Tünetek | Reaktív ízületi gyulladás

Tünetek

A reaktív klinikai képe arthritis általában két-hat héttel a fertőzés után jelenik meg. Arthritis mint a gyulladás ízületek főleg a lábakban (térd és boka ízületek), ritkábban a ujj és a lábujj ízületek. Az esetek többségében reaktív arthritis aszimmetrikus képet mutat, azaz

mindkét oldalon ugyanazok az ízületek párhuzamosan nem érintettek, pl. csak egy térdízület. Gyakran csak egy ízület érintett (monarthritis). A gyulladás formájában jelentkezik fájdalom, duzzanat, kipirosodás, túlmelegedés és csökkent mozgásképesség.

Az ízületek merevsége főleg reggel jelentkezik, majd hívják reggeli merevség. Bizonyos esetekben nem specifikus panaszok kísérhetik az ízületi gyulladás képét, mint pl láz, fáradtság és általános betegségérzet. Ezenkívül az ínrögzítések vagy az ínhüvelyek gyulladása (enthesopathia, tendovaginitis), a sacroiliacus ízület gyulladása (sacroiliitis) vagy a részvétel belső szervek (szív, vese) is előfordulhatnak. A betegek 30% -ában szenved reaktív ízületi gyulladás, vannak más tünetek, amelyek együttesen képződnek Reiter-szindrómaEz magában foglalja: Ha az első három tünet fennáll, az egyik lovas triádot beszél, ha a dermatózis hozzáadódik, akkor ezt lovas tetrádának nevezik.

  • Reaktív ízületi gyulladás
  • Húgycsőgyulladás = a húgycső gyulladása
  • Konjunktivitis Iritis = kötőhártya-gyulladás Regenbogenhautentzündung (a szemen)
  • Reiter-féle dermatosis = bőrelváltozások a nemi szervek nyálkahártyáján (balanitis circinata), a tenyéren és a talpon (keratoma blennorrhagicum) vagy az egész testen (hasonlóan a pikkelysömörhöz), a szájnyálkahártya aphthae-jén

Diagnózis

Reaktív ízületi gyulladás először a beteg vételével diagnosztizálják kórtörténet és a klinikai tünetek. Ezt kiegészíti a laboratórium, amely tartalmazza a gyulladás értékeit (CRP, BSG) és a HLA-B27 értékeket. Ezen felül, ha reaktív ízületi gyulladás gyanúja merül fel, megkísérelhető a kezdeti fertőzés kimutatása PCR (polimeráz láncreakció), tenyésztés (a kórokozó tenyésztése) vagy szerológia (antitest kimutatás) segítségével, bár ez általában a diagnózis felállításáig meggyógyul és pozitív eredmény tehát már nem érhető el. Más okokat képalkotó eljárásokkal lehet kizárni (Röntgen, CT, MRT, ultrahang).