Az orvostudományban a mobilitás kifejezés általában a ízületek a test. A mobilitás mértékét jelzik ízületek semleges-nulla módszerrel. Az ízületek merevsége így dokumentálható.
Mi a mobilitás?
Orvosi alkalmazásban a mobilitás gyakran társul a ízületek a test. Számos mozgási folyamat fordul elő az emberi testben. Ezek közül sok önkéntelen és így nem befolyásolható, mint például a nyelőcső, a belek úgynevezett perisztaltikája, gyomorés húgyvezeték, vagy a légzőizmok mozgása és szív izom. Az orvostudomány általában megkülönbözteti az akaratlan mozgási folyamatokat az aktív mozgástól a motoros aktivitás szempontjából. Az önkéntelen mozgási folyamatokat néha motilitásnak nevezik. A mobilitást viszont meg kell különböztetni a mozgékonyságtól. A szűkebb meghatározásban ez a mobilitás megfelel a passzív mobilitásnak, és így arra a fizikai tulajdonságra utal, hogy passzívan mozogni lehet. Orvosi alkalmazásban a mobilitás gyakran társul a test ízületeivel, amelyek passzívan mozgathatók. A mobilitás mérésére a nulla-nulla módszert alkalmazzák. Kiterjesztett jelentésében a mobilitás orvosi kifejezés azonban nem kizárólag az ízületek passzív mozgásképességét jelenti, hanem a mobilitás minden formáját felöleli. Ebben az összefüggésben a kifejezés utalhat például az önálló mozgás képességére, mint a neurológiában. Ezenkívül a kifejezés tágabb jelentése magában foglalja a szövetek mozgásképességét, amelyet tapintás során ellenőriznek.
Funkció és feladat
A szűk meghatározásban az orvostudomány a „mobilitás” vagy a „mobilitás” kifejezést a test számos passzívan mozgatható ízületére utal. A klinikai gyakorlatban az egyes ízületek mobilitását a nulla-nulla módszerrel határozzák meg, és ortopédiai indexként jelentik. A módszerben az ízület mobilitása háromjegyű kódnak felel meg. A passzív mozgás az ízület semleges nulla helyzetéből történik, és ettől a ponttól szöges fokokban fejeződik ki. A háromjegyű kód első számjegye a test középpontjától való elmozdulást írja le. Ilyen típusú mozgás a kiterjesztés, emberrablás, pronációját, visszahúzás, ulnaris elrablás, emelkedés és visszaváltozás vagy vízszintes meghosszabbítás. A második számjegy csak akkor tér el a nullától, ha az adott kötést nem lehet passzívan normál nulla helyzetbe hozni. Ha az ízület már nem tudja betölteni ezt a kezdeti helyzetet, akkor a nulla vagy a minimális hajlítás előtt, vagy az ízület minimális meghosszabbítása után adódik meg. A harmadik számjegy azt a mozgást ábrázolja, amely vezet a testhez. Ezek közé tartozik a hajlítás, tekintélyre hivatkozásés supinatiós. Bizonyos esetekben a mozgástartomány ellentétes irányú is. Egyes ízületeknek egynél több tengelye van, ezért több háromjegyű kódra van szükségük az általános mobilitás jelzéséhez. Például egy egészséges csípőizület 10-0-120 értékkel képes meghosszabbításra és hajlításra. A. Értékei emberrablás és a tekintélyre hivatkozás vannak 45-0-30, és külső forgás és a belső forgás 50-0-40. Ha a mobilitás korlátozott emberrablás or tekintélyre hivatkozás, egy kötés értéke például 180-90-0 lehet. Ebben az esetben a megfelelő tengely mozgástartománya csak 90 fok.
Betegségek és panaszok
A semleges-nulla módszer képes dokumentálni az ízületek korlátozott mobilitását. A mobilitás korlátozásai különféle betegségek, például deformitások vagy balesetek után vannak jelen. A mobilitás erősen csökken az ízületek merevsége vagy merevsége esetén is. Az ízületek merevsége általában érintheti a test összes ízületét. A legtöbb esetben azonban az ízületek merevsége az ujjakat, a térdízületeket vagy a könyökeket érinti. Az ízületek merevsége akut, például véletlen sérülés után, vagy krónikusan fordul elő különböző betegségekkel. A súlyosság mértéke az októl függ, és az enyhe mozgáskorlátozástól a teljes mozdulatlanságig változhat. Az ízületek merevségének két típusát különböztetjük meg. Az egyik a kontraktúra, amelyben maga az ízület nem sérült, és alapvetően az összekapcsolt szalagok, izmok vagy inak az oka. Az ankilózis az ízületek merevségének is megfelel. Sérült ízületek és csontok az ilyen típusú mobilitáskorlátozás oka. Egyes esetekben az ágy pihenésének eredményeként ízületi merevség léphet fel. Az ízületek mozgásának hiánya a vakolat a szereplők például mobilitásuk korlátozásához vezetnek, mert a inak, a szalagok vagy az izmok rövidülnek a mozgáshiány részeként. Az ízületek merevsége azonban sokkal gyakoribb a betegség összefüggésében. Az egyik legjelentősebb betegség ebben az összefüggésben az köszvény. Ugyanolyan gyakori osteoarthritis, amely degenerálja magukat az ízületeket és hasonlók köszvény, súlyos fájdalom. osteoarthritis meg kell különböztetni a kor-fiziológiai kopástól. Csak az életfiziológiai szint feletti kopás tekinthető nyilvánvalónak arthrosis, amelyet elsősorban az eltérések és a helytelen feszültségek elősegítenek. Az ízületek mobilitása teljes mozgásképtelenségnek felelhet meg arthrosis. Ezzel szemben az életkor-fiziológiai ízületi merevség általában nem eredményez teljes mozdulatlanságot.
