Migrén: típusai, tünetei, kiváltó okok

Rövid áttekintés

  • Mi a migrén? Fejfájásos rendellenesség visszatérő, súlyos, általában egyoldalú fájdalomrohamokkal
  • Formái: beleértve aura nélküli migrént (aura nélküli tiszta menstruációs migrénnel), aurával járó migrént (pl. agytörzsi aurával járó migrén, hemiplegikus migrén, tiszta menstruációs migrén aurával), krónikus migrént, migrénes szövődményeket (például migrénes infarktus)
  • Okai: még nem teljesen ismert; genetikai hajlam gyanúja merül fel, amely alapján különféle belső és külső tényezők („triggerek”) váltják ki a fájdalomrohamokat
  • Lehetséges kiváltó okok: pl. stressz, bizonyos ételek és stimulánsok, bizonyos időjárási körülmények, hormonális ingadozások (pl. menstruációs ciklus alatt)
  • Diagnosztika: anamnézis, fizikális és neurológiai vizsgálat; szükség esetén további vizsgálatok (pl. MRI).
  • Prognózis: nem gyógyítható, de a rohamok intenzitása és gyakorisága csökkenthető; gyakran javul az életkorral, néha eltűnik nőknél a menopauza után.

Migrén: Leírás

A migrénben szenvedők rendszertelen időközönként fejfájást tapasztalnak. A fájdalom általában csak a fej egyik oldalát érinti, és a szenvedők pulzálónak, kalapálónak vagy fúrónak írják le. Fizikai terhelés hatására felerősödik. A migrénes fejfájást gyakran számos egyéb tünet is kíséri, mint például hányinger, hányás vagy látászavarok.

A migrén a fejfájás második leggyakoribb formája a tenziós fejfájás után. Egy 2016-os globális betegségterh-felmérés szerint ez a hatodik leggyakoribb betegség az összes közül.

A migrén típusai

A Nemzetközi Fejfájás Társaság (IHS) különbséget tesz a migrén különböző formái között. Ezek tartalmazzák

1. aura nélküli migrén, három altípussal:

  • Tisztán menstruációs migrén aura nélkül
  • Menstruációval összefüggő migrén aura nélkül
  • Nem menstruációs migrén aura nélkül

2. aurával járó migrén, különféle altípusokkal, mint pl.

  • Migrén agytörzsi murával (korábban: basilaris migrén)
  • Hemiplegicus migrén
  • Retina migrén
  • Tisztán menstruációs migrén aurával
  • Menstruációval összefüggő migrén aurával
  • Nem menstruációs migrén aurával

3. krónikus migrén

4. migrénes szövődmények, mint pl.

  • Status migraenosus
  • migrénes infarktus
  • Epilepsziás roham, migrénes aura váltja ki

5. valószínű migrén aurával vagy anélkül

6. epizodikus szindrómák, amelyek migrénhez társulhatnak, például…

  • Visszatérő gyomor-bélrendszeri betegségek (pl. hasi migrén)
  • Vestibularis migrén

A migrénes betegeknek nem kell mindig ugyanabban a migrénben szenvedniük. Például, aki gyakran tapasztal migrénes rohamokat aurával, az aura nélküli rohamokat is kaphat.

Az alábbiakban részletesebb információkat talál a migrén egyes formáiról:

Migrén aura nélkül

Aura nélküli migrén menstruáló nőknél

Néhány nőnél ezek a migrénes rohamok a menstruációval összefüggésben jelentkeznek. Ez lehetővé teszi a betegség altípusainak megkülönböztetését. Az „aura nélküli migrén” fenti kritériumai minden esetben teljesülnek, de a következők is érvényesek:

  • Tisztán menstruációs migrén aura nélkül: A migrénes rohamok kizárólag a menstruáció kezdete előtt két nappal vagy a menstruáció kezdete után három nappal fordulnak elő, három menstruációs ciklusból legalább kettőben. A ciklus többi része mindig migrénmentes.

