Bevezetés
Skizofrénia nagyon összetett klinikai kép, amelynek pontos okait még nem sikerült tisztázni. Különböző próbálkozások vannak a manifeszt fejlődésének magyarázatára skizofrénia. A legfontosabb modell a stressz-sebezhetőség-megküzdési modell.
Megállapítja, hogy a skizofrén tünetek megjelenése előtt hajlamosak arra skizofrénia. Így a stressz kiválthatja a skizofréniát az érintett személyben, mert az úgynevezett megküzdési mechanizmusok nem elegendőek. A megküzdés a stresszes helyzetek kezelésének és feldolgozásának képességét jelenti.
Melyek a skizofrénia különböző okai?
A pontos okok ismeretlenek, és feltételezzük, hogy számos egyedi tényező kölcsönhatásba lép a skizofrénia kiváltásához. A skizofrénia kialakulásához hozzájárulhatnak többek között
- Genetikai hajlam: a skizofrén szülők gyermekeiben drámai módon megnő a skizofrénia valószínűsége. A legtöbb új eset azonban olyan betegeknél fordul elő, akiknek a családjában nem volt szkizofrénia.
- Változások a agy: Változások a limbikus rendszer, amely többek között az érzelmek feldolgozásáért felelős, néhány skizofréniában szenvedő embernél megfigyelhető volt.
- Biokémiai változások: Testünk különböző anyagoktól függ, hogy megfelelően működjenek-e.
Különösen a agy függ a egyensúly a különféle hírvivő anyagok között. Skizofrénia esetén szabálytalanságokat találtak, különösen egy hírvivő anyagban, dopamin.
Statisztikailag a skizofréniában szenvedő szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel alakulnak ki skizofréniában, mint az általános népességé. Az általános népesség körülbelül 1% -kal nagyobb valószínűséggel rendelkezik skizofrénia gyermekeknél, 5-10-szer nagyobb valószínűséggel van egy szülő a rendellenességben, és körülbelül 40-50-szer nagyobb valószínűséggel van két szülője a rendellenességben.
Az ikrek is nagyobb kockázatot jelentenek a másik gyermek számára, ha egyikük skizofrénia. A skizofrénia kiváltásának magyarázatául azonban még nem mutattak egy adott gén változását. Jelenleg tehát csak az első fokú rokonok statisztikailag megnövekedett valószínűségéről lehet beszélni.
Bár ez erősen sugall genetikai összetevőt, a skizofréniában szenvedők mintegy 20% -ának van családtagja, aki szintén skizofréniában szenved. Különböző szerkezeti változásokat találtak a agy ez részben magyarázhatja a a skizofrénia tünetei. Ennek meghatározásához nagyon sok egészséges embert hasonlítottak össze ugyanolyan nagy számban skizofréniában szenvedőkkel, és a strukturális változásokat statisztikailag elemezték.
Ennek során meghatározták a betegek bizonyos agyterületeinek specifikus változásait. Biokémiailag a legelterjedtebb hipotézis a dopamin hipotézis. A dopamin egy olyan neurotranszmitter amely továbbítja a jeleket az idegsejtekhez (idegsejtekhez) és ily módon irányítja az agy számos folyamatát.
Korábban azt feltételezték, hogy a neurotranszmitter a dopamin skizofréniához vezet. Ebből a feltételezésből most egy sokkal összetettebb változatra léptünk át. Az agyban több „dopaminhálózat” van. Skizofrénia esetén a dopamin eloszlása egyensúlyhiányos, és ezért az agy bizonyos területei túl vannak ellátva dopaminnal, és más részek hiányoznak. Egyéb érintett neurotranszmitterek valószínűleg a glutamát és szerotonin, amelyek különböző receptorokon keresztül befolyásolják az agyban történő információfeldolgozást.
A sorozat összes cikke:
