Törött vagy sérült bordák

Meghatározás

Egy borda törés a csont szakadása borda. Egy vagy több borda eltörhet a külső erő során (soros borda törés). A kifejezés borda zúzódás leírja a zúzódás (szakkifejezés: zúzódás) a csontos bordák területén. A borda általában tompa trauma eredménye.

Általános információk

A bordák területén fellépő sérülések általában nagyon fájdalmasak, függetlenül attól, hogy bordáról van-e szó törés vagy borda zúzódás. Kizárólag a borda kóros károsodása által okozott tünetek alapján nehéz megkülönböztetni a bordatöréseket a bordatörésektől. Mindkét esetben a fájdalom nyugalmi állapotban már kimondott.

Ezek a panaszok intenzitása általában jelentősen megnő lélegző. Ezenkívül a baleset menete csak korlátozott információt szolgáltathat arról, hogy a bordatörés or borda zúzódás jelen van. Mindkét esetben a sérülést a bordázatra ható külső erő okozza.

Általános szabályként feltételezhető, hogy az a bordatörés lényegesen nagyobb erőszakkal jár. Mindazonáltal még kis erők is a bordák töréséhez vezethetnek egyes esetekben. Általában azt is feltételezhetjük, hogy a bordázatra kifejtett tompa erő gyorsabban okozza a bordatöréseket az idősebb embereknél, mint a fiatalabbaknál és a gyermekeknél.

Ennek fő oka a mellkasi rugalmasságának csökkenése az életkor előrehaladtával. Végül csak egy átfogó orvosi vizsgálat adhat információt arról, hogy a fájdalom a borda területén a borda törése vagy megrongálódása okozza. Olyan személyek, akiknél súlyos állapot alakul ki fájdalom a bordázat külső erőszakos hatását követően a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni.

Okok

A borda mellkas sérülésének számos oka lehet, például a bordatörés vagy bordakontúzió. A sérülést általában úgynevezett „tompa trauma” okozza, vagyis a borda mellkasának erőszakos hatása. Az, hogy ezek az erőszakos hatások csak a bordák zúzódásához vagy már a bordák töréséhez vezetnek-e, különféle tényezőktől függ: Például, hogy a bordára ható erők meghaladják-e a borda rugalmassági tartományát, és hogy egy mögöttes betegség, mint pl. csontritkulás, rontja a csontszerkezetek alapvető stabilitását.

Általánosságban elmondható, hogy egészséges felnőtteknél feltételezhető, hogy a bordatörés kialakulása során lényegesen nagyobb erőket kell kifejteni a bordákon, mindezt bordakontúzió esetén. A következő helyzetekben például extrém erőket lehet kifejteni a bordákon törésekkel vagy zúzódásokkal:

• Balesetek (például autóbalesetek),
• Mellkasra esik,
• Kontakt- vagy harcművészetek (például foci vagy boksz),
• Erősen kifejezett köhögés.

Csak a tünetek alapján gyakran nehéz eldönteni, hogy van-e bordatörés vagy bordakontúzió. Annak érdekében, hogy megbízhatóan ki lehessen zárni a csontos borda törését, egy Röntgen kétség esetén mindig meg kell tenni.

De még a segítségével is Röntgen a csontos borda ketrecének diagnosztikája alapján nehéz lehet megkülönböztetni a bordatörést és a bordakontúziót. Mindkét esetben a fellépő tünetek intenzitása nagyon eltérő lehet. A bordakontúzió általában lokalizált fájdalmat okoz a borda melletti területen.

Ez a fájdalom nyugalmi állapotban is nagyon súlyos lehet. Stressz alatt, még köhögés vagy lélegző mélyen a tünetek intenzitása jellemzően jelentősen megnő. Az érintett betegek egy részénél ezek a tünetek miatt légszomjat (dyspnoe) tapasztalnak.

Ezenkívül a fizikális vizsgálat bordakontúziós beteg esetén helyi nyomás és kompressziós fájdalom provokálható az érintett mellkasi szegmens területén. Csak ritka esetekben sugárzik a borda zúzódására jellemző fájdalom a teljes mellkasba. Ezenkívül az erőszakos ütközés helyén jelentkező sötét zúzódások a borda zúzódásának jelei.

A bordatöréstől szenvedők gyakran leírják a teljes mellkas fájdalmát, amelynek intenzitása jelentősen megnő belégzéskor vagy köhögéskor. A fájdalom jelentős növekedése miatt, amikor lélegző mélyen a bordák zúzódásában szenvedő emberek gyakran tapasztalják a légszomjat. Ezenkívül az érintett beteg által tapasztalt tünetek jelentősen megnőnek, ha külső nyomást gyakorolnak az érintett borda területére. A csontos borda törése esetén az érintett borda felett is gyakran észlelhető véraláfutás, csakúgy, mint egy egyszerű bordakontúzió esetén.

Általában a fájdalmat bordatörés esetén erősebbnek tartják, mint bordakontúzió esetén. Ezt azonban nehéz megkülönböztetni a differenciálódás mértékeként, mivel a fájdalomra vonatkozó információkat a beteg szubjektíven biztosítja, és ezért nincs egységes mértéke annak, hogy mikor kell feltételezni a borda zúzódását és mikor kell feltételezni a borda törését. Ezenkívül a bordakontúzió és a bordatörés fájdalma csökken a gyógyulás során, így a borda zúzódásának kezdeti fájdalma röviddel a teljes gyógyulás előtt is meghaladja a bordatörés fájdalmát.

Ritka esetekben a bordatörés további idegsérülésekhez vezethet, amelyek a test távolabbi részeire is kiterjednek. Például a idegek amelyek ellátják a szív megsérülhet. Ennek eredményeként a betegnek fájdalma van a szív a szív, mint szerv sérülése nélkül.

A frenikus ideg a bordák közelében is fut - ellátja a diafragma és más hasi szervek. Szinte az összes szak idegek amelyek a tüdő alatti szerveket vagy izmokat látják el és nem futnak a gerincvelő a törött bordák károsíthatják. Ebből arra lehet következtetni, hogy a más szervekbe sugárzó fájdalom általában bordatörést jelez és kizárja a borda zúzódását. A bordatörés fájdalma általában csak a borda zúzódásának fájdalmától különbözik az intenzitása és különleges esetekben más szervek sugárzása esetén.