A menstruáció alatt fellépő migrénes rohamok általában hosszabb ideig tartanak, és súlyosabb hányingerrel járnak, mint a menstruációs cikluson kívüli rohamok.

Az „aura nélküli migrén” kritériumának megfelelő migrénes rohamú menstruációs nőket, de sem a tisztán menstruációs, sem a menstruációval összefüggő aura nélküli migrént nem, nem menstruációs aura nélküli migrénnek is nevezik.

Migrén aurával

A migrénnek ez a formája, amelyet korábban „migraine accompagnée”-nek (a francia „accompagner” = kísérő szóból) ismertek, sokkal ritkább, mint az aura nélküli migrén.

Az orvosok az „aura” kifejezést olyan látászavarok és egyéb neurológiai tünetek leírására használják, amelyek általában megelőzik a fejfájás fázisát, de azzal együtt is előfordulhatnak. Néha csak az aura van egyedül – kísérő vagy későbbi migrénes fejfájás nélkül ("tipikus aura fejfájás nélkül", korábban "migrén nélkül migrén" altípus).

  • A látászavarok (például fényvillanások, villogás, szaggatott vonalak látása, látótérvesztés = scotoma) – a migrénes aura leggyakoribb tünetei
  • beszédzavar (afázia)
  • Rendellenes érzések (érzékelési zavarok), például zsibbadás vagy bizsergés (pl. az egyik karban)
  • Nem teljes bénulás (parézis)
  • szédülés

Aura vagy stroke?

A migrénes aura tünetei is átmenetiek, és a szélütéssel ellentétben nem hagynak maradandó károsodást.

Kórházban számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével pontosan megállapítható, hogy szélütésről vagy migrénről van-e szó – pontosabban az aura tüneteiről.

Aurával járó migrén menstruáló nőknél

Migrén agytörzsi aurával

Az agytörzsi aurával járó migrén az aurával járó migrén egyik formája, amelyben az auratünetek egyértelműen az agytörzshez rendelhetők. A motoros és retinális tünetek viszont hiányoznak.

Az agytörzsi aura tünetei lehetnek

  • beszédzavar (dysarthria)
  • Szédülés (nincs álmosság!)
  • Fülcsengés (tinnitus)
  • Halláskárosodás
  • Kettős látás (nincs homályos látás!)
  • Mozgáskoordináció zavara (ataxia)
  • Tudatzavar

Hemiplegicus migrén

Az „aurával járó migrén” másik formája a hemiplegikus migrén (más néven „komplikált migrén”). Az aura részeként a motoros gyengeség jellemzi. Ezenkívül a látás, az érzékenység és/vagy a beszéd vagy a nyelv területén is vannak tünetek.

A hemiplegiás migrénes rohamban a motoros gyengeség általában 72 órán belül teljesen megszűnik. Néha azonban hetekig is fennállhat.

Alformák

Sporadikus hemiplegikus migrén (SHM) olyan betegeknél fordul elő, akiknél egyetlen első vagy másodfokú rokon (pl. anya, gyermek, nagyapa, testvér) sem szenved a migrén ezen formájától.

Ha viszont legalább két első- vagy másodfokú rokonnál migrénes rohamok lépnek fel motoros gyengeséggel, az orvosok családi hemiplegikus migrént (FHM) diagnosztizálnak.

Retina migrén

A retinális migrén (retinális migrén) ritka. Egyoldalú látászavarok ismétlődő rohamai jellemzik, mint például a szem előtti villogás, a látótér elvesztése (scotoma) vagy – nagyon ritkán – átmeneti vakság. Ezenkívül a következő három kritérium közül legalább egy teljesül ebben a szemmigrénben:

  • A tünetek fokozatosan, öt vagy több perc alatt alakulnak ki.
  • Öt perctől egy óráig tartanak.
  • Kísérő vagy 60 percen belül migrénes fejfájás is előfordul.

