A Parkinson-kór diagnózisa és progressziója

Diagnosztizálni Parkinson kór, az első lépés általában a beteg és a családtagok megkérdezése. Ez többek között magában foglalja a tünetek időbeli megjelenését és az emésztés lehetséges károsodását, megszüntetéseés a szexuális funkció. A megbízható diagnózis érdekében az orvos különféle orvosi vizsgálatokat végez. Ha a betegség már előrehaladott stádiumban van, a Parkinson-kór jellegzetes tünetei miatt első pillantásra gyakran felismerhető.

Képalkotó eljárások

A vizsgálat során az orvos először ellenőrzi, hogy a tipikus tünetek jelzik-e Parkinson kór jelen vannak: Ezek közé tartozik a mozgás lelassulása, a pihenés remegés, az izmok merevsége és az előre hajló testtartás.

A képalkotó technikák ezután pontosabb diagnózist nyújthatnak. Például, mágneses rezonancia képalkotás (MRI), valamint számítógépes tomográfia (CT) felhasználható a agy amelyek látható változásokat okoznak. Például CT segítségével ellenőrizhető, hogy a agy daganat vagy egy öreg ütés áll a tünetek mögött.

Az MRI-t viszont általában akkor alkalmazzák, ha a kezelőorvos atipikusra gyanakszik Parkinson-szindróma. Egyes esetekben eljárások alkalmazhatók a dopamin anyagcsere a agy.

A levodopa teszt

Jellemző, hogy sok Parkinson-kórban szenvedő beteg kezdetben jól reagál igazgatás of levodopa (L-dopa) - elődje dopamin. Éppen ezért a Parkinson-kór gyanújával járó betegeknek gyakran kapnak egy egyest adag of levodopa a diagnózis megerősítésére. A dopamin antagonistát egy-két nappal a levodopa adják a levodopa nem kívánt mellékhatásainak megelőzésére, mint pl hányinger or hányás.

Ha a tünetek a levodopa bevétele után javulnak, akkor ezt egyértelmű jelnek kell tekinteni Parkinson kór. Mivel a vizsgálat során a levodopa adagja általában nagyon magas, és emiatt erősebb mellékhatások jelentkezhetnek, a tesztet gyakran orvosi felügyelet mellett hajtják végre.

Parkinson-kór: lefolyás és prognózis

Általában a Parkinson-kór lassan progresszív lefolyású - a tünetek súlyosbodásának sebessége egyénenként változik. Minél korábban kezdődik a megfelelő kezelés, annál hosszabb a várható élettartam és javulhat az életminőség.

A legtöbb esetben a Parkinson-betegek várható élettartama csak minimálisan alacsonyabb, mint az azonos korú egészséges embereké. Sőt, a betegség kialakulása után néha több mint 20 évbe telhet, mire egy Parkinson-kórban szenvedő beteg már nem képes önállóan gondoskodni önmagáról.

Azonban továbbra is az a helyzet, hogy a Parkinson-kór nem gyógyítható. A betegség progresszióját nem lehet megállítani, csak lassítani. Ezért a Parkinson-kóros betegeknél fokozott a kockázata annak, hogy egy nap a fizikai korlátok miatt külső segítségtől függ. Minél jobban halad a betegség, annál valószínűbb, hogy szövődmények jelentkeznek. Ide tartoznak az esések, a légúti fertőzések vagy lenyelés nehézségeket, ami a legrosszabb esetben is vezet halálig.