Bevezetés
A mell megfigyelése és rendszeres tapintása fontos része a korai felismerésnek emlőrák. Minden nő a testét és a melleit ismeri a legjobban, ezért a legjobban maga tudja felismerni a mellszövet változását. A tapintás gyorsan és egyszerűen megtanulható. Lényegében a melleket először vizuálisan megvizsgálják rendellenességek szempontjából, majd állva vagy fekve tapintják meg. Felhívjuk figyelmét, hogy a mell önszkennelése nem helyettesíti a nőgyógyász rendszeres korai felismerési vizsgálatát.
Lépésenkénti útmutató a mell szkenneléséhez
A következő szövegben lépésről lépésre ismertetjük a mell önvizsgálatának menetét. Álljon a tükör elé, és győződjön meg arról, hogy elegendő fény van ahhoz, hogy észrevegye a mellben vagy a mellbimbókban lévő kis változásokat vagy rendellenességeket is. Szánjon elegendő időt a vizsgálatra, és gondoskodjon a nyugodt légkörről.
Hagyja, hogy a karja lazán lógjon le, és nézze meg a melleit. Különösen figyeljen az alak vagy kontúrok változásaira, a mellek aszimmetriájára és a mellbimbó vagy bőr a melleken. Jellemző jelei emlőrák a bőr kiemelkedései vagy visszahúzódásai is lehetnek (ún.narancshéj bőr”) hosszan tartó bőrpír vagy hámlás).
Most emelje fel a karját, és folytassa a mellek szemrevételezését. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a mellek másképp viselkednek-e, amikor felemeli a karját. Az emlőmirigyben bekövetkező változások gyakran csak a karok felemelésekor láthatók.
Mostantól lassan átvizsgálhatók a mellek csomók, csomók vagy megkeményedések szempontjából. A tapintáshoz minden emlőt mentálisan négy részre osztanak, és mind a négy úgynevezett kvadránst részletesen megvizsgálják. A tapintást az óramutató járásával megegyező vagy azzal ellentétes irányban lehet elvégezni.
A tapintáshoz használja az egész kezét, amelyet laposan a mellre helyez. Az ujjak lassan egymáshoz mozdulnak (mint amikor zongorázni) és így az egész mellkas szisztematikusan megvizsgálják. Lassan megvizsgálják a mellet csomós vagy durva elváltozásokat keresve.
Először felületesen tapintja meg a mellet, majd gyakoroljon nagyobb nyomást, hogy mélyen érezze a szövetet. Különös figyelmet kell fordítani a mell felső külső negyedében elhelyezkedő kvadránsra, mivel itt fordulnak elő leggyakrabban az emlőmirigy rosszindulatú elváltozásai. A nehezen mozgatható csomók a fedő bőrön rosszindulatú daganatra utalnak.
Fájdalom tapintásra érzett ritkán okozza emlőrák és nagyobb valószínűséggel az emlőben lévő jóindulatú ciszták miatt. Sok nő megijed, amikor először észleli, mivel a szövet nagyon egyenetlen és csomós. Ez azonban teljesen normális, hiszen a mell egy olyan mirigy, amelyben többé-kevésbé magas zsír- és kötőszöveti.
Különösen a kis mellű fiatal nőknek van gyakran rendkívül sűrű mirigyszövetük, amely nagyon göcsörtösnek tűnik. Után a menopauza, sok nő mellei a mirigyszövet visszahúzódásával puhábbá válnak, és helyébe zsír kerül. Ha azonban az önvizsgálat szokatlan leleteket tár fel, mindig orvoshoz kell fordulni.
Vegye ki a mellbimbó hüvelyk- és mutatóujja közé, és enyhén nyomja meg. A szoptatási időszakon kívüli vizes vagy véres váladék, illetve az egyik vagy mindkét mellbimbóból származó váladék az emlőmirigy elváltozására utal, ezt mindenképpen nőgyógyásznak (nőgyógyásznak) kell tisztáznia. Utána szenteld magad a hónaljadnak, és lógó karokkal állva tapintsd meg.
Különös figyelmet kell fordítani a megkeményedésre vagy duzzadásra nyirok csomópontok. Megváltozott nyirok a hónalj területén lévő csomók jelezhetik a mell rosszindulatú elváltozását, vagy a szervezetben fellépő gyulladás is okozhatja. Végül az összes előző lépést megismételjük fekve.
Fekvés közben a mellizom ellazulhat, és a mellben mélyebben érezhető változások. Jegyezze meg jól a tapintási leleteket, és ismerje meg jobban testét. Érezhető elváltozások vagy csomók esetén a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni.
