárbiológia, a sugárzási technika, a dózis és a dózis eloszlásának jó ismerete, valamint a beteg állandó klinikai megfigyelése szükséges. A sugárkezelés lehetséges szövődményei lényegében a céltérfogat lokalizációjától és méretétől függenek. Megelőző intézkedéseket kell tenni, különösen akkor, ha nagy a valószínűsége a mellékhatások előfordulásának. A sugárterápia gyakori szövődményei:

  • Bél rendellenességek: Enteritidek (bélgyulladás hányinger, hányásstb.), szűkület, szűkület, perforáció, sipoly.
  • A vérképző rendszer (vérképző rendszer) korlátai, különösen a leukopeniák (a vérben a fehérvérsejtek (leukociták) száma a normához viszonyítva csökkent) és a trombocitopéniák (a vérben a vérlemezkék (trombociták) száma a normához képest csökken)
  • lymphedema
  • A légzőszervi és az emésztőrendszer mukozididjai (nyálkahártya károsodások).
  • szívburokgyulladás (a gyulladás szívburok) (6 hónaptól 2 évig a terápia után).
  • Radiogén dermatitis (sugár dermatitis; sugárzás okozta bőr gyulladás).
  • Radiogén tüdőgyulladás (a tüdőgyulladás (tüdőgyulladás), amely nem az alveolusokat (alveolusokat) érinti, hanem az interstitiumot vagy az intercelluláris teret) vagy a fibrózist.
  • Radiogén nephritis (sugárzási nephropathia; sugárzás által kiváltott vesegyulladás) vagy fibrózis.
  • Másodlagos daganatok (másodlagos daganatok).
  • Sugárzási szindrómák a központban idegrendszer (néhány hónaptól több évig a terápia után).
  • Teleangiectasias (felületesen elhelyezkedő kicsi látható dilatációi vér hajók).
  • Fog- és ínykárosodás
  • Hólyaggyulladás (húgyúti gyulladás hólyag), dysuria (a hólyag nehéz kiürülése), pollakiuria (gyakori vizelés).