Bevezetés
Az oltást azért alkalmazzák, hogy megakadályozzák az embert egy bizonyos betegségben. Az oltások tehát az egyik leghatékonyabb megelőző intézkedés a betegségek elleni védekezésben. A megelőző azt jelenti, hogy az oltást egészséges ember előtt alkalmazzák, mielőtt megbetegedne.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen betegséget sem kezelnek annak gyógyítására, de az oltás elsősorban a kitörő betegség ellen véd. Ha magas oltási arányt érnek el, azaz ha egy adott területen sok embert vagy szinte minden embert beoltanak, akkor bizonyos betegségek ezen a területen teljesen megszüntethetők (felszámolhatók). Erre példa Európában gyermekbénulás, közismert nevén gyermekbénulás. Az oltásokat manapság a legtöbb esetben jól tolerálják. Az oltás elmulasztása potenciálisan életveszélyes betegséghez vezethet, amelyet oltással hatékonyan meg lehetett volna előzni.
Az oltás előnyei
Az oltás előnyei nyilvánvalóak. Az oltás védelmet nyújt egy betegség ellen, még mielőtt az bekövetkezne. Ezért megelőző hatása van, és megakadályozza a betegség súlyos, esetenként életveszélyes lefolyásait.
Megfelelően magas oltási ráta esetén egy betegség felszámolható. Például a gyermekbénulás (gyermekbénulás) Európában vagy himlő. Az oltások létezése előtt sok ember meghalt, mert olyan betegségekben szenvedtek, mint himlő és nem létezett megfelelő terápia.
Az oltás hátrányai
Az oltás mellékhatásokhoz vezethet. Ezek nagyon különbözőek lehetnek. Minimális mellékhatások lehetnek, például fájdalmas bőrpír és duzzanat az injekció beadásának helye körül, influenza-szerű tünetek kialakulhatnak és több napig is tarthatnak.
Ezek közé tartozik a rossz közérzet, a fáradtság, a végtagok fájása és láz. Egy allergiás reakció oltás is kiváltható, amelyet gyorsan kezelni kell. Egyéb mellékhatások a vakcinától függően változhatnak.
Például a kombinált védőoltás kanyaró, mumpsz és a rubeola „vakcina kanyarót” okozhat. Egy-két héttel az oltás után, láz és hasonló kiütés kanyaró fejleszteni. Ezek az oltási mérők ritkán fordulnak elő.
Újra és újra egy pletyka, hogy hirtelen csecsemőhalál az oltásokkal lehet összefüggésben. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy a vakcinák okozhatnának hirtelen csecsemőhalál. Ritka esetekben az oltások maradandó károsodást okozhatnak, például neurológiai jellegűek.
Az egyik példa az idegbénulás, amely nagyon ritka esetekben fordulhat elő. Az itt felsorolt mellékhatások felsorolása nem teljes, csak kiválasztás. Egyéb mellékhatások a vakcinától függően változhatnak.
Például a kombinált védőoltás kanyaró, mumpsz és a rubeola „oltási kanyaróhoz” vezethet. Egy-két héttel az oltás után, láz és a kanyaróhoz hasonló kiütés alakul ki. Ezek az oltási mérők ritkán fordulnak elő.
Újra és újra egy pletyka, hogy hirtelen csecsemőhalál az oltásokkal lehet összefüggésben. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy az oltások hirtelen csecsemőhalált okoznának. Ritka esetekben az oltások maradandó károsodást okozhatnak, például neurológiai jellegűek. Az egyik példa az idegbénulás, amely nagyon ritka esetekben fordulhat elő. Az itt felsorolt mellékhatások felsorolása nem teljes, csak kiválasztás.
