Tünetek
Tipikus tünete a hanghajtás bénulás egyik oldalán van rekedtség. A gége izmai egyik oldalának elvesztése miatt a fonáció a gége már nem tud rendesen futni és állandó rekedtség alakul ki. A rezgések és a tónusképzés zavart, attól függően, hogy a gége izmainak bénulása mennyire kifejezett.
Ennek eredményeként a normál beszéd nagyobb levegőfogyasztást igényel. Ha mindkét oldal érintett hanghajtás bénulás, a glottis már nem tud önmagában kinyílni, akut légszomjat okozva. A levegő már nem tud távozni a zárton keresztül vokális redők és ezért a beteget intenzív kezeléssel kell szellőztetni, ha a bénulás teljes.
A visszatérő anatómiája idegek mindkét oldalon más és más. Csakúgy, mint a nagy artériás hajók hogy elágazik attól az aorta irányába a nyak, a gége idegek mindkét oldalon különböznek. A jobb oldalon a finom visszatérő ideg elágazik a főidegtől, és körbetekeri a főideget ütőér az nyak és karja a kulcscsont.
A bal oldalon azonban az ideg sokkal mélyebbre húzódik a mellkas és kanyarog körül az aorta maga közvetlenül a szív. Menete lényegesen hosszabb, mint a jobb oldalon, ezért az ideg hosszú folyamán érzékenyebb a károsodásra. Ennek eredményeként a bal oldalt befolyásolja hanghajtás bénulás majdnem kétszer olyan gyakran, mint a jobb oldalon. Az egyoldalas hanghajtás bénulása lényegesen gyakoribb, mint a bilaterális bénulás.
A rekedtség a tipikus következmény a glottis egyoldalú hiányzó lengéseivel. Nincs légszomj, de a normál beszédhez több levegőre van szükség. Ritka a bilaterális hanghajtás bénulás.
Ha ez bekövetkezik, súlyos tünetekhez és intenzív orvosi ellátás szükségességéhez vezet. Normális nyugodt állapotban a glottis zárva van. Különösen azokat az izmokat érinti a hangránc bénulás, amelyek széles körben nyitják a glottist.
Ennek eredményeként a gége nem nyitható meg és lélegző nehézségek, súlyos rekedtség és sziszegő hang lép fel a légzés kísérlete során. Súlyos, akut légzési nehézség esetén a beteget szükség esetén mesterséges lélegeztetéssel kell támogatni. Ha nincs javulás vagy esély a gyógyulásra, a műtét segíthet a glottis végleges kiszélesítésében.
Bizonyos esetekben a beteget továbbra is tartósan szellőztetni kell a mesterséges hozzáférésen keresztül. A tüdő és a fertőzések légutak különösen gyakori következményei, mivel a nyák és csíra már nem lehet megbízhatóan felköhögni. A vokális redőbénulás diagnózisának fontos része a betegen alapul kórtörténet és a beszédképzés.
A tipikus tartós rekedtség már úttörő a diagnózis szempontjából. A gége ezt követően a fül-orr-gégész orvos megvizsgálhatja vagy a gégetükör segítségével, amelyet az orvos a beteg torkában tart, endoszkópia a gége. Ebben az úgynevezett „laryngoscopiában” egy fénykamerát helyeznek a gégébe, és a kijelzőn megtekintik a glottisokat.
Különösen a bal és a jobb oldal összehasonlításakor az egyik oldal parézise gyorsan nyilvánvalóvá válik. A diagnózis biztosítása érdekébenelektromiográfia„Azaz az izom képességének elektromos ingerléssel történő szabályozása végezhető el. Ha nem pajzsmirigy korábban már végeztek műtétet, meg kell határozni a hanghajtás bénulásának okát.
A CT vagy MRI vizsgálata nyak és a mellkas bármilyen rendellenességet jól mutathat. A kezelés a károsodás mértékétől függ. Ha az ideg teljesen megszakadt, például pajzsmirigy-műtét során, akkor nincs kilátás a testmozgás általi javulásra.
A műtéti beavatkozás segíthet a hanghajtás összehangolásában a tünetek minimalizálása érdekében. Kétoldalú hanghajtási bénulás esetén a műtét is kitágíthatja a hanghajtást az akut légszomj megelőzése érdekében. Ha a gége idege csak irritált és korlátozott funkciójú, működését testmozgással helyre lehet állítani.
Bizonyos beszédgyakorlatok segíthetnek a mozgásképesség visszaszerzésében. Ha a gége izmainak irritációja és részleges kudarcai vannak, jó esély van eredeti funkcióinak helyreállítására. A gyakorlatok célja a lehető legkülönbözőbb hangok létrehozása.
Csakúgy, mint az izmok felépítéséhez szükséges normál izomedzés, a gége izmait is egyenletesen kell gyakorolni. A sikeres rehabilitáció biztosítása érdekében logopédushoz kell fordulni. Különböző magánhangzók fokozott hangsúlyozással történő állandó gyakorlásával a beszédkészség nagy része idővel gyakran visszanyerhető.
Manapság elektrostimulációs technikákat is alkalmaznak. A kontrakció kiváltható bizonyos izmok célzott stimulálásával. Az izmok erősítésére szolgáló elektrostimuláció ugyanolyan hatást gyakorol, mint a szándékos feszítés fonációs gyakorlatokon keresztül.
