Szinonimák
A pszichoszomatikusan botladozó szív
Bevezetés
Sok esetben előfordulása a szív a botlás szerves okon alapulhat. Olyan személyeknél, akik gyakran szenvednek szív lebegés anélkül, hogy szerves ok lenne kimutatható, bizonyos körülmények között pszichoszomatikus genezis jelen lehet. Különösen a hirtelen és váratlan szorongási rohamok vagy szinte mindent elsöprő szorongási rohamok lehetnek pszichés alapú okok a szív botlás.
Ilyen pánikroham esetén olyan tünetek jelentkezhetnek, mint légszomj, fulladásérzés a torok, szívdobogás, nyomásérzet a mellkasizzadás, szédülés, hányinger és a szív botladozása mellett általános gyengeségérzet jelentkezik. A pánikrohamot a szívbotlás leggyakoribb pszichés alapú okának tekintik. Ezenkívül a pszichét befolyásoló különféle anyagok hirtelen fellépő szívrebbenéshez vezethetnek.
Különösen a koffein-tartalmú italok, például kávé, szívritmuszavarok, például szívbotlás léphetnek fel. Általában feltételezhető, hogy a psziché károsodása messzemenő hatással van a szerves folyamatokra. Pánikrohamok, depresszió vagy a psziché egyéb betegségei nem ritkák.
Sem a psziché mögöttes károsodása, sem az ebből eredő szerves megnyilvánulások nem orvosolhatók szakmai segítség nélkül. Ezért azoknak a személyeknek, akik gyanítják, hogy pszichésen okozott szívbotlástól szenvednek, a lehető leghamarabb sürgősen forduljanak szakemberhez. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy az érintett személy a szorongás spiráljába kerül, ami a tünetek fokozatos növekedéséhez vezet.
Esemény
A szívbotlás az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, amelyet csak véletlenül fedez fel sok beteg. Ennek oka az a tény, hogy a szívbotlás nem mindig okoz tüneteket. Általában feltételezhető, hogy a lakosság körülbelül egynegyede szenved legalább ideiglenesen a szívbotlástól.
Nehéz megítélni, hogy ennek valójában melyik része szerves ok, és melyik részét a psziché okozza. Mivel a pszichével kapcsolatos szívdobogásban szenvedők nagy része nem fordul orvoshoz, feltételezhető, hogy az arány jóval magasabb, mint feltételezték. A pszichoszomatikus betegségek (pl. A psziché okozta szívbotlás) problémája az, hogy az érintett személyek általában nem tartják magukat elmebetegnek.
A szívbotlások kialakulásának oka, amely a pszichén alapul, nagyon sokféle lehet. A legtöbb esetben azonban az ok a pszichoszociális szinten rejlik. Míg az emberek többsége tisztában van azzal, hogy az olyan tünetek, mint a fáradtság és a kimerültség, állandó túlterhelés kifejeződését jelenthetik, az érintettek közül csak kevesen társítanak olyan tüneteket, mint például a szívbotlás a pszichében.
Érinti a heez botlása, főleg éjszaka? Ezenkívül a tartós stressz változásokhoz vezethet a hormonrendszerben. A hormon változása egyensúlyviszont mind a szív-és érrendszer és a immunrendszer.
Ennek eredményeként gyakran szenvednek azok az emberek, akik rendszeresen stressznek vannak kitéve magas vérnyomás és szédülés. A fertőző betegségek azokban az emberekben is terjedhetnek, és markánsabban lefordulhatnak, akiknek immunrendszer saját pszichéjük gátolja. A psziché okozta szívbotlásnak súlyos következményei lehetnek, mivel az érintett személyek gyakran elnyomják a tüneteket, amíg a test teljesen összeomlik.
Ebben az összefüggésben az önmagával szemben támasztott túl magas követelmények által okozott úgynevezett „önálló stressz” a szívbotlás pszichológiai oka lehet. Azok a személyek, akik túlzott követelményeket támasztanak magukkal és túl ambíciózusan rendezik életüket, gyakran krónikus kimerültségben szenvednek. Ez viszont negatív hatással lehet a szív-és érrendszer.
Az érintett személyek ekkor gyakrabban szenvednek saját pszichéjük okozta szívbotlástól. Továbbá a tudattalan belső ambivalencia fizikai panaszokhoz vezethet. Mindenekelőtt a tartós félelmek, az elégedetlenség, a szomorúság vagy az irigység vezethet szívritmuszavarhoz, például szívbotláshoz. A szívbotlások kialakulásának egyéb pszichés alapú okai a jövőtől és a léttől való félelem, a magány, a szegénység és az anyagi bizonytalanság. szívelégtelenség gyakran társul mindennapi problémákhoz, például konfliktusokhoz a munkában, a párkapcsolatban vagy a családban. Az, hogy ilyen külső körülmények befolyásolják-e az ember pszichéjét oly módon, hogy pszichoszomatikus betegségek alakulnak ki, mind a genetikai beállítottságtól, mind az érintett személy magánkörnyezetétől és személyiségétől függ.