Nem migrén: szemészeti migrén

Amikor a szemmigrénről beszélünk, gyakran használják a „ophthalmoplegiás migrén” (ophthalmoplegia = szemizombénulás) kifejezést. Ez a régi név egy olyan állapotot jelöl, amelyet a Nemzetközi Fejfájás Társaság már nem minősített a migrén egyik formájának, hanem a neuropátiák és az arcfájdalmak csoportjába tartozik. Ma „visszatérő, fájdalmas ophthalmoplegiás neuropátiaként” ismert.

Egyes kutatási adatok szerint a fejfájás akár 14 nappal a szemizombénulás előtt is előfordulhat.

Krónikus migrén

Ha valakinek havonta legalább 15 napján, több mint három hónapon keresztül fejfájása* van, és ha ezek legalább havonta nyolc napon a migrénes fejfájás jellemzőivel rendelkeznek, az orvos krónikus migrént állapít meg. Kialakulhat aura nélküli migrénből és/vagy aurás migrénből.

Status migraenosus

A Status migraenosus (status migränosus) egy migrén szövődmény, amely aurás és aura nélküli migrén esetén egyaránt előfordulhat. Az érintett személy 72 óránál tovább tartó migrénes rohamban szenved, amelyben a fejfájás és/vagy a kapcsolódó tünetek súlyosan érintik az érintett személyt.

Migrén infarktus

A migrénes aura által kiváltott epilepsziás roham

Az aurával járó migrén másik lehetséges szövődménye az epilepsziás roham, amely az aurával járó migrénes roham során vagy egy órán belül jelentkezik. Néha ezt a ritka migrénes szövődményt migrálepsziának is nevezik.

Ismétlődő gyomor-bélrendszeri rendellenességek

Egy altípusa a hasi migrén, amely elsősorban a gyermekeket érinti. Ezt ismétlődő, megmagyarázhatatlan, közepesen súlyos vagy súlyos hasi fájdalomrohamok jellemzik, amelyek 72 és XNUMX óra között tartanak. Ezeket a következő tünetek közül legalább kettő kíséri: étvágytalanság, sápadtság, hányinger és hányás. Fejfájás ezeknél a támadásoknál nem jelentkezik. A két roham közötti időszakban az érintettek tünetmentesek.

Vestibularis migrén

Ide tartozik például a spontán szédülés, amikor az a megtévesztő érzése, hogy Ön maga mozog (belső szédülés), vagy hogy amit maga körül lát, az elfordul vagy árad (külső szédülés). A helyzeti szédülés is a vestibularis tünet egyik példája – csakúgy, mint a fejmozgások által kiváltott émelygéssel járó szédülés (szédülés a térbeli tájékozódás zavarának értelmében).

  • Fejfájás a következő négy jellemző közül legalább kettővel: az egyik oldalon lokalizálódik, pulzáló, közepestől súlyosig terjedő, a rutin fizikai aktivitás súlyosbítja
  • Fénytől és hangtól való idegenkedés (fotofóbia és fonofóbia)
  • Vizuális aura (azaz látászavarok, például fényvillanások)

A vestibularis migrén régi nevei a migrénnel összefüggő vertigo, a migrénnel összefüggő vestibulopathia és a migrénes szédülés.

Átfedés a belső fül betegségével

Sok olyan beteg is van, aki mindkét betegségre jellemző jellemzőket mutat. A vesztibuláris migrén és a Meniere-kór betegségmechanizmusai közötti kapcsolat még mindig nem tisztázott.

Migrén gyermekeknél

Gyermekeknél a migrénes fejfájás gyakran mindkét oldalon előfordul, és főként a homlokot és a halántékot érinti. Vannak azonban más különbségek is a felnőttek migrénje között:

Ez az eltérő tünetmintázat azt jelenti, hogy a gyermekek migrénje gyakran hosszú ideig észrevétlen marad. Ezt súlyosbítja, hogy a kisgyermekek még nem tudják megfelelően kifejezni tüneteiket.

