Spiroergometria: Hogyan működik?

Spiroergometria, más néven ergospirometria, olyan módszer, amely információkat nyújt a szív és a tüdő teljesítményéről a légzőgázok mérésével, nyugalmi állapotban és edzés közben. Ez a módszer folyamatosan méri a légzőszerveket kötet valamint a légúti levegőben lévő CO2 és O2 aránya, és ebből származtatva széles körű információt kínál. A légmennyiség és a légzőgázok helyes mérése érdekében az alany arcmaszkot visel, amelyre a kötet érzékelő és egy szívócső is csatlakozik, amelyeken keresztül meghatározzák a spirometriai eszköz légzőgázainak összetételét. A legfontosabb mért értékek a légzési perc kötet (AMV), a oxigén felvétel, az szén dioxid felszabadulás és a légzési sebesség. Ezekből számos speciális érték levezethető. A légzési hányados, a légzési egyenérték a oxigén, a légzési megfelelője szén dioxid és a légzési térfogat.

Jelzések (alkalmazási területek)

Spiroergometria fontos eszköz a fizikai megterhelés (légzési nehézlégzés) során fellépő légszomj (dyspnoe) értékelésére. Szív és a tüdő a betegségek okozhatják a légszomjat, akárcsak az anyagcserezavarok vagy a hormonális betegségek. Egészséges egyéneknél a módszer lehetővé teszi a teljesítmény mérését, a sportolóknál pedig az edzés állapotának és a teljesítmény előrehaladásának felmérését. Spiroergometria lehetővé teszi a tüdőt és szív egységként kell tekinteni, amely az anyagcsere körülményei között jelenik meg. A spiroergometria tehát nemcsak a szív-és érrendszer és a tüdő, hanem az izomzat, az edzés állapota, a csontváz és az idegrendszer, valamint a sejtlégzés. A módszer kiválóan alkalmas a tüdő beteg emberek szív- és érrendszeri működése, pl. egy nagyobb műtét előtt, és ezáltal az érintett személy műtéti kockázatának jobb felmérése. De nemcsak a beteg emberek profitálnak ebből a módszerből, sok egészséges ember is alkalmazza edzésének értékelésére feltétel, a teljesítménytartalékok hangoztatása vagy a teljesítménykorlátok leírása és kizárása érdekében Egészség a sport kockázatai. Az elmúlt években a spiroergometria mind a népszerű, mind a versenysportban egyre fontosabbá vált.

Az eljárás

Pontosabban, a módszer lehetővé teszi a teljesítményintenzitás szabályozását a anaerob küszöb (szinonima: laktát küszöb; a lehető legmagasabb terhelési intenzitást jelöli, miközben fenntartjuk az egyensúlyi állapotot a laktát képződése és lebomlása között) és a tényleges oxigén felvételét, és emellett lehetővé teszi a differenciálást a kardiológiai és pulmonológiai szempontok szerint. A szív felől nézve a szív arány és anaerob küszöb érdekes lehet az oxigénimpulzus és a CO2 koncentráció kapcsolatban szellőzés.Pulmonológiai oldalról a légzési tartalék mérési adatai, a lélegző érdekes az áramlási térfogat görbe és a gázcsere-zavar becslése.

NEUN mezők grafikonja

A kifejezetten érdeklődők számára meg kell jegyezni, hogy a futópadon vagy az ülő kerékpár-ergométeren edzés közben és után rögzített rengeteg adatot egy számítógép dolgozza fel, és a NEUN-mező grafikáján jeleníti meg. Csak ez a differenciált grafikus ábrázolás teszi lehetővé a szív és a tüdő tényezőinek részletes megkülönböztetését vagy az összkép összetettségének bemutatását.

  • Az első mező az elért légzési perc térfogatáról nyújt információt az egyéni célértékekhez képest.
  • A második mező a szívfrekvencia a testmozgás ideje és az oxigén impulzus.
  • A harmadik mező lehetővé teszi a teljesítményre és az együttműködésre vonatkozó állításokat.
  • A negyedik mező nézetdiagnosztikát nyújt a szellőzés és az anyagcsere, jelezve a légzés hatékonyságát.
  • Az ötödik mező betekintést nyújt a szívfrekvencia az oxigénfelvétel kapcsán, kiegészítve a második mező információit, továbbra is információt szolgáltat az oxigénfelvétel és a CO2-kibocsátás kapcsolatáról, és így az aroben-anaerob átmenetről (anaerob küszöb).
  • A hatodik mező a légzés hatékonyságát mutatja.
  • A mezőben a hét a perc vizuális diagnózisaként tekinthető szellőzés a légzési térfogat és a légzési arány vonatkozásában, és ezáltal lehetővé teszi a légzési rendellenességek kezdeti értékelését az elzáródás vagy korlátozás szempontjából.
  • A nyolcadik mező a tüdő gázcseréjét képviseli, ez információt nyújt a munkaterhelésről és a helyreállítási szakaszról.
  • A kilencedik mező a gázcsere megfontolására is szolgál, különösen, ha ezen felül a vér gázelemzést adunk meg. Ebből kiolvashatók az alveoláris-artériás gázcsere, valamint a CO2 gázcsere értékei.

A spiroergometriával nyert adatok bőségével emlékeztetni kell arra, hogy ezen adatok elemzése nagyon időigényes és számos hibaforrásnak van kitéve. Ezért fontos, hogy az értékeket a betegség vagy az egyén összefüggésében lássuk, a beteg javára, és helyesen értékeljük az egészséges ember teljesítménykapacitását.