PD Philippe Lyrer, MD, a svájci Bázel Neurológiai Egyetemi Kórházának vezető orvosa. Tanulmányait a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karán végezte, és 1987-től klinikai neurológiát tanult a Bázeli Neurológiai Egyetemi Kórházban. Tanulmányi látogatás 1992-ben Londonba / Ontarióba, Kanadába vezette. 1983-ban megszerezte az FMH neurológiai szakmáját és a Neurológiai Klinika klinikai vezető orvosává léptették elő.
Stroke egység
1994 ősze óta az Agyi Tanszék szakmai irányítása alatt áll Ultrahang Diagnosztika, majd 1997-ben kinevezték főorvosnak. Klinikai tevékenységével együtt fontos szerepet játszott az összehangolt értékelési és kezelési koncepció kidolgozásában ütés, az úgynevezett „Stroke Unit”. Kutatómunkája és publikációi az agyi érrendszeri betegségekkel foglalkoznak. Tagja számos nemzeti és nemzetközi szakmai társaságnak, köztük a svájci Cerebrovascularis Munkacsoportnak (titkár - elnök).
Stroke - mi is ez valójában?
Dr. Lyrer: A világ szerint Egészség A szervezet meghatározása, a ütés vagy az agyi érrendszeri baleset lokalizált rendellenesség a agy. Az ok elégtelen vagy teljes hiánya vér folyam. Jellemző a ütés olyan tünetek, amelyek bizonyosak elvesztését jelzik agy funkciók, és amelyek 24 óránál tovább tartanak. A hirtelen halál, amelynek egyéb okai nem jelennek meg, szintén agyvérzésre utal. Bizonyos - bár ritka - esetekben az összes veszteség teljes agy funkciókat. Ez történik például az a eszik vagy az agy úgynevezett gerincszövetében (subarachnoidális térben) vérzett betegeknél.
Milyen stroke kockázati tényezőket tud megszüntetni?
A személyes életmód változásai megvédhetik az agyi stroke-ot. Például megváltoztathatja a káros szokásokat vagy javíthatja az egészet Egészség. Magas vérnyomás az egyik közös kockázati tényezők. Az összes stroke-áldozat körülbelül 70 százaléka szenved tőle. Cukorbetegség vagy túl sok koleszterin vannak más kockázati tényezők. Ezen kívül minden típusú szív betegség, mint pl pitvarfibrilláció, infarktusok, mesterséges szívszelepek vagy más szívhibák is növelik a kockázatot. Egy másik ok lehet érelmeszesedés: Ha a nyaki artéria, amely ellátja vér az agyhoz, edzett érelmeszesedés, ez nagy kockázatot okoz.
Mennyire konkrétan tudja megvédeni magát a stroke-tól?
Megpróbálhatja korlátozni az összes ismertet kockázati tényezők, mint már említettem. Vagyis azok, akik szenvednek magas vérnyomás, szív betegség, cukorbetegség vagy más feltételeknek mindenképpen kezelniük kell őket. Agyvérzés gyakran már meglévő, egyéb állapotok következménye. A megelőzéshez alacsony zsírtartalmú étrend és mérsékelt testmozgás is ajánlott. A dohányzóknak pedig lehetőség szerint korlátozniuk kell ezt a szokást, vagy teljesen fel kell adniuk.
Előfordul-e gyakrabban a stroke bizonyos korcsoportokban vagy nem szerint?
Most azokról a kockázati tényezőkről beszélünk, amelyeket nem lehet kiküszöbölni. Végül is nem befolyásolhatja az életkort vagy a nemet. De agyvérzés húsz vagy harminc évesen is előfordul. Miért? Például a stroke gyakrabban fordul elő bizonyos családokban. A családtagok ilyen esetei önmagukban kockázati tényezők. Az anyagcserezavarok vagy más létező betegségek fiatalon is stroke-ot okozhatnak. Bizonyos etnikai csoportokhoz való tartozás növeli a kockázatot is: például az USA-ban kimutathatóan kevesebb a fehér stroke-os beteg, mint a fekete vagy a spanyol. További kockázatot jelentenek a már elszenvedett stroke-ok. Azok, akiknél már volt stroke, nagyobb valószínűséggel szenvednek mást, mint azok, akik nem szenvedtek. Ami a nemet illeti, a nyolcvan év alatti férfiak nagyobb kockázattal rendelkeznek, mint a nők. Nyolcvan éves kor után viszont több agyvérzésben szenvedő nő, mint férfi. De ennek oka lehet, hogy egyszerűen több nő van abban a korosztályban.
Hogyan ismeri fel agyvérzést?
A leggyakoribb tünetek a bénulás vagy zsibbadás a karban or láb a test ugyanazon oldalán. Gyakran beszéd- vagy írási nehézségek is jelentkeznek. Vagy a beteg zavartan reagálhat, és már nem tudja, hol van, vagy mit csinál. Az egyik szem látása károsodhat, vagy kettős látás léphet fel. Egy másik tipikus tünet a karok és a lábak egyidejű bénulása. Aki agyvérzésre gyanakszik, tanácsos orvoshoz fordulni, figyelembe véve a lehetséges tünetek sokféleségét. Ezután tapasztalatainak köszönhetően határozott diagnózist állíthat fel.
Agyvérzéses beteget kórházba kell vinni?
Igen, a lehető leghamarabb. Konkrétan ez azt jelenti: először hívjon mentőt, majd a háziorvost, és kérjen tőle tanácsot. Ha azonban a mentő érkezik először, ne várja meg az alapellátó orvost. Agyvérzés előrehaladhat. Néhány órán belül újabb támadás történhet. Ezért mindenesetre minél előbb menjen kórházba.
Hány beteg hal meg szállítás közben?
A súlyos stroke végzetes lehet. De a közlekedésben a halálesetek ritkák. A stroke legnagyobb problémája a hirtelen kialakuló függőség. A stroke-os betegek nem folytathatják szokásos életüket. Rokkantakká válnak. A kórházunkba felvett összes stroke-os beteg közül csak hét százalék hal meg az első tizennégy napban. Az első stroke utáni első évben a halálozási arány húsz-harminc százalék. De ezek közül a betegek közül sok más betegségnek enged, mint pl szív betegség. Mint korábban említettük, a stroke gyakran egy másik mögöttes következménye feltétel. Csak akkor hal meg agyvérzésben, ha rendkívül súlyos.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy az első után újabb stroke lesz?
Ez a személyes körülményeitől függ. Általánosságban elmondható, hogy a második stroke egy éven belüli kockázata körülbelül tizenkét százalék. Öt év után a kockázat harminc százalékra emelkedik. Azok, akik a nyaki artériák szűkületében szenvednek, és nincsenek lerakódásaik a hajók műtéti úton eltávolítva a következő harminc hónap alatt tizennyolc százalékra növeli a második stroke kockázatát. Agyvérzés tehát többször is előfordul.
Hogyan változik a stroke-os betegek élete?
A stroke-ok, mint korábban említettük, gondozásra szorulnak. Az otthon tartózkodóknak segítségre van szükségük a mindennapi tevékenységekben. Vagy a beteg olyan súlyos fogyatékosságban is maradhat, hogy szükségessé válik az idősek otthoni felvétele. Állandó beszédzavarok komoly kommunikációs problémákat okozhat. A járás képessége teljesen elveszhet. Különösen a lépcsőmászás okoz részleges bénulás esetén is nehézségeket. Azok, akik már nem tudják problémamentesen mozgatni a kezüket, szubjektíven valamivel kevésbé korlátozottak lehetnek a lábak bénulásához képest. A feledékenység, a tájékozódási problémák vagy a látászavarok szintén gátolják a stroke-ot. Itt, a kórházunkban ennek ellenére a stroke-os betegek mintegy hatvan százaléka megy haza, körülbelül húsz százalékot be kell vennünk az intenzív osztályokba, huszonöt és harminc százalék között pedig rehabilitációs központokba vagy idősek otthonába költözünk.
Hogyan kezeli a stroke-ot?
Jelenleg a leghatékonyabb terápia a stroke után a betegek egyénre szabott és összehangolt ellátása egy speciális stroke osztályban.
Mi történik ebben a speciális egységben?
A löketegységben a megközelítés meglehetősen szisztematikus. Először átfogó diagnózist állítanak fel. Ez különösen fontos. Ezt követően az ember megpróbálja elkerülni minden elképzelhető szövődményt, amikor csak lehetséges. Ugyanakkor a lehető leghamarabb megkezdik az újabb stroke leghatékonyabb megelőzését az egyes betegek számára. Minden beteg egyént is fogad fizikoterápia, foglalkozásterápia és beszédképzés. A stroke egység minden érintett személyt pontosan az igényeinek megfelelően kezel. Ennek eredményeként kevesebb ember hal meg, és kevesebb ápolási eset fordul elő. Az egyértelmű cél, hogy minél több beteget kirakjanak odahaza.
Sok szó esik az úgynevezett szöveti plazminogén aktivátorokról (tPA) a stroke kezelésében. Mit csinálnak ezek a gyógyszerek?
Három éve használjuk itt rutinszerűen a tPA-t. Ezt a gyógyszert csak azok a klinikák alkalmazhatják, amelyek rendelkeznek tapasztalattal, betegekben ellenőrzés és jó utánkövetést. Ehhez a klinikának kontrollált összehasonlító vizsgálatokat kell végeznie. Az USA-hoz hasonlóan Svájcban a tPA alkalmazása csak a rohamot követő első három órán belül megengedett. Mérsékelt és súlyos stroke után intravénásan adjuk be a gyógyszert. Enyhe esetekre nem használjuk. Kórházunkban az összes felvett beteg mintegy két és fél százaléka kap tPA-t.
Milyen mellékhatásai vannak ennek a kezelésnek?
A legfontosabb és féltett mellékhatás a kockázat agy vérzés. Átlagosan a betegek hat-nyolc százaléka fenyegeti agy vérzés. Ha azonban a vérzés kockázatát gondosan felmérik, és a veszélyeztetett betegeket kizárják a tPA kezelésből, akkor az ilyen agyi vérzések ritkák. Ezen vérzések egy része tünetmentes marad. Egy másik lehetséges mellékhatás a ritka allergia a tPA-val szemben.
Milyen további kezelési lehetőségek jelennek meg a jövőben?
Kezelés ultrahang jelenleg a szakmai médiában sokat vitatott lehetőség. Ultrahang viszonylag alacsony frekvencián feloldódhat vagy akár fel is oldódhat vér vérrögök. Ezzel újra megnyitható a nyaki artéria. Úgy gondolom, hogy öt év múlva bebizonyosodik ennek a módszernek a sikere. Van némi reményem az ultrahang kezelésben.