Gyakran stressz váltja ki

A gyermekek migrénjét nagyon gyakran a stressz váltja ki. Ez lehet fizikai, például fáradtság, kimerültség, túlzott stimuláció, hidratáltság hiánya vagy elégtelen étkezés miatt. Az érzelmi stressz, mint például az otthoni konfliktusok vagy az osztálytársakkal való viták, szintén migrénes rohamokat válthatnak ki a gyermekeknél.

Kevés gyógyszer

Ha szupportív gyógyszeres kezelésre van szükség, az orvosok gyakran más készítményeket írnak fel gyermekeknek, mint felnőtteknek.

Erről a témáról részletes információkat talál a Migrén gyermekeknél című cikkben.

Migrén: tünetek

A migrén legfontosabb tünete a súlyos, általában egyoldalú fejfájás. Egyéb tünetek, például fényfóbia vagy zajkerülés is előfordulnak. Ezenkívül különféle neurológiai hiányosságok (más néven aura) megelőzhetik vagy kísérhetik a migrénes fejfájást. A migrénes fejfájás ritkán hiányzik.

A migrén tünetei négy fázisban

  • Előfázis (prodromális szakasz)
  • Aura fázis
  • Fejfájás fázis
  • Regressziós fázis

Tünetek az előzetes migrén fázisban (prodromális fázis)

Néha órákkal vagy két nappal a migrén előtt vannak jelek, amelyek előrevetítik a közelgő rohamot. Ezek közé tartozik pl

  • Hangulatváltozások, hangulatváltozások
  • Sóvárgás vagy étvágytalanság
  • Írás-olvasási nehézség
  • Fokozott ásítás
  • fokozott vizeletürítés (poliuria)
  • Fokozott szomjúság (polidipsia)

Migrén tünetei az aura fázisban

Látási tünetek: Az ilyen látászavarok a leggyakoribb auratünetek. A szenvedők gyakran látnak egy szaggatott alakot, amelynek formája az egykori erődítményekre (erődökre) emlékeztet, ezért erődítésnek nevezik. A cikkcakk alak lassan jobbra vagy balra terjed. Miközben a perifériás zóna villog, a közepén látótérkiesés (scotoma) léphet fel – azaz fekete vagy szürke „folt”. A látómező érintett területén a páciens vagy egyáltalán nem észlel tárgyakat (abszolút skotoma), vagy csak kisebb mértékben (relatív skotoma).

érzékszervi tünetek: A látászavarok után a tűszúrásszerű érzetek (paresztéziák) formájában jelentkező érzékelési zavarok a második leggyakoribb auratünet. Ezek az érzések lassan terjednek a kiindulási ponttól kezdve, és végül érinthetik a test egyik oldalának kisebb-nagyobb részét (például a nyelvet is).

A beszéddel és/vagy nyelvvel kapcsolatos tünetek

Agytörzsi tünetek: Ezek az agytörzsi aurával járó migrén tipikus jelei (lásd fent). Ezek közé tartozik a fülzúgás (tinnitus), a kettős látás, a beszéd- és tudatzavar. A családi hemiplegikus migrénben az agytörzsi tünetek is nagyon gyakran jelen vannak az aurafázisban.

Retinális tünetek: A retina migrénben az aura olyan retinális tüneteket tartalmaz, mint a hirtelen villódzás a szemek előtt, a látótér elvesztése és még a vakság is.

Migrén tünetei a fejfájás fázisában

A migrénes fejfájás időtartama néhány óra és három nap között változik. Az időszak támadásról támadásra változhat.

Az egyoldalú migrénes fejfájás roham közben vagy rohamról támadásra megváltoztathatja a fej oldalát.

Hányinger és hányás: Az émelygés és hányás a migrén gyakori kísérő tünetei. A tudósok azt gyanítják, hogy ennek oka sok beteg szerotonin egyensúlyának felborulása. A szerotonin egy hírvivő anyag (transzmitter) a szervezetben, amely az agyban, valamint a gyomor-bélrendszerben és a test számos más területén hat.

Súlyosbodás tevékenység által: A migrénes tüneteket súlyosbíthatja a fizikai aktivitás, ami nem mondható el a tenziós fejfájásról – a fejfájás leggyakoribb típusáról. Még a mérsékelt testmozgás is, mint például a lépcsőzés vagy a bevásárlótáskák cipelése, súlyosbíthatja a migrénes fejfájást és a kényelmetlenséget.

Migrén tünetei a gyógyulási szakaszban

Vegye komolyan a migrénes tüneteket

Általános szabály, hogy akinek gyakori migrénes tünetei vannak, orvoshoz kell fordulnia. Hatékony intézkedéseket javasolhatnak a migrén kezelésére és megelőzésére.

Egyes esetekben kiderül, hogy a tüneteket egyáltalán nem a migrén okozza, hanem egy másik betegség – például érrendszeri rendellenesség (aneurizma) vagy daganat az agyban. Ezeket korai szakaszban kell kezelni!

Migrén: okai

Genetikai hajlam

Szakértők szerint a migrén általában poligenetikus hajlamon alapul: több gén változása (mutációja) növeli a migrén kockázatát. E gének némelyike ​​részt vesz az agy neurológiai áramköreinek szabályozásában.

Mások az oxidatív stressz (az agresszív, sejtkárosító oxigénvegyületek koncentrációjának növekedése) kialakulásához kapcsolódnak. A pontos biológiai mechanizmusokat azonban, amelyek révén ezek a génmutációk elősegítik a migrént, még nem tisztázták.

A familiáris hemiplegikus migrén (FHM) nem több gén genetikai változásán alapul, hanem csak egyetlen génen – tehát monogenetikus betegségről van szó. Az érintett géntől függően az FHM-nek négy altípusa van:

  • FHM1: A 1. kromoszómán lévő CACNA19A gént mutációk befolyásolják.
  • FHM2: Itt az 1. kromoszómán található ATP2A1 gén mutálódik.
  • FHM3: Ezt a 1-es kromoszómán lévő SCN2A gén mutációi okozzák.

Az említett gének különféle ioncsatornák összetevőihez tartalmazzák az utasításokat. Ezek a sejtmembránokban található nagy fehérjék, amelyek lehetővé teszik az elektromosan töltött részecskék (ionok) átjutását a membránon.

Migrén kiváltó

Különféle migrén kiváltó okok válthatnak ki migrénes rohamot, ha genetikai hajlam áll fenn. Egyénenként változó, hogy az egyes esetekben mely tényezők „kiváltanak” egy támadást. Íme néhány példa:

Változások az alvás-ébrenlét ciklusban: stresszreakciót válthatnak ki a szervezetben, és ezáltal migrént válthatnak ki. Ez érinti például a műszakban dolgozókat vagy a távolsági utazókat. A migrénes roham kockázata is megnő egy nagyon nyugtalan éjszaka után.

Időjárás/időjárási változások: Nincs olyan specifikus „migrénes időjárás”, amely minden betegnél rohamokat váltana ki. Sok migrénes azonban érzékenyen reagál a meleg és párás zivatar levegőre, erős viharokra, szélviharra vagy nagyon erős fényre egy felhőtlen napon. Egyeseknél viszont a hideg migrénes rohamokat vált ki. Az utazás (és az ezzel járó megerőltetés) miatti klímaváltozás szintén migrént válthat ki.

A migrénes rohamok gyakran akkor kezdődnek, amikor túl keveset evett (hipoglikémia miatt).

A migrénnapló feltárja a kiváltó tényezőket

Személyes kiváltó tényezőinek megismeréséhez migrénnaplót kell vezetnie. Ott kell dokumentálnia a következő dolgokat:

  • A napszak, a migrénes rohamok időtartama és intenzitása
  • bármilyen aura tünet
  • bármilyen más kísérő tünet
  • a migrénes roham kezdete előtt elfogyasztott italok és ételek
  • fizikai erőfeszítés vagy stressz migrénes roham előtt
  • egyéb különleges események migrénes roham előtt (pl. hosszú repülés, szauna látogatás)
  • A menstruáció ideje és időtartama
  • Hormonbevitel

Ezek a feljegyzések gyakran használhatók egy minta felismerésére és a személyes migrén kiváltó okainak azonosítására – például ha hajlamos migrénes rohamot kapni egy hosszú, stresszes munkahelyi nap vagy alkoholfogyasztás után.

Léteznek egy-egy hónapra kész fejfájásnaptárak is, amelyekbe a fenti információk rögzíthetők – elérhető nálunk és a migrén/fejfájás egyesületeknél:

  • Német Migrén és Fejfájás Társaság: https://www.dmkg.de/patienten/dmkg-kopfschmerzkalender
  • Osztrák Fejfájás Társaság: https://www.oeksg.at/index.php/infos/praxismaterial-kalender

Migrén: Mi történik a fejben?

Mint említettük, nem csak a migrén okai, hanem az alapbetegség mechanizmusai sem ismertek még részletesen. Vannak azonban hipotézisek vagy elméletek arról, hogy mi történik a fejben a migrén alatt.

Hogyan alakul ki a migrénes fejfájás?

  • Az agyhártyában lévő (fájdalomingerekre specializálódott) nociceptív idegrostok aktiválódnak – valószínűleg a hipotalamuszból érkező jelek hatására.
  • Az aktivált idegrostok neuropeptideket (= kisméretű fehérjéket, amelyeket az idegsejtek hírvivő anyagként) bocsátanak ki. Ennek következtében apró gyulladások lépnek fel, az agyhártya erei kitágulnak. A jelenlegi ismeretek szerint ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik a hírvivő anyag, a CGRP (calcitonin gene-related peptide).
  • A jelek a trigeminus ganglionból az agytörzsbe, majd onnan a talamuszba jutnak.
  • A jelek ezután az agykéregbe jutnak, ahol a fájdalom érzékelhető.

Hogyan alakul ki a migrénes aura?

A migrénes aura kialakulásával kapcsolatban manapság sok szakértő úgynevezett „terjedő depressziót” vagy „kérgi terjedő depressziót” feltételez:

Migrén: vizsgálatok és diagnózis

Ha azt gyanítja, hogy migrénben szenved, a háziorvosa a megfelelő személy, akihez először forduljon. Neurológushoz vagy fejfájásra szakosodott orvoshoz utalhatnak.

Az anamnézis (anamnézis) felvétele

Az orvos először megkérdezi Önt a tüneteiről és az esetleges korábbi betegségekről, hogy összeállítsa kórtörténetét (az anamnézisét). Fontos, hogy a lehető legpontosabban írja le a tüneteit és azok előrehaladását. A kórtörténeti interjú során az orvos által gyakran feltett kérdések pl

  • Milyen gyakran vannak fájdalomrohamai?
  • Pontosan hol érzed a fájdalmat?
  • Milyen érzés a fájdalom (pl. lüktető, lüktető, szúró)?
  • Fokozódik-e a fejfájás fizikai megterhelés hatására?
  • Az Ön családtagjai rendszeresen vagy gyakran szenvednek vagy szenvedtek fejfájástól?
  • Szed-e gyógyszert például fejfájásra vagy egyéb okok miatt? Ha igen, melyiket?

Ha az orvoshoz fordulás előtt egy ideig migrénnaplót vagy migrénnaptárt vezet (lásd fent), akkor különösen jól fog tudni válaszolni ezekre a kérdésekre. Az orvos maga is megnézheti a jegyzeteit.

Fizikai és neurológiai vizsgálat

A fejfájás diagnosztizálásához általában fizikális vizsgálat szükséges. Az orvos többek között megméri a vérnyomását, ellenőrzi a nyaki gerinc mozgékonyságát, és megvizsgálja, hogy fájdalmas-e a koponya tetejének nyomása és kopogtatása.

Migrén esetén az ilyen vizsgálatok az akut rohamon kívül általában nem figyelhetők meg. Ha nem, akkor a fejfájásnak más oka is lehet.

További vizsgálatok

A kórtörténet és a fizikális neurológiai vizsgálat gyakran elegendő a migrén diagnosztizálásához. Csak bizonyos esetekben szükségesek további vizsgálatok – például a fej mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével. Ez jelezhető például, ha

  • a migrén 40 éves kor felett fordul elő először,
  • a fejfájás jellege megváltozik ill
  • szokatlan tünetek jelentkeznek.

Egy másik képalkotó eljárás, amely bizonyos helyzetekben hasznos lehet, a koponya számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálata. Például a hirtelen fellépő, súlyos fejfájást hányingerrel, hányással és fényfóbiával nem csak a migrén okozhatja, hanem valószínűleg a közelmúltban fellépő subarachnoidális vérzés (SAH) is. Az agyvérzésnek ez a formája a koponya-CT-vizsgálat során szinte mindig kimutatható az első néhány órában.

Migrén: kezelés

Még ha a migrén nem is gyógyítható, a megfelelő kezelés jelentősen csökkentheti a fájdalomrohamok gyakoriságát és intenzitását. Az akut esetekben végzett intézkedéseken túlmenően a migrénes rohamok gyakoriságának csökkentésére irányuló megelőző intézkedéseket is tartalmaz.

Intézkedések akut esetekben

A kezelőorvos alternatívákat is javasolhat, ha a beteg nem reagál a fájdalomcsillapítókra. Ilyen esetekben a (közepesen) súlyos migrénes rohamokhoz hasonlóan más gyógyszereket választanak az akut terápiára – úgynevezett triptánokat (pl. szumatriptán, zolmitriptán). Ha ezek önmagukban nem elég hatékonyak, kombinálhatók fájdalomcsillapítókkal a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) csoportjából, például az ASA-val.

Ha a fejfájás rohamát hányinger és/vagy hányás kíséri, az úgynevezett hányáscsillapítók (metoklopramid vagy domperidon) segíthetnek.

Megelőző intézkedések

A különböző megelőző intézkedések következetes alkalmazása esetén jelentősen csökkenthetik a migrénes rohamok számát, és gyakran azok intenzitását is. Ezek közé tartozik pl

  • A személyes kiváltó tényezők (pl. stressz) kerülése
  • Kitartó sportok
  • Relaxációs technikák
  • biofeedback
  • Pszichológiai fájdalomterápia (pl. fájdalomkezelés, stresszkezelés)
  • Szükség esetén kognitív viselkedésterápia
  • Szükség esetén gyógyszeres migrén profilaxis (pl. béta-blokkolók, valproinsav, topiramát)

Olvasson tovább, hogy megtudja, hogyan lehet megelőzni és kezelni a migrént akut esetekben: Mi segít a migrén ellen?

Migrén: a betegség lefolyása és prognózisa

A migrén egy krónikus betegség, amely jelentősen befolyásolhatja és korlátozhatja a szenvedők mindennapi életét. Néhány migrénben szenvedő akut roham során néhány napig teljesen cselekvőképtelenné válik.

A betegek reményében az a tény, hogy a migrénes rohamok gyakorisága gyakran csökken az életkorral. A nőknél a migrén a menopauzával is javulhat. Elvileg azonban a migrén lefolyása személyenként nagymértékben változik, és kiszámíthatatlan